Warhammer 40k - Dawn of War: Dark Crusade

Kiadó: THQ
Fejlesztő: Relic
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2 GHz, 512 MB RAM, 4,5 Gbyte szabad hely, 64 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: 2,4 GHz-es Intel Pentium IV, 1024 MB RAM, Nvidia 6600+
Hasonló játékok: Starcraft, Dawn of War
Kategória: valós idejű sci-fi stratégia

Milyen a jó valósidejű stratégia? Természetesen olyan, mint a Starcraft. Legalábbis az idő azt mutatja, hogy az olyan RTS, amit multira hegyeztek ki, egy jól kitalált világban játszódik, nem a csilli-villi grafikájával akar hódítani, a fajok nagyon más logikát igényelnek és nem csak dizájnban térnek el, az igenis jó RTS. A Dawn of War: Dark Crusade pedig ilyen.

A Warhammer 40.000 világa regényekben és játékokban is bizonyított már, aki szeretné, beáshatja magát nyakig abba, hogy vajon melyik faj honnan és miért jött. A két éve megjelent Dawn of War, majd a Winter Assault néven megjelent kiegészítője is hiánypótló darabnak minősül, lévén a Blizzard vagy nagyon titkolja, vagy valóban elfelejtette, hogy adós a világnak még egy Starcraft 2-vel. A most nagyító alá tett darab egy különálló kiegészítő, mely a Dark Crusade címet viseli és az elődjeihez képest két új fajt is bemutat, melyet a táblajátékosok már jól ismernek: Necron és Tau Empire.


A történet egészen egyszerű. Adott egy kellemesen misztikus bolygó, a Kronus, ahol teljesen véletlenül egy időben szeretne tábort verni a játékban elérhető mind a hét faj. A hely szűknek bizonyul, hét dudás nem fér meg egy csárdában, ezért a lehetőség nyitott mindenki előtt: ki kell takarítani a többieket. A fajok között egyébként is vannak történelmi ellentétek és összefonódások, de itt ezek jelentősége minimális. A háború a jól ismert Rizikó nevű játék mintájára zajlik, a kontinents 25 részre van felosztva, ebből egy-egy a fajok tanyájaként funkcionál, ahonnan elindíthatják a hódítást. A kampány során nem fejezetek vagy küldetések vannak, hanem körök, minden körben eldöntheti a játékos, hogy merre mozog, merre támad tovább.

A körök között lehetőség van a már megszerzett területekre némi utánpótlást, védelmi erőt toborozni, illetve számolni kell azzal, hogy a többi nemzet is hódít, tehát nem csupán az új területek megszerzése a feladat, hanem határaink védelme is. Egy sikeres csata után az adott területen kiépített infrastruktúránk megmarad, majd egy bejövő támadás esetén élvezhetjük a helyzeti előnyt, amit a kész bázis és az elfoglalt erőforráspontok adnak. Éppen ezért a csatákban az előrelátó tábornok nyertes állás esetén elkezd gondoskodni a jövőről is és mielőtt kivégezné az ellenfelet, bebiztosítja magát egy következő futamra is. Előfordulhat, hogy egy körben akár többen is megtámadnak minket, de lehet, hogy hosszú ideig nem próbálkozik újra az ellenfél.

A korábbi részekben megismert 5 faj alapjaiban nem változott, igaz kaptak új egységeket és képességeket, de ez nem borította fel túlzottan az erőviszonyokat, minimálisan rendezte csak át a taktikákat, lehetőséget nyújtva újabb ármányos támadások kifundálására. Emlékeztetőül az 5 fajról:

A Space Marine, vagyis Űrgárdisták a klasszikus starcraft Terran faj. szkafanderes géppuskás kiscsávók kiegyensúlyozott képességekkel. Gyorsan szaporodnak és nagy tömegben elég jó védelmi vonalat képezhetnek. A Vér Hollók csapatát a bolygón Thule kapitány irányítja egyfajta paladinként démonkalapácsával és melta-pisztolyával.

A zöldbőrű orkok legfőképp vidéki fölműves tájszólásukkal hívják fel a figyelmet magukra, viccesek és szeretik a humiekat, azaz embereket gyilkolászni. Erejük főként abban van, hogy hihetetlenül gyorsan képesek újabb és újabb seregeket kiállítani. Náluk a squad cap alternatív értelmezést nyer, mert a csapatokon belüli létszám számít és nem a csapatok száma. Főnökük Gorgutz hadvezér egy igazi biorobot, tele van aggatva mindeféle harci felszereléssel, amivel könnyen lekaszabol komolyabb gyalogos tömegeket is.


A káoszt a World Bearers csapata képviseli, akik egy aktív dimenziókapun keresztül érkeztek a bolygóra és kétségtelenül nekiálltak megrontani azt. Inkább a pokoli díszleteket kedvelik, technológiájuk pedig bőven támaszkodik a megrontott Space marine örökségre. Vezetőjük Eliphas, a démon herceg.

Az Eldar a Dark Crusade Protoss faja. Túlvilági elfszerű lények, akik törékenyek, gyorsak és halálosak. Egységeik közt a távolsági és a közelre támadó csapatok egyensúlyban vannak, gyalogságuk mellett pedig komoly tűzerővel rendelkező járműveikre is számíthatnak a csatában. Vezérük a látnok Farseer. Ők igazából azért is jöttek a bolygóra, hogy a rosszfiúkat (necronok) hazazavarják, de ha már itt vannak, akkor jól elfoglalják az egészet, majd csak utána lépnek le és hagyják sorsára a bolygót.

Az Imperial Guard csapata szintén küldetéssel érkezett ide, mégpedig a Necronokat üldöző Eldarokat kellett volna fogságba ejteni korábbi összetűzéseik miatt (Winter Assault). Megérkezve viszont szent titkokat és egy szép nagy ágyút találtak, ezért úgy dontöttek, hogy a titkokat meg kell védeni és ennek egyetlen módja van, ha mindenkit lemészárolnak a bolygón. Amennyiben ez sikerül, vezetőjük, Alexander lesz a legkeményebb csávó az űr ezen szegletében, ha bárki ezt megkérdőjelezné, akkor a hatalmas ágyúval nézhet szembe. Így nyugodtan tanulmányozhatják tovább az ősi titkokat örökké.