A szoftver halott - temetés 2011-ben

Az online szoftverek megölik asztali társaikat? Mennyire igaz vajon ez az állítás? A netes eszközök hatékonysága és kényelme ugyan számos tech-függőt beszippantott már, ugyanakkor a fogyasztók többsége még nem tűnik elszántnak a változtatásra. A Google izgulhat, a Microsoft egy ideig örülhet. Hiába szegelik már az offline szoftverek koporsóját, az utolsó harangszó messze van még.

Mit csinál egy mai modern irodista, ha csak le kell jegyeznie gyorsan valamit, ha folyton fel kell jegyeznie a dolgokat egy élő adatbázisba, ha a munkatársakkal kell egy ad hoc gyűlést összehoznia? Többnyire bezárja a Microsoft Office programokat és megnyitja a Google Docs & Spreadsheets-t. És igaza is van. Aki dolgozik az irodai gépén, de használ notebookot is, és alkalmasint az otthoni gépét is bevonja az akciókba, annak túl sok energiájába kerül pusztán az is, hogy valamelyik gépet központi adatbankként használja, illetve a többit folyamatosan szinkronizálja.

A laikus felhasználók persze elfogadják ezeket a helyzeteket, a mindig egy lépéssel előrébb járó hozzáértők viszont hamar felismerik a kínálkozó lehetőségeket. Azt szokták mondani, hogy a civilizáció fejlődését az emberi lustaság tartja mozgásban. Miért is bogarásznék offline programok között, mikor mindenhol van vezeték nélküli internet - legyen az 3G vagy WiFi - és ráadásul a szolgáltatások színvonala is elért olyan szintre, ami megengedi, hogy elhagyjuk a röghöz kötöttséget komolyabb veszteségek nélkül? A dobozos szoftverek funkcionalitása már jó ideje túlszárnyalja az átlagos felhasználói igényeket: a Microsoft Office család mindenre képes, amire valaha szükség lehet egy irodában, az Adobe Photoshop bármilyen feladatot megold, amit pixelgrafikával tenni lehet, csakhogy a tömegek számára ezek javarészt felesleges bónuszok.


Van egy béna chates vicc, miszerint: "Tud valaki egy olyan programot, ami megjegyzi, hogy milyen billentyűket ütöttem le a számítógépen? - Igen, a Word." Egy sima vállalkozónak, egy értékesítőnek pedig nincs is nagyon szüksége ennél többre. Arra viszont lenne igénye - akkor is, ha esetleg azt nem ismerték még fel -, hogy a dokumentumai bármikor elérhetők legyenek, kollégáival együtt tudjon dolgozni, ne kelljen hat megás email csatolmányokkal stresszelni a levélcímzetteket vagy éppen ne legyen a világ legértékesebb dolga egy pendrive, amit elhagyva bukik az egész heti munka.

Ebből a szempontból az online szoftverek térnyerése megállíthatatlan, hiszen léteznek, elérhetőek, könnyen kezelhetőek és kielégítő a funkcionalitásuk. Manapság egy böngészőn belül megvalósítható szinte minden olyan művelet, amit eddig az operációs rendszerünk keblén ringattunk különböző programokkal. Az észérvek mellett pedig a pénzügyi adatok is alátámasztják az érvelést, hiszen a 2006-tól 2011-ig tartó időszakra az IDC felmérései azt becsülik, hogy az igény szerinti online eszközök piaca 3,6 milliárd dollárról 14,8 milliárdra nő.

Nem eszik olyan forrón

Az asztali szoftver alternatívák fejlődése látványos, de nem teljesen egyértelmű, hogy akár az ingyenes, akár az előfizetéses rendszerben működő webes szolgáltatások mekkorát tudnak harapni a szoftver tortából és mennyire kínálnak inkább plusz lehetőséget. A legegyszerűbb példa, hogy egy magamfajta kósza zsurnaliszta is hiába írja épp ezen cikket a Google alkalmazásban, de normál körülmények között egy dokumentum elkészítéséhez mégis a 2007-es Office az egyértelmű választás. Lehet, hogy egy kirándulás gyors költségvetési kalkulációja a Spreadsheetbe is belefér, de egy átfogóbb pénzügyi elszámolást inkább Excelben hozunk létre.

Ráadásul a Microsoft épp a legjobbkor újította meg az Office csomagját: már normális módon támogatja a csoportmunkát, de a kényelmes kezelőfelület még többet dob rajta. Az említett irodai szoftvercsomag sikere pedig azt bizonyítja, hogy ez nem csak sallang, hanem a fogyasztók nagy része is így gondolja. Chris Swnson, az NPD Group elemzője konkrétan így fogalmaz a témával kapcsolatban: "Mielőtt megírom a Microsoft Office gyászjelentését, szeretném látni az eladási adatok zuhanását. Azért, mert valami ingyen van, nem jelenti azt, hogy másnapra piacvezető lesz."

Az NPD készített egy reprezentatív felmérést 600 fogyasztó bevonásával, amiből kiderült, hogy háromnegyedük nem is hallott még az olyan online irodai szoftverekről, mint a Google Docs. Mindösszesen a válaszadók 4%-a használja az online és a desktop megoldásokat párosítva és alig fél százalékos az a csenevész szelet, akik rendszerüket teljesen asztaliról online-ra váltották le. Az örökké titkolódzó Google szerint viszont alig 15 hónap alatt "felhasználók millióit" vonzotta az irodai csomagjuk.

Viszont a Compete.com felmérései szerint ez csupán havonta átlagosan 1,4 millió felhasználót jelent, akik alkalmanként átlagosan mindössze pár percet töltenek bejelentkezve. Hopsz. Szintén hasonlóan szép növekedéssel, de elhanyagolható mennyiséggel büszkélkedhet a Zoho's Docs: a cég tavaly év végére a korábbi 150 ezres felhasználói adatbázist 600 ezerre növelte. Rendszerük specialitása, hogy az online programcsomagjukkal az Office teljes funkcionalitását kínálják majd, elméletileg a böngészőből elérhetően.