Szóval azt mondod, hogy valaki hibázott esetleg nem ellenõrzött valamit. E sokmillió doláros eszköznél, ami miatt ez az eszköz megsemmisült. Szerinted ez nem ciki?
Az Apollo 1 részban hagyagság miatt veszett oda és részben tervezési hibák általn. A tépõzár kellemetlen tulajdonságáról nem tudtak, hogy miként reagál abban a környezetben ahol volt. Továbbá az ajtó is befelé nyílt...
Egy autó fejlesztési kicsit többe van, mint 1-2 millió dollár és egy teljes széria programköltsége milliárdos nagyságrendû. Szóval, ha ott eltolnak valamit és vissza kell hívni az is milliókba fájhat ám. Ha baleset van belõle és perelnek is az még több is lehet.
Amit leszírsz, az meg egy urban legend kicsit kiszínezve. Hihetetlen, hogy még minig felemlegeti valaki. Az eszem megáll. Ceruzával nem írnak, mert a szépor ott szétszáll és a paneleket hazavághatja, mert nincs gravitáció. Nem esik le sehova.
Rakéta meg van, csak nem gyártják. Az egyik Apolló rakéta mûködõképes állapotban lett asszem kiállítva, semmit sem szedtek ki belõle. Jópofa. Ma már biztos nem szállna el, mert megviselte a tárolás és nem érdemes felúítani sem.
Az, hogy perpillanat nincs, nem azt jelenti, hogy technológiailag nem lehet megint megalkotni vagy gyártani. Egyszer már volt. Pénz kell hozzá és gyárthatnák újra vagy lehet újat is fejleszteni. Ne keverd a szezont a fazonnal. Az 50 évet is nem tudom miért emlegeted. Mikor volt Skylabv program? Akkor használták utoljára a Saturn V-öt.
Szóval az Apollo1-nél egy kisebb kábel bibi okozta a tûzet + a leéget panel mögött beszerelve találtak egy csõkulcsot. 86-ban a Chalenger lezuhant egy O-gyûrû hiba miatt.. Pár éve a Columbia veszett oda a szigetelés leválás miatt (amit egyébként már az elsõ útján mejegyeztek, de még sem történt semmi). Namost ezek az eszközök dollár milliókba kerûlnek. Eléggé vitzes összehasonlítani egy 1-2millió doláros autó fejlesztést egy olyan eszközzel aminek a gyártási költségei a több száz millió dollára rúgnak és akkor még a fejlesztésbe feccõlt zsét nem is számoltuk. Szerintem milliárdos nagyságrendett hasonlítgatnak itt millióshoz... Továbbá: már csak azért is oda kell figyelni az rakétáknál meg míg egy szar autó max. 1-2 esetleg 30-40 embr életét veszélyezteti, egy lezuhanó rakéta komplet várorészeget tehet semmivé. ami meg a NASA agyjárását illeti: több ezer dollárt költöttek olyan tintára és papírra ami a világûrbe is müxik jól (ui. nincs gravitáció). A szovijeteknél azért ennyire nem volt felesleges a pénz: papír, ceruza. Kb.5dollárból meg volt. De elõhozhatom a vikinget is: az szépen függõlegesen szált le. Az úkeresõnk meg pattogott mint a nikkel bolha és a kijelõlt területtõl kb. 20km-re állt meg. (közben agyon csapott 34 marsi kolóniát :) ) Szóval ennek fényében simán elképzlehetõ, hogy csak a biznic van a háttérben: anyagtakarékosság, így több marad a vezuetõségnek. 50 éve még számítógépek sem voltak. Most meg eléggé nehez találni helyett ahhol ne lennének... 50 év alatt eljutottunk oda, hogy nincs egy normális rakétánk amivel a Holdig eljutnánk. (a SaturnV okosságok interkontinentális ballisztikusokká lettek átalakítva anó)
"Vagy aki összerakta. Vagy aki nem ellenõrizte." Miért, akirõl írsz az nincs benne a taurust vagy a pirotechnikai rendszert gyártó cég emberei között?
Vannak területek, ahol nem ennyi idõ után nem szabadna hibázni. Ennyi.
Kissé mintha felületes lennél. Nem használtam olyan szót, hogy ciki. Sem idõm nem teszi lehetõvé, sem beállítottságom nem olyan, hogy minden egyes balsikernél kárörvendõen írogassak a fórumokba. Én egyszerüen nem tudok rá annyi idõt szakítani mint te.
A NASA nem épít rakétákat, tehát az õ nadrágszíj összehuzásukra nem foghatod rá. A taurust valami cég gyártja. Ez az õ mérnökeiknek/technikusaiknak a hibája. Vagy azé aki a pirotechnikai rendszert gyártotta.
Filléres dolog? Egy ilyen cuccon semmi sem igazán filléres. Szerinted milyen rázódást és egyéb behatásokat kell elviselni addig míg mûködésbe lép?
Ha valami töknremegy általában a te szemeddel nézve filléres dolog miatt törénik.
Pl. elszáll valahol egy tömítés és elfolyik a kenõanyag. Berágódik valami és mehet az egész cucc a kukába. Itt is ez van. A hajtómûvel összevetve filléres, de hiba estén az egész kuka.
Egy ejõernyõ ára is vicc egy géphez képest amibõl kiugrasz. Ha mégis szar az ernyõ akkor neked annyi.
Az autós hasonlatod elég sok mindenben sántít. Azok szerintem túlélik az elsõ 30 "üzempercet".
Na de milyen körülmények között? Majd szólja, ha többszörös hangsebességgel repülnek és olyan extrém körülmények között, mint egy hordozórakéta.
Számtalan hozzászólásoddal találkoztam már ezen a fórumon, nem kis részük arrogáns, kioktató volt, holott az ember elvárná egy ilyen kimagasló természettudományos mûveltséggel rendelkezõ mérnöktõl, hogy az ne utcaszéli nyálfröcskölõ stílusban ossza az észt.
Aha. Akkor talán nem kellet volna azt a szót használnod, hogy ciki. Majd, ha leteszel annyit az asztalra, mint akik összeraktak egy ilyen rendszert akkor esetleg. Az ilyesfajta lenézése más munkájának nem nyerõ szemben.
(Na itt most bitos jön pár ember aki majd közli, hogy lenézem az szovjet / orosz cuccokat. Nem. Becsülöm azokat akiket összehozák. Egyes esetekben nagyon is agyonverték a világot. Viszont egyes esetekben meg nagyon nem. Amikor azt akarják egyesek beadni, hogy mik a valós képességeik akkor talán nem kéne túlozni.)
Én ehhez képest viccrendszereket tervezek és még azokkal is iszonyatosan kell szívni sokszor. Nem csináltam soha ilyet, de átérzem, hogy milyen nehéz lehet összehozni egy ilyet. Egy kis mûködési hiba is tönkreteheti az egészet. De persze te ugye még soha nem hibáztál ugye? Naná...
A többi hibás fellövés esetén miért nem írtál sehova, hogy de ciki?
Az sem volt ciki, hogy nemrég a Szojuz visszatérõ egység elvétette a leszállóhelyet nem is kicsit? Hanyadik Szojuz is volt? Vágod? Akkor sem láttam egy "ciki" szót sem tõled.
Ahhoz képest, hogy régen mennyi $ volt, most nagyon össze kell húzni a NASA-nál is a nadrágszíjat.
Ez kb olyan mintha azt mondtad volna, hogy 1897 óta létezik autógyártás és milyen ciki már ha egy bmw lerobban. Balesetek és hibák mindíg is voltak és lesznek mivel ezeket a szerkezeteket is csak emberek csinálják.....
Már megbocsáss, de te azt írtad, hogy elképesztõen bonyolult szerkezetektõl ne várj 100%-os üzembiztosságot. Ezekben az "elképesztõen bonyolult" szerkezetekben a "filléres" dolgoknak azért illene precízen mûködnie. Az nagy blama lenne, ha nem válnának le az SRB-k a nagy tartályról az ûrrepülõgépeknél, vagy a mentõtorony a Szojúzról, ne adj isten a Szojúz részei maradnának összeforrva a légkörbe érés elõtt.
Mit jelent az, hogy a StarDust késõbb jött vissza? A hiba már benne volt. A Szojúz is késõbb jön vissza (akár fél év is lehet). Emléklszem arra az ejtõernyõtesztes videóra, amikor nyikhaj amcsi mérnök egy magas üzemcsarnokban kommentálta az egyik szonda új fajta ejtõernyõjének földi tesztjét (ami abban az üzemcsarnokban történt és nem igazán sikerült). A kérdés egyszerü: miért kell új ejtõernyõrendszert építeni, amikor már rendelkezésükre áll olyan, ami mûködõképes és az üzembiztosságát már bizonyította. De ez amerika. Itt üzleti, meg céges okokból mindig más alkotja meg újra és újra azokat a "filléres" rendszereket ami máshol már mûködött. És ennek láthatod az eredményét.
Az autós hasonlatod elég sok mindenben sántít. Azok szerintem túlélik az elsõ 30 "üzempercet".
A végére pedig: baromira nem érdekel hogy te kiket bírsz és kiket nem. Számtalan hozzászólásoddal találkoztam már ezen a fórumon, nem kis részük arrogáns, kioktató volt, holott az ember elvárná egy ilyen kimagasló természettudományos mûveltséggel rendelkezõ mérnöktõl, hogy az ne utcaszéli nyálfröcskölõ stílusban ossza az észt.
Olyan autót nem tudnak össze hozni, amit soha nem kell szervizelni, de odáig már elég hamar eljutottak, hogy legtöbbjük legalább az elsõ útján nem robban le...
Nincs olyan, hogy 100%-os üzembiztonság. 99,99% az lehet. A Stardust kapcsán azt elfelejted, hogy évekkel késõbb jött vissza.
Bírom az ilyen okos megmondó embereket akik közlik, hogy mit illene összeozni, mikor valószínûleg soha életedben semmi komolyat nem terveztél. (ha igen, akkor elnézést). Ha ekkora spíler vagy akkor irány a NASA.
Autót hány éve terveznek? 100 éve? Miért nem tudnak egy olyat összerakni amit soha nem kell szerzízelni és olajat cserélni benne? Kb. ilyen irreális a kérdésed. Minden elõvigyázatosság ellenére bármi elromolhat és ha elindítottál valamit akkor nem lehet már javítani.
Szerintem meg az lenne elvárható, hogy természettudományos analfabéták esetleg tanuljanak egy kicsit vagy halgassanak vagy kérdezzenek, de ne osszák az észt. Ezt nem rád értettem, mert téged nem sokat láttalak itt.
"Az arány javul, de nem várjál már el ilyen elképesztõen bonyolult gépektõl 100%-os üzembiztonságot. Ilyen nincs. "
Azért kb 50 év indítási tapasztalattal a hátuk mögött már illene egy pirotechnikai rendszert úgy összerakni, hogy az 100 % üzembiztossággal dolgozzon. Hasonló lenne az elvárás az ejtõernyõkkel kapcsolatban is (lsd. StarDust).
Õööö, azért ahogy strandmániás nagyapáink mondták, nyugtával dícsérd a Napot!
Ilyesmi tervek 50 éve is voltak. Majd ha 2020-ban az lesz a helyzet, hogy látva a Skylont, meg a csillagos égkékszínû Eu lobogót a Marson kitûzve az amcsi barátaink elsûlyednek szégyenükben, hogy õk csak egy Apollo2õt tudnak felmutatni, akkor én is megveregetem a saját európai vállamat. Addig meg bosszankodok, mert a NASA-nak 10X annyi pénze van ilyenekre Európához képest és még is ezekre az oldtimer ûrhajókra költi. Szal a dolgok jelenlegi tényálasa szerint az Orionból lesz valami, a Skylonbol meg olyan 70% valószínüséggel nem!!! A Mars utazás meg kb a Starwars képregényfüzettel egálban levõ komolyságú valami.
Amúgy ha a jelenlegi válságnak becézett tömeghisztéria még eltart 1-2 évig, akkor kb a jövõszázadban fogja ember a lábát tenni a Marsra, de az biztos, hogy nem fehér lesz, nem is zsidó, de még csak afroamerikai sem, mint a hálivúdi filmekben az szokott lenni.
Tudja azt valaki, hogy ilyenkor ki fizeti a reveszt? Lehet ilyenre biztositast kotni?
egyáltalán minek CO2 figyelõ mûhold? mért nem figyelik a Fõdrõl?
épp ez elõtt egypárral volt egy cikk, ami légkörbõl vett oxigénnal, rakáta és sugárhajtás kombinációjával menne az ûrbe. illetve egy másik, amiben ionnal vinnének embereket a Marsra. szóval azért van haladás.
A wikipédia ezt írta. Amúgy jó igaz, de az ugyan az nap végrehajtott negyedik repülést elismerni sikeresnek vagy az elsõt, szerintem enyhén szólva szõrszál hasogatás.
Amúgy igen, az Apollóhoz képest az Orion fejlettebb. Tele van mindenféle XXI. századi kütyüvel, ûrhajós tamagocsival, MP3 lejátszóval, meg szuperhiper öntisztító WC-vel, de gyakorlatilag egy ugyan olyan eszköz, mint az Apollo, volt. Mintha az 1970-ben felszálló B747-et hasonlítanád össze a legutolsó szériával. Érted!? A szerkezet 90%-ban 1X használatos, szal nem olyan mint egy repülõ, hogy kis benzin, kis szervíz, aztán megint repül, és aztán ugye még mindíg csak arra alkalmas, hogy a Holdhoz elmenjünk vele. Marshoz ezzel? A 4 szerencsétlennek max a bélbaktériumai érnének oda. Még rendes sugárpalyzs sincs rajta, szal jön egy napkitörés, és az emberkék széthányják az ûrhajót.
Hát ez aztán fejlõdés vazze! LCD kijelzõ, meg 7.1-es Bose hangrendszer, ez van benne!
szerintem nem is lõttek fel semmit vagy talán egy rossz p126-ot. csak ráfogják, hogy az usa és a nasa foglalkozik az ilyenekkel és olyan sokat költ rá. egyszerûen kellett valami, ami eltereli a figyelmet arról, hogy folyamatosan és évek óta megszegik a kiotói egyezményt.
Nem ez az elsõ igen fontos cucc ami odaveszett. Most pont ez jött össze. Ez van.
1957-tõl indult az ûrkorszak.. Tehát több mint 50 éve.. Szerintem tényleg ciki, hogy még mindig bénáznak..
Adatlapod szerint 35 múltál. Szomorú, hogy ilyen butaságot írsz le. Szerintem ez a ciki. Lásd #21 elje. Nézd meg, hogy akkor hány sikertelen indítás volt és mennyi mostanában. Az arány javul, de nem várjál már el ilyen elképesztõen bonyolult gépektõl 100%-os üzembiztonságot. Ilyen nincs.
Talán vizsgáld meg, hogy summa és az elmúlt években hány sikertelen fellövés volt. Egyáltalán nem olyan ritka eset, mint sokan hiszik. Tavaly asszem egy olyan fellövés nem sikerült ami 6 (!) holdat vitt volna fel...
Az ütközés meg eddig egy volt. Tudod. Statisztika. Kellõ idõ után elõfordul.
Szerintem szándékosan veszett oda. Sok nagy cégnek nem az az érdeke, hogy kiderüljön a valóság széndioxid ügyben.
A valóság már rég kiderült. Az a mértékét volt hivatott volna vizsgálni és pontosabb adatokat az éghajlatmodellekhez.
Kezd érdekes lenni a helyzet. Mostanában már egy egyszerû mûholdat se képesek gond nélkül fellõni, nem beszélve arról, hogyha fellövik, akkor meg egy másikkal ütközhet. Hát nemtom, de ha a jelenlegi helyzetünket megmutatnánk pár embernek az 50-es évekbõl, akkor nem lennének ránk büszkék...
Szerintem szándékosan veszett oda. Sok nagy cégnek nem az az érdeke, hogy kiderüljön a valóság széndioxid ügyben.
Talán mert azok vágyálomk én nem reális elképzelések voltak? Könyörgöm, fantázirajzokból meg koncepciótervekbõl ne jelentsük ki valamire, hogy megvalósítható. Ne keverd a szezont a fazonnal.
Na ja, ha belegondolunk hogy a Wright testvérek 1903-ban egy 12 mp-es repüléssel kezdték meg a repülés korszakát, és rá 60 évre már a Hold program készült gõzerõvel, akkor 2020-ban elég ciki, hogy még mindíg pontosan ugyan ott tartunk.
1. 12 mp? Az elsõ amit fenntarható repülésnek ismertek el az 59 másodpercig tartott.
2. Azért az új rendszert az Apllóhoz mérni kicsit dõreség. Az alapelv ugyanaz, de a megvalósítása XXI. századi. Mitha a Titanicot hasonlítanád az utóbbi pár évben megalkotott luxus ócenájárókhoz. Hajó és hajó. Van difi? Naná.
Na ja, ha belegondolunk hogy a Wright testvérek 1903-ban egy 12 mp-es repüléssel kezdték meg a repülés korszakát, és rá 60 évre már a Hold program készült gõzerõvel, akkor 2020-ban elég ciki, hogy még mindíg pontosan ugyan ott tartunk.
Nem sikerült befejezniük a mûholdat idõre, fellõték, lezuhant, felveszik a biztosítást (és kifizetik a felébõl a rakétásokat)... Összeesküvés-elmélet rulz!
AE
Nem ez a ciki, hanem az Orion ûrhajó. Pár éve még az összes ismeretterjesztõ csatorna tele volt az új ûrrepülõgép terveivel, hogy egy fokozatban képes lesz feljutni, és 100%-ban újrahasznosítható lesz, stb. Erre meg visszamegyünk 50 évet az apollo korszakba.
Egyet ertek. Amig el nem jon az ido, hogy 60 fok van nyaron es ezt a dolgozo a sajat boren nem erzi addig mondhatnak barmilyen riaszto eredmenyeket nem fog valtozni semmi.
Informatika és tudomány
