Odaveszett a szén-dioxid-figyelő műhold

Földkörüli pálya helyett hullámsírban végezte a NASA 273 millió dolláros OCO (Orbiting Carbon Observatory) műholdja.

A műholdat magyar idő szerint kedd délelőtt indították útjára a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról egy Taurus hordozórakétával. A telemetriai adatok szerint a rakományt védő orrkúpnak nem sikerült időben leválnia, a súlytöbblet miatt a rakéta nem tudta teljesíteni tervezett pályáját és végül az óceánba csapódott. "Hatalmas csalódás ez az egész csapat számára, akik éveken át keményen dolgoztak" - nyilatkozott a NASA kilövési igazgatója, Chuck Dovale. Az Orbital Sciences Taurus rakétaprogramjának vezetője ugyancsak mély sajnálatát fejezte ki a kudarc miatt.

A 450 kilogramm súlyú műholdat szállító négy fokozató Taurus XL rakéta helyi idő szerint 4 óra 55 perc 30 másodperckor emelkedett el a kilövőállásról, öt perccel az eredeti időpont után, ugyanis egy kisebb műszaki problémát még orvosolniuk kellett a mérnököknek. Az emelkedés normálisnak tűnt és a telemetria visszaigazolása szerint is minden rendszer megfelelően működött, legalábbis az első fokozat leválásáig, illetve a második begyújtásáig.

Hét másodperccel a második fokozat működésbe lépése után parancsot adtak a műholdat védő 1,6 méter széles szén kompozit anyagból készült orrkúp leválására, amit úgy terveztek meg, hogy két darabban hulljon le. A kioldást apró pirotechnikai eszközök biztosították, amiket elektronikus impulzusok aktiváltak volna. A földi irányítás megkapta a visszajelzést, hogy a megfelelő szekvencia lefutott, illetve továbbra is azt látták, hogy minden megfelelően működik, köztük a leválást elindító elektronikus eszközök is, a jelek azonban nem voltak egyöntetűek.

Az orrkúp leválását ellenőrizendő, a mérnökök lázasan elemezték a telemetria különböző adatait, hogy meggyőződjenek a művelet sikeréről. Az elemzés közben terv szerint lezajlott a harmadik és a negyedik fokozat hajtóműveinek beindítása, azonban hamarosan egyértelművé vált, hogy a burkolat még mindig a helyén van, és a súlya meggátolja a rakétát a normális gyorsulásban. "A burkolatnak a még repülő járműhez viszonyítva tekintélyes súlya volt" - nyilatkozott a Taurus program vezetője, John Brunschwyler. "Leválásával megugrott volna a gyorsulás, ez azonban nem következett be, a súlytöbblet eredményeként nem értük el a Föld körüli pályát."


Az OCO műholdat a természetes és az emberi szén-dioxid-kibocsátás és -elnyelődés tanulmányozására tervezték, ami nagy segítséget nyújtott volna a tudósoknak az üvegház gázok globális felmelegedésre gyakorolt hatásainak felmérésében. Az elkövetkező hetekben, hónapokban a NASA megpróbálja felmérni saját és partnerei már rendelkezésre álló, működő műholdjait, illetve a még Földön rendelkezésre álló cserekomponenseket, hogy a lehető leggyorsabban eljussanak arra a pontra, amit az OCO beüzemelésével elérhettek volna.

A Taurus XL rakétának az eddigi nyolc kilövéséből ez volt a második kudarca. A NASA egy biztonságot és megbízhatóságot célzó ellenőrzési procedúrát követően - amire egy külön matrica is felhívta a figyelmet a rakéta törzsén - első alkalommal alkalmazta a szilárd hajtóanyagú rakétát. Az idén még egy másik környezetkutató műhold, a Glory is egy Taurus XL segítségével állna pályára, a hivatalos források szerint azonban még túl korai arról beszélni, vajon a mostani balsiker befolyásolja-e a másik műholddal kapcsolatos terveket.