RTL Klub: amíg élünk, biztosan lesznek tv-reklámok!

Médiatörvény, digitális átállás, tévénézési szokások, internet vs. klasszikus média. Tömören ezek a témák foglalkoztatták az IIR által szervezett Tele.hu 2007 konferencia előadóit és résztvevőit. Az előadások nagy része a szűk szakma számára jelenthetett csupán élvezetet: a nagy konvergencia jegyében a médiamunkások technológiákról, a jogászok pedig törvényekről okították egymást.

Az egyik legérdekesebb téma, ami viszont a fogyasztót vagy éppen felhasználót is aktívan érdekelheti, az a reklámpiac jövőjét boncolgatta egy kerekasztal beszélgetés keretein belül. Az asztaltársaság az eredetileg meghirdetetthez képest komolyan módosult, gyakorlatilag egyetlen ember maradt a programban szereplő listából. Ennek ellenére - vagy éppen ennek köszönhetően - marketinges közhelyektől viszonylag mentes, érveket, ellenérveket, motivációkat és magyarázatokat felsorakoztató kulturált és konstruktív beszélgetés bontakozott ki az asztalnál.

Az eredeti pakliban is benne levő Kocsis Attila, Viasat igazgató mellett egy ismert név, Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója és a T-Online színeiben megjelenő Megyeri Tibor szállt ringbe igazáért. A felállás tökéletes, hiszen a nézettségéből egyre jobban veszíteni kénytelen legnagyobb klasszikus televíziós kereskedelmi csatorna mellett egy kisebb, ámde szorgalmasan kapaszkodó kábelcsatorna, és az új időket hirdető IP-alapú médiáért lobbizó T-Online viszonylag ritkán ül le beszélgetni egymással nyilvánosan.


A vitaindító kérdés arra irányult, hogy vajon kik lesznek az átalakuló médiában a nyertesek vagy épp a vesztesek, mennyire szippantja be a nem-lineáris média a klasszikust. Lineáris média alatt egyébként a szakértők azt értik, mikor a tartalom csak folyik ki a csövön, és a néző (!) csak néz, míg a nemlineáris média alatt az interaktív, dinamikus tartalmat értik, ahol a fogyasztó (!) aktív részese az eseményeknek. Az előbbire természetesen a tv, rádió a jó példa, míg az utóbbira az IPTV mellett a webes felületek, hír- és közösségi szájtok. A konfliktusforrás az, hogy egyesek évek óta pánikoltatják a régi vágású médiumokat, hogy ha eljön a Kánaán és a felhasználók végre mindent maguk választhatnak meg, legyen a szempont idő, tartalom, forma vagy bármi, akkor a legtöbben nem fogják a reklámot választani, ha át is lehet azt tekerni vagy éppen el is lehet tüntetni.

A posztjában lassan megöregedő Kolosi Péter természetesen ezt a pánikkeltést már kezdi megszokni, és véleménye szerint érdekes, hogy 3-4 éve is azt mondták, hogy azon nyomban vége van a klasszikus reklámozásnak. Akkoriban jelent meg a PVR, később pedig az IPTV és az online tartalmak fejlődtek, ehhez képest még jelenleg sem mutatható ki markáns visszaesés. Kolosi szerint "a teremben lévő emberek élete végéig biztosan lesz lineáris hirdetési piac", sőt véleménye szerint a az interaktív médiában is nagyon sokan megmaradnak a klasszikus felhasználói viselkedésnél. Szerinte hiába lehet megállítani, shiftelni, tekergetni a tv-műsort, a legtöbben mégsem teszik meg ezt.


Azt persze nem tagadja, hogy az elektronikus médiából szép lassan vándorol át a pénz az online-ba, de ezért nem feltétlenül a technológiai fejlődést teszi felelőssé, hanem egyértelműen a szabályozó hatóságok ormótlan lassúságát. Mivel az online technológia olyan szinteket dönget már ma is, ami egyenértékű adást tesz lehetővé a klasszikus analóg tv-vel, de közben plusz lehetőségei is vannak, ezért Kolosi fontosnak látja, hogy a törvények is felzárkózzanak.

A cannes-i éves nagy műsorvásáron ma már nemcsak a tv-társaságok ászai futnak össze, hanem ott vannak a mobilosok, az internet szolgáltatók és sokan mások. A baj ott kezdődik, mikor a T-Online is ugyanúgy megveheti a Lostot és kirakhatja IP-alapon a nappaliban lévő LCD tévére, mint az RTL Klub, csak éppen az utóbbi nyakán nem ül senki. A tévének óránként 6-12 perc reklám engedélyezett, sárga karikáznia kell és az ORTT minden szívdobbanását figyelnie kell, nem helyezhet el termékeket, szponzorációt, mert az azonnal burkolt reklám lesz. Eközben a netszolgáltatóra nem vonatkozik szinte semmilyen tartalomszabályozás, kedve szerint alakíthatja a dolgokat, így persze, hogy előbb-utóbb a hirdetőknek, és nem utolsósorban a nézőknek is édesebb lesz a új portéka.