ZSarolás: (ige) Példa: "a Deutsche Telekom csak akkor hajlandó több mint 3 milliárd eurót az új nagysebességû internethálózat kiépítésébe fektetni, ha ezt azután kiveszik a szövetségi távközlési hálózatokat ellenõrzõ hatóság ellenõrzése alól."
Pl. 1-3 évig nem kötelezõ "beengedni" az efféle konkurenciát ?
Jogos amit mondasz, de a versenyre szükség van.
A távközlésben is olyan modellre kellene ráállni, mint ahogyan a plázák mûködnek. Xmrd-ba belekerül a beruházás, de a bérlõk havonta minden négyzetméter után Y€-t fizetnek. Összesítve Z év a megtérülési idõ. Ráadásul a pláza egy részét magam hasznosítom, és így mindenki jól járt.
A különbség csak annyi lenne, hogy míg az ilyen építési beruházásoknál 6-10 év a megtérülés, addig a telekommunikációban 2-3 év körülire kell szorítani, mert ebben a szegmensben ez az elvárt szint a gyors fejlõdés miatt.
A közszolgáltatási szférát mindig is szabályozni fogják az államok, és az EU által kezdeményezett ilyen jellegû változás benne van a pakliban.
Szerintem részleteiben lehet úgy szabályozni, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon.
Abban egyetértek hogy a közösségi hálózat az egyedüli reális megoldás arra hogy versenyezni lehessen az inkubensek hálózatival. Hisz ha egy önkormányzat kiépíti egy saját optikai gerinchálózatot amit bérbe ad, urambocsá még jobbat épít mint ami az inkubensenk van pl. kiviszi az optikát egészen az elõfizetõk otthonáig, onnatól az inkubens teljesen meg van lõve és nem is inkubens többé. Két eshetõsége van: vagy épít saját hasonló fejlettségû infrastruktúrát és versenyzik a közösségivel vagy õ is beáll a bérlõk sorába és olyan cég lesz mint a többi.
Viszont ezzel is vannak azért gondok az önkormányzat nem biztos hogy a legjobb gazda, hisz nem csak 1x megfinanszírozni kell egy ilyen projectet hanem karbantartani és idõszakosan fejleszteni is, üzleti alapon mûködõ cégeknél ez olyan nagy gond de az állam nem mindig a legjobb gazda.
Ráadásul nincs olyan sok önkormányzat ami anyagilag olyan jól áll hogy saját forrásból ilyen volumenû beruházást meg tudjon finanszírozni majd késõbb fenntartani. Pl Budapest esetén egy négyes metróval azonos volumenû beruházás lenne egy hasonló project, ha azon el tudnak 15-20 évig ülni és vitatkozni mire valami lesz belõle akkor egy ilyen távközlési beruházás esetén sem lenne máshogy.
Az állami központi büdzsé esetén meg ugye németeknél ahol épp hasonló megszorító intézkedések zajlanak, ott is áfát emelnek meg demográfia elöregedessél és nyugdíjrendeszer problémákkal, munkanélküliséggel és hasonló fontosabb problémák vannak napirenden, nem lenne túl egyszerû egy ilyen úgymond jóléti, luxus projectet csak úgy átvinni a büdzsén hogy adjanak rá pénzt.
Az oké hogy fizetnek a bérbeadott szolgáltatás után, de a versenyelõnyt, a technológiai fejlesztést az teljesen ingyen kapják meg, csak úgy beleülnek. És ez azért van mert át kell engednie ezt a versenyelõnyt képviselõ infrastruktúra és fejlesztés használati jogát holott ez az üzleti érdekét nem szolgálja.
Gondolja arra ha mondjuk neked lenne egy vállalkozásod és valami olyannal rukkolná elõ ami a piacon kapható legjobb lenne és a többiek a kezeledbe sem érnének. Így pillanatok alatt elhappolnád az konkurensek ügyfeleit és neked menne a legjobban. De ezt úgy érted el hogy elõtte keményen költöttél fejlesztésre sok milliárdot és annak a sikerébõl kerülnél jó piaci pozícióba.
És akkor jönne az EB és azt mondaná, neked túl jól megy, elnyomod a konkurenciát holnaptól add át nekik a know-how-t meg minden technológiai és versenybeli elõnyödet képviselõ fejlesztést a konkurens cégeknek hogy õk is azt gyárthassák vagy szolgáltassák.
És onnantól kezdve a piacon mindenki ugyanazt árulná, mindenki terméket technológiailag ugyanazt a szintet képviselné így a te vállalkozásod már nem lenne olyan vonzó mint korábban amikor még kirívott a többi gyengébb közül, csak egy lenne a sok szürke közül. Persze bérleti vagy licence díjat kapnál a többi konkurenstõl az által hogy megoszottad velül a saját milliárdos fejlesztéseid eredményét, de ez nem a továbbiakban nem hozna annyi pénzt mint korábban amikor te voltál a legjobb a piacon és ezért minden vevõ hozzád akart szerzõdni.
És teljesen logikus hogy a Merkel azt mondja hogy inkább megvédi saját törvényekkel a DT beruházásait mert akkor otthon németországban fogja a DT ezt beruházni olyan fejlesztésekre ami a német állapolgárokat szolgálja.
Az EB-nek természetesen teljesen más céljai vannak. De a DT nyugodtan megteheti azt mondja ezt a 3 milliárdból inkább fejlesztek mondjuk amcsiban 3G hálózatot a Verizon Wirelessben vagy vesznek belõle újabb keleti régiós feltörekvõ piacokat amiket még jól ki lehet szipolyozni.
És ha a DT nem fog FTTC+VDSL2 hálózati infrastruktúrát kiépíteni akkor a kicsik az Arcor a HansaNet vagy a Versatel sem fog. Ergo akkor hosszútávon marad a jelenlegi infrastruktúra amin a DT az elmúlt 2.5 év során nem igazán tudott hova fejlõdni mert az alkalmazott ADSL technológia ennyire képes. Pl. németben sávszél emelés az elmúlt 2.5 év alatt az 1 és 2Mbps-es csomagoknál, egyedül a 3-ast emelték 6-ra. Idõvel lesz majd 16MBps-es csomag is, de az csak inkább látszat, PR intézkedés válaszként a konkurencia csomagjaira. Piacilag ezek a nagysebességû csomagok nem érnek túl sokat mert távolságban igen korlátozott az az elõfizetõi kör amit el lehet velük érni.
Ezen változtatna az újonnan kiépített infrastruktúra.
Ez sajnos nem igaz amit mondasz. A kis cégek nem csinálnak nagy volumenû beruházásokat mert 1xûen nincs annyi pénzük hogy ilyenbe belevágjanak. A kicsi elég gyakran csak élõsködnek a nagyon drága pénzen kivitelezett beruházásain és leszüreletelik az érett gyümölcsöt, pedig semmit nem tettek azért hogy az a gyûmölcsös ott legyen.
Az be kell látni hogy ezek a túlzottan reguláris, verseny élenkítû szabályozásoknak egyben a fejlõdés elfolytása is velejárója. Hisz senki nem fog drága pénzen azért fejleszteni ha utána ezen fejlesztés minden elõnyét meg kell osztania a versenytársaival miközben a kivitelezés összes költségét saját maga viselte. Akkor inkább azt mondja majd nem épít újat, akkor viszont nem lesz fejlõdés sem mert a kicsit saját pénzbõl ilyet úgysem finanszíroznak meg.
És akkor meg majd azért fog sírni az EB hogy miért vagyunk úgy elmaradva már régióktól, mert ott már ilyen meg olyan itt meg megállt a fejlõdés.
A DT beruházása arról szól hogy az 50 legnagyobb német városban sûrûbb optikai gerinchálózatot alakít ki, aminek keretében 18 ezer km optikai kábelet fektet le és az optikai végpontot közelebb viszi az elõfizetõkhöz, úgy hogy 74 ezer végpontot alakít ki az elõfizetõk pár száz méteres közelségében. És ezekbe a végpontokba VDSL2 technológiájú eszközöket telepít és 50/10 Mbps sebességû kapcsolat kiépítését célozza meg ami késõbb még nõhet is. És ezen az új infrastruktúrán új komplex triple play szolgáltatást indít. IPTV-t, VoD-ot, hang és adatszolgáltatást.
Természetesen a többi versenytárs is szeretne részesülni ebbõl a jóból ez a beruházás kvázi lenullázza és értéktelenné teszi az õ eddigi összes beruházásukat és szolgáltatásaikat. Hisz a fõközpontba betelepült szolgáltatók által kínált ADSL2+os technológiát használó szolgáltatások és sebességeket ehhez képest már csak a múlt lesz, senki nem fog olyat venni.
Természtesen a DT okkal építene ilyen infrastruktúrát, versenyelõnyt akar szerezni a konkurenseivel szemben úgy hogy nagyarányú beruházással jobb, nagyobb sebességû, modernebb technológiát képviselõ hálózatot épít és azzal jobb szolgáltatásokat kínál. De tedd a szívedre a kezed és kérdezd meg magadtól, ha ez a te saját pénzeden véghezvitt beruházás lenne, akkor te mit szolnál ahhoz ha ezt a versenyelõnyt biztosított, saját drága pénzen épített infrastruktúrát csak úgy át kellene engednek az összes versenytársadnak, így a célként kitûzött versenyelõny helybõl szerte foszlana. Egy cégnek nem célja saját erõforrásai árán a konkurencia erõsítése, ha úgy vesszük a verseny élénkítõ EB szabályozás is erõsen verseny ellenes hisz a beruházásások ellen cselekszik.
Olyan megoldás ami mindkét(mindhárom, mert azért a fogyasztó is ott van) oldalnak egyaránt jó olyan tuti nem létezik.
Én személy szerint nagyon is helyeslem az EU ezzel kapcsolatos politikáját. Cat: van abban valami, amit mondasz, de gondold csak tovább. Ha a DT-nek nem éri meg belerakni a 3 milliárd eurót, akkor elviszi máshová, ahol jobban fog járni. Ezzel nem vág haza senkit, mert a helyébe fog lépni egy másik cég, esetleg több kisebb cég, akik hajlandóak elfogadni a feltételeket. Így mindenki jobban jár, de leginkább a majdani vásárló. Az ilyen monopóliumra törekvõ lépéseket még csírájában kell elfojtani, helyesen cselekszik az EU.
Hát valami normális szabályozás kéne már.. De természetesen a szar keverõk már megint a matáv anyacége és igy a matáv is... Remélem jol ráfognak baszni valami kivételes jó döntés miatt eunio részérõl( de ugyse lesz semmi :(
Roppant egyszeru lenne a megoldas:
A nemet allamnak nem hiszem, hogy nagy gondot jelentene 3 mrd eurot kicsengetni sajat "allami" gerinc kiepitesehez. Aztan majd tole lehet berelni mindenkinek.
Mellesleg, meg mindig jobb mint itthon: Adott egy varos, itt matav kiepitette a foldben levo gerincet, berbe nem adja masnak, az onkormanyzat pedig nem engedelyezi a tovabbi foldmunkat, uj legkabelt 4 eve nem lehet fuzni(UPC-nek van). Tehat fizikailag nem lehet a konkurencianak fejleszteni. Ja marad a mikro, ami lassu, de draga.
csak hogy tisztázzuk: a deutsche telekom aztmondja, hogy befektetek 3 milliárd eurót (800 milliárd forint!), de ennek megtérülési ideje sok év, ezért nem akarom hogy más határozza meg az áraimat. Erre a német kormány aztmondja hogy oké, hagyjuk, csináld a bizniszedet.
Reding azt mondja, hogy ha az EU nem szólhat bele a szabályozásba (azaz az összekapcsolási díjakba, az árakba), beperli a német államot.
Mit fog lépni a DT? Fogja, és elviszi ezt a 3 milliárd eurót máshova, és mondjuk nem az EU-ban fejleszt, hanem akárhol máshol, ahol megkapja ezeket a garanciákat, és részvényesei biztosan élvezhetik az elõnyöket. Rosszul látom?
(Egyébként szerintem mindkét félnek igaza van, fogalmam sincs hogy lehetne ezt az érdekellentétet megoldani.)
Van ebben valami. Ebbõl még bármi lehet, de reméljük nekünk csak jobb lesz.
Informatika és tudomány
