Az USA kiszűrné a szabadalmi rendszer élősködőit

Az amerikai politikusok egy része úgy véli, hogy a tényleges fejlesztői és termelői tevékenységet nem végző cégek kihasználják a rendszer hibáit, ezért szigorítani kellene a feltételeken és a perek elindításán.

Az amerikai képviselőház jogi bizottsága a napokban tartott meghallgatáson a szabadalmi rendszer élősködőinek helyzetét vizsgálta meg. A bizottság tagjai közül többen amellett foglaltak állást, hogy még az idén olyan új törvények meghozatalára van szükség, amelyek visszaszorítanák a rendszer hibáit kihasználó, kizárólag a szabadalmi perekből befolyó bevételekre pályázó cégeket. A "patent trollok" kiszűrése minden bizonnyal egyetértésre találna a nagyobb cégek részéről, ám többen a kutatók, feltalálók helyzetének romlásától tartanak.

"Egy egész ágazat fejlődött ki, amelynek szereplői nem a termelés és értékesítés alapjaként, hanem kizárólag a licencdíjak besöprésének eszközeként használják fel szabadalmaikat" - értékelte a helyzetet Anthony Kennedy bíró, aki szintén részt vett a meghallgatáson. A testület olyan általános jellegű kérdéseket is megvitatott, mint a bejegyzett szabadalmak minősége, illetve a kártérítések megítélése. Érvelésük szerint nem lenne szabad kártérítést megajánlani azon cégeknek, amelyek nem gyártanak tényleges terméket, és egyértelműen a licencdíjak megszerzésére törekednek. Éppen ezért olyan megoldást javasolnak, amely szerint a bejegyzés után több hónapon át tartó egyeztetéseken dőlne el az egyes szabadalmak érvényessége.

Mások ugyanakkor az önálló kutatók és feltalálók helyzetének romlásától tartanak, mondván, hogy jelenleg is többen küzdenek a szabadalmakat birtokló nagyvállalatok egyeduralma ellen. Az ő esetükben egyértelműen hátrányos lenne egy ilyen szabályozás bevezetése, mivel a tényleges fejlesztés, termelés és értékesítés hiányában esélyük sem lenne megvédeni szellemi tulajdonukat.

Változtatásra márpedig szükség van, hiszen az elmúlt hónapokban, években számtalan olyan esetről hallottunk, amelyben egyértelműen ilyen élősködők igyekeztek megszedni magukat. Példaként említhető a 20 japán óriáscég összefogása a Patriot ellen, amely korábban az Intel ellen is pert indított. Többek között az ilyen ügyektől való félelem miatt bukott meg végül az európai szoftverszabadalmak létrehozását célzó javaslat, mivel az öreg kontinensen láthatóan nem vágytak a tengerentúlról ismerős végeláthatatlan viták után.