2007. november 20. 23:59, Kedd
Közép- és hosszú távon akár kedvező hatásai is lehetnek a mostani kormányzati megszorító intézkedéseknek a távközlési, informatikai cégek árbevételére - nyilatkozta lapunknak Papp István, a Magyar Telekom Üzleti Szolgáltatások Üzletágának (T-Systems) vezetője, vezérigazgató-helyettes.
Van-e valamilyen hatása a nagyvállalati szektor "távközlési fogyasztásaira" a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatoknak?
- Egy-két konkrét ügyfél visszajelzésétől eltekintve a makrogazdasági folyamatok nem gyakoroltak jelentős hatást az árbevételünkre. Amit annak tulajdonítok, hogy általában a megszorító intézkedések hatására a vállalatok elkezdték optimalizálni folyamataikat, és a távközlés, az informatika olyan területek, amelyek segítik őket a költséghatékonyság elérésében. Még azt is el tudom képzelni, hogy közép- és hosszú távon pozitív hatása lesz a megszorító intézkedéseknek a távközlési, informatikai cégek árbevételére.
Papp István
|
Jelenleg a nagyvállalati szektor vezetője a Magyar Telekomnál, ám a 2008 elejétől megváltozó cégstruktúrában már a teljes vállalati szektor szolgáltatásaiért ön fog felelni. Mely piaci szegmensben lát még növekedési lehetőséget?
- A kis- és középvállalati kör mindenképpen ilyen terület. Egy nemrég készített OECD-felmérés szerint a magyarországi kis- és közepes (kkv) méretű cégek nemzetközi viszonylatban mért versenyképessége azért rossz, mert nem használják ki az informatikában és a távközlésben rejlő lehetőségeket. Vagyis egy csehországi, lengyelországi - hasonló méretű - cég lényegesen hatékonyabban tud működni azért, mert intenzívebben használja az informatikai megoldásokat. Az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása tehát számunkra egy fontos feladat lesz.
Feltételezem, hogy ezek a cégek is szívesen alkalmaznák a különböző információtechnológiai megoldásokat, ha lenne forrásuk a beruházásra.
- Azt gondolom, hogy a kkv-körbe tartozó vállalkozások esetében először a tudatosság építésére van szükség. El kell magyaráznunk, hogy milyen lehetőséget jelent számukra az informatika és a távközlés. A másik lényeges feladat, hogy egyszerű megoldásokat kínáljunk nekik, hiszen az igényeik ezt indokolják. Egy tipikus kisvállalat nem akar nagy komplexitású, összetett rendszereket használni, mert üzleti folyamatai ezt nem követelik meg. Azzal tudjuk megkülönböztetni magunkat, hogy ilyeneket építünk.
A harmadik szempont pedig, hogy a kis- és közepes méretű ügyfeleink gyorsan és egyszerűen férjenek hozzá szolgáltatásainkhoz, tehát új értékesítési csatornákra van szükség. Végül pedig nagyon fontos, hogy mindez elérhető legyen számukra. Olyan új üzleti konstrukciókat kell kidolgozni - gondolok például a finanszírozásra -, ami számukra is lehetővé teszi azt, hogy egy egyszeri, nagy összegű beruházást igénylő fejlesztést havi bérleti és szolgáltatási díjak formájában fizessenek ki. Amennyiben ezt a négy dolgot el tudjuk érni, akkor az a probléma, amit az ön kérdése feszeget, hamarosan megszűnik.
Januártól változik a cégstruktúra. Ez milyen hatással lesz megrendelőik életére?
- Az egy óriási változás lesz ügyfeleink számára, hogy amit eddig három helyen kellett beszerezniük (vagyis a vezetékes, a mobil- és az internetszolgáltatást), azt most egy helyen kapják meg. Ez üzleti kapcsolataink egyszerűsödését és egy rugalmasabb kiszolgálást jelent.
A távközlési, informatikai piac jó ideje sokszereplős, s ezek nagyjából hasonló stratégiát folytatnak, vagyis elsősorban a nagyvállalatokat, az utóbbi időben pedig már a kkv-szektort is igyekeznek meghódítani. Ebben a versenyben a Magyar Telekom miként tudja megőrizni versenyelőnyét?
- Versenyelőnyünk abból adódik, hogy a Magyar Telekomnak, azon belül is a T-Systemsnek egyedülálló képességei vannak. A távközlés és az informatika fejlődésével el fognak tűnni a két terület között ma még meglévő határok. Ennek következtében ügyfeleink sem távközlésben és informatikában, hanem egységes ict-megoldásokban és üzleti alkalmazásokban fognak gondolkodni. Teljes körű infokommunikációs, infrastruktúra- és alkalmazásfejlesztési szolgáltatásokat pedig egyedül a T-Systems képes biztosítani a magyar piacon.
Ön a Ciscótól, vagyis az informatikai piacról érkezett. Ennek milyen hozadékai lehetnek a Magyar Telekom számára?
- A T-Systems fejlődése, növekedése egyre inkább informatikavezérelt lesz, ennek a piacnak az ismerete érték lehet ebben a környezetben. Emellett azt is szeretném elmondani, hogy az elmúlt több mint nyolc évben egy olyan multinacionális vállalatnál dolgoztam, amely világszerte ismert markáns vállalati kultúrájáról és értékrendjéről. Az ott eltöltött idő elegendő volt ahhoz, hogy ezeknek az értékeknek egy része saját vezetői elvemmé váljon. Ha pedig a számomra legfontosabb három érték - vagyis az innováció, az etikus üzleti magatartás, a partnerség - terén új szemléletet tudok megvalósítani a Magyar Telekom, illetve a T-Systems életében, akkor azt gondolom, konkrét hozadékról beszélhetünk.
Papp István közgazdászvégzettséggel és az írországi Warnborough University MBA-diplomájával rendelkezik. Szakmai pályafutását az Integra Kft.-nél kezdte, 1996-tól pedig az Anixter Distribution Magyarország munkatársaként dolgozott kereskedelmi vezetőként, majd regionális értékesítési vezetőként. 1999-ben csatlakozott a Cisco Systems Magyarország Kft.-hez. Az elmúlt nyolc évben számos vezetői posztot töltött be a vállalatnál, irányította a nagyvállalati, szolgáltatói, kormányzati, kis- és középvállalati, valamint partnerkapcsolati üzletágak tevékenységét. 2005 augusztusától a nyolc országot (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia és Magyarország) átfogó régió vezetésével bízták meg, azóta a Cisco Systems adriai régióért és Magyarországért felelős regionális igazgatója volt. 2007. november 16-ától a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként az Üzleti Szolgáltatások Üzletág (T-Systems) vezetője.
Informatika és tudomány