IT-outsourcing: tippek az informatikusok kerítésen kívülre rakásához

Az adatvesztések és az összeomlások megelőzésére viszont mára kötelező gyakorlattá vált a vírusok, kémprogramok és egyéb kártevők ellen megoldásokat kínáló szoftverek, tűzfalak telepítése. Ez ugyan a szolgáltató feladatkörébe tartozik, de természetes, hogy ezek megvásárlásának költségei az ügyfelet terhelik, az üzemeltetés viszont újra a szolgáltató feladata. Kritikusan fontos, hogy a frissítések a megjelenés után szinte azonnal kerüljenek aktiválásra, a javítócsomagok és új programverziók pedig alapos tesztelés után kerüljenek bevezetésre, elő se fordulhasson, hogy valamit élesben tesztelnek.

Fontos, hogy a rendszerek közti kapcsolatoknál egységes, jól dokumentálható megoldásokat válasszanak, mert csak így lehet ellenőrizhetővé és megfelelően biztonságossá tenni azokat. Kellemetlen lehet ugyanis, ha egy megtörtént katasztrófa vagy hiba esetén mindenki tétlenül áll és csak találgatni tud, hogy igazából mi okozta a kiesést. Nem mindegy ugyanis, hogy az internetszolgáltatásból eredő hiba vagy szoftveres, hardveres meghibásodás, esetleg emberi mulasztás, rossz döntés miatt fordulhat elő egy hiba. Ennél is amatőrebb dolog, mikor az ügyfél egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy milyen egységekből áll a saját rendszere. A sokat emlegetett Magyar Posta Zrt. IT kiszervezése körül alakult ki olyan helyzet, hogy az anyacégnek fogalma sem volt arról, hogy a vidéki kispostákon milyen IT eszközökkel rendelkezik.

Az előre látott veszélyforrásokat a cég tudta nélkül el lehet hárítani, amennyiben az nem igényel az ügyfél részéről döntést, jóváhagyást. A monitoring rendszerek manapság már képesek előre jelezni a korábban váratlan meglepetést okozó hibákat is, az erőforrások skálázásaból eredő problémákat pedig el is felejthetik jó monitoring mellett az ügyfelek. Érdemes a korábban említett harmadik fél által üzemeltetett IT szolgáltatásokat is bevonni a közös felügyeletbe, hiszen egy kimaradt felület komoly rés lehet a pajzson.

Végezetül a hardvereknél és szoftvereknél is bizonytalanabb tényezőről is szót kell ejteni, mégpedig az emberi erőforrásokról. Egy kiszervezés az eddigi gyakorlatok szerint a korábbi informatikai alkalmazottak legalább 70%-nak átvételével jár együtt, hiszen a szolgáltatónak is jóval egyszerűbb az adott vállalati kultúrát, megoldásokat ismerő alkalmazottak átvétele. A munkajogi törvények elmúlt évben bekövetkezett változásai éppen a kiszervezési ügyleteket voltak hivatottak segíteni, így a korábbi munkaadónál kötött szerződéses előnyök (és persze a hátrányok is) megilletik az új helyen is az alkalmazottak, az átvett munkaerőt kötelesek legalább 1-2 éven keresztül foglalkoztatni legalább azonos körülmények között. Ugyanakkor a szolgáltató cégnek is szüksége van bizonyos mozgástérre, hogy a magas szintű szolgáltatás nyújtásához kiválaszthassa a legmegfelelőbb számú és képességű alkalmazottakat.

Később ez a szerződéses viszony egyre jobban bizalmi viszony is lesz a két cég között, ami fontos a hosszútávú együttműködéshez. Érdekes tendencia, hogy míg a kisebb cégek inkább személyekhez ragaszkodnak és a szerződésben is konkrét neveket szeretnek látni kapcsolattartóként megjelölve, addig a nagyvállalatok jobban szeretnek osztályokkal, csoportokkal kommunikálni, függetlenül az azt lebonyolító személytől.

A kettő között ugyan csak formai különbség van, de az ügyfél elégedettségéhez ez is ugyanúgy hozzájárul, mint a szolgáltató azon törekvése, hogy a működtetés során folyamatosan odafigyel a lehetséges bővítési, fejlesztési pontokra, statisztikákat készít a működésről azzal a szándékkal, hogy azt minél jobban optimalizálni tudja. Mivel a szolgáltató pontosan ismeri az ügyfél IT hátterét és igényeit is, ezért képes szakmailag megalapozott tanácsokat nyújtani neki, levéve ezzel a döntés súlyát a laikusnak minősülő ügyfél válláról. A bizalmat az erősítheti az ilyen ügyleteknél, ha a fejlesztéseknek köszönhetően valóban költségtakarékosabb, hatékonyabb vagy kényelmesesbb működés valósul meg.

A túlzott bizalom egyetlen hátulütője a hosszú távú szerződés lejártakor csaphat vissza. Amennyiben egy 5-10 éves ciklus alatt természetesen bekövetkező hardver fejlesztést nem beruházással, hanem a kedvezőbbnek tűnő bérléssel oldja meg az ügyfél a szolgáltatón keresztül, akkor szembesülhet azzal a helyzettel, hogy nem tud szabadulni választott párjától és kénytelen az ő megoldásaira alapozni a követekező évadokat is, hiszen függőség alakult ki köztük. Éppen ezért fontos jó előre tisztázni, hogy a szétválás esetén a hardver és humán erőforrások kinek a tulajdonát képezik.

A milliárdos kiszervezési üzletek látványosan sok jogi akadállyal tűzdelt úton érhetők csak el. Mind a szolgáltató, mind az ügyfél kell, hogy lássa saját lehetőségeit, saját igényeit és szempontrendszerét ahhoz, hogy jó szerződést írhasson alá. Ugyan idén megtorpant az IT kiszervezési piac, nem került hálóba túl sok óriás cég, de a szereplők bíznak abban, hogy a megfelelő tájékoztatás és tárgyalások mellett egyre több céget vesznek rá arra, hogy jó pénzért bízzák IT feladataikat szakértőre. A szketpikusok számára egy szakértő jogász és független informatikus véleménye lehet mérvadó, de egyre biztosabb, hogy az IT üzemeltetés is koncentrált piaccá válik.