Távközlési óriások ellen harcol az EU

Az Európai Bizottság (EB) olyan tervekkel akar a közeljövőben előállni, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az európai telekommunikációs piacon valódi versenyhelyzet jöjjön létre.

A szakemberek szerint ehhez elsősorban jogszabály-módosításokra van szükség. Az EB a tervek szerint szerdán ismerteti elképzeléseit. "A technika hiába hidalja át a határokat, ha a különböző tagországok nemzeti távközlési jogszabályai mindig újabb akadályokat gördítenek a gazdasági növekedés és a versenyhelyzet elé. Kevesebb jogszabályt szeretnénk és nagyobb versenyt" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos.

Reding példája szerint a jelenlegi német helyzet - vagyis hogy a Deutsche Telekom nem engedi meg a beavatkozást optikai kábelhálózatába - azt eredményezheti, hogy ezeken a piacokon nem lesz versenyhelyzet. Ez pedig azt jelentheti, hogy egyetlen vállalat diktálhat majd. "Ez jó példa arra, hogy hogyan nem szabad(na) működnie Európában a távközlésnek. Ezért van szükség minél előbb reformokra ezen a területen" - emelte ki a politikus.

Viviane Reding

A probléma lényege, hogy a Deutsche Telekom csak akkor hajlandó több mint 3 milliárd eurót az új nagysebességű internethálózat kiépítésébe fektetni, ha ezt azután kiveszik a szövetségi távközlési hálózatokat ellenőrző hatóság ellenőrzése alól. Ezt a feltételt a német kormány teljesíteni is akarja. Emiatt Viviane Reding Németországot még három hónapja bírósági eljárással fenyegette meg az uniós távközlési szerződések megszegése miatt, ha a kormány a Deutsche Telekom által kiépítendő új DSL-hálózatot nem kívánja szabályozni. Ha német gazdasági minisztérium az ezzel kapcsolatban előterjesztett törvénytervezetet elfogadja, az EU-bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, mondta akkor Reding.

Az uniós biztos az ellenőrizetlen DSL-hálózatban újabb monopolhelyzet kialakulásának veszélyét látja. Úgy véli, ha a bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, ez a németországi belső szabályozásra is hatással lehet: nevezetesen, a versenytársak párhuzamosan német bíróságokhoz fordulhatnak, hogy azok állítsák meg a DSL-rendszer monopoljellegű kiépítését. Az európai távközlési piacra vonatkozó jelenleg is hatályos jogszabályokat 2003-ban hozták meg, azonban azóta sok minden megváltozott, ezért is szükség van a reformokra. Az Európai Bizottság az idei év végéig akarja ismertetni az elképzeléseit, a végső törvények 2009-ben vagy 2010-ben lépnének hatályba és körülbelül 2015-ig maradnának érvényben. Ehhez persze szükség van a tagországok és az Európai parlament jóváhagyására is.

A távközlésért felelős uniós biztos szerint az európai távközlésben segítené a versenyt, ha szétválasztanák a hálózatüzemeltetést a távközlési szolgáltatásoktól. Viviane Reding úgy véli, hogy a szerkezeti elhatárolás számos, versennyel kapcsolatos problémát megoldana. Reding emlékeztetett az amerikai AT&T felosztására a nyolcvanas évek közepén, ami mára nagyobb versenyt eredményezett a szélessávú internetszolgáltatásban. Ugyanakkor nem részletezte, hogy az európai a felosztás hogyan működhetne. Úgy vélte, hogy független európai frekvenciaügynökséget is fel kellene állítani, amely kidolgozhatná a határokon átnyúló verseny kereteit. Ez a testület kiegészíthetné a tagállamok állandó fekvenciahatóságait. Jelenleg a frekvenciák odaítélése nemzeti keretek között zajlik.

A Deutsche Telekom és más távközlési vállalatok azonban ezzel szemben azt szeretnék elérni, hogy az egész európai piacra csak az általános versenyhelyzeti jogszabályok legyenek érvényesek és ne hozzanak új törvényeket, mert ezzel csak túlszabályozzák a piacot. A cégek azzal érvelnek, hogy a felesleges szabályozás csökkenti a társaságok beruházási és fejlesztési kedvét. Reding erre a felvetésre úgy reagált, hogy a OECD felmérései szerint azokban a tagországokban valósul meg a legtöbb beruházás és fejlesztés, amelyekben a leghatékonyabban és a piaci versenyt a leginkább elősegítő módon alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat.

Az EU-biztos kifogásolta azt is, hogy a versenypiaci problémákra minden tagállam más és más módon reagált. Leszögezte, hogy ennek véget kell vetni, mert ez a magatartás gátolja a valóban egységes belső piac kialakulását, ehelyett egységes reagálásra van szükség. "Ennek a helyzetnek a megoldásához európai logikára van szükségünk, különben gúzsba kötjük gazdasági potenciálunkat" - mondta Viviane Reding.