2009 a digitális fényképezőgépek terén

2009-ben a válság miatt a gyártók biztosan visszafogják a termelést, és csökkentik a fejlesztésekre szánt pénzeket is. Mit várhatunk idén?

2008 mozgalmas év volt az ágazatban, rengeteg vásárlócsalogató fejlesztést mutattak be. A kompakt fényképezőgépek már elérték a 15 megapixeles, a DSLR gépek pedig a 24 megapixeles felbontást. Azonban a gazdasági válság hatásai ezt a szektort sem hagyják hidegen, az eddigi gyors fejlődés biztosan meg fog törni. Mint minden hasonló krízishelyzetből, valószínűleg ebből is a legnagyobbak fognak a legkevesebb áldozattal kikerülni.

A terület egyik legnagyobb sikervárományosa a tavaly augusztusban a Panasonic és az Olympus közös fejlesztéseként bejelentett új szabvány, a mikro-négyharmadra épülő új termékek lesznek. Ugyan jelenleg még csak egy ilyen fényképezőgép van, a Panasonic Lumix DMC-G1, de a Samsung is csatlakozott a fogathoz, szóval kezdőknek szánt olcsó, de mégis jó képminőségű termékek dömpingje várható. Az Olympus már a PMA kiállításon bemutatja majd saját változatát.

Szintén megjósolható a Full-HD videófelvétel elterjedése a kompaktokban. Ugyan már jelenleg is számtalan gép tud HD minőségben felvenni, de Full-HD-ben, azaz 1920 x 1080-as felbontásban csak a Canon PowerShot SX1 IS tud. Ez a trend a gépekben lévő aprócska szenzor ellenére is valószínűsíthető, ami nagy fájlméretű, de egyébként béna videókat fog eredményezni. Ez persze jobb képfeldolgozó processzorral javítható, és így ezek a termékek még akár a videókamerák piacára is veszélyt jelenthetnek.

A memóriakártyák kapacitásának növekedését első blikkre nem is érdemes megemlíteni, annyira egyértelmű. Azonban a pár hete Las Vegasban megtartott CES kiállításon egy új SD kártya formátum, az SDXC jelent meg. Ez azért fontos, mert a jelenleg használt SDHC maximális kapacitása 32 GB, míg az új szabvány egészen 2 TB-ig skálázható. Ez jelenleg felfoghatatlannak tűnhet a kompaktok használói számára, de amikor nekiállnak Full HD videókat készíteni rájönnek majd, hogy nincs megtölthetetlen tárolóhely.(Az EOS 5D Mark II-vel egy percnyi nagyfelbontású felvétel 300 MB, azaz a 4 GB-os tárhelyre alig 13 percnyi anyag fér, ha egyet sem fényképezünk.) A CompactFlashnál 100 GB-os a határ, így az még versenyben fog maradni egy ideig.


A televíziókhoz hasonlóan várható a 3D kamerarendszerek áttörése, először persze csak a fejekben. A Fujifilm már egész sorozat nyomtatót és monitort dobott piacra, melyekkel élvezhetők a háromdimenziós felvételek. Azonban mivel a cég levédette a technológiát, a jogdíjak miatt az átlagosnál jóval drágábbak lesznek az első ilyen termékek, így a tömegpiaci elterjedés - a válságot is figyelembe véve - idén nem várható. Más gyártó sem valószínű hogy beszállna erre a területre, már csak azért sem, mert a nagyobb cégek jól elvannak a jelenlegi portfóliójukkal is, a kisebbeknek pedig egyszerűen nincs pénzük szerencsét próbálni ilyen termékkel.

Viszont érdekes lesz megfigyelni az internet és a hálózatok hatását a fényképezőgépekre. Egyre több Wi-Fi képes kompakt lesz, melyekkel akár internetezni is lehet majd. A Sony Cyber-shot DSC-G3-ban már van böngésző, és valószínűleg ezt az ötletet más vállalatok is felkapják. A hotspotok terjedése miatt már nem lesz elég, ha bárhonnan fel tudjuk tölteni képeinket fotómegosztó honlapokra, a web is célpont lesz. (Aki a kezelhetőséget vagy a kis LCD képernyőt hozza fel ellenérvként gondoljon csak a mobiltelefonokra...) Ezekbe a gépekbe persze hosszabb élettartamú akkumulátor is kell majd, mert a Wi-Fi kapcsolat sokkal jobban zabálja az energiát, mint a normál használat.