ETech 2009 - a jövő újságja

Komoly vita van arról, hogy mi lehet a nyomtatott média jövője. Lehetőségként felmerültek az elektronikus papíron megjelenő újságok és a vonalkódos megoldások.

A kaliforniai San Joséban rendezték meg az Emerging Technology (ETech) 2009 konferenciát. Az eseményen számos szakember vett részt. "Az újság nem fog csak úgy, egyszerűen eltűnni. A mi kiadónk még évtizedek múlva is meg fog jelentetni papír alapú lapokat. De ezzel párhuzamosan az új generációs médiafogyasztóknak is lehetőséget akarunk adni. Van egy kutatási-fejlesztési csoport, amely többek között iPhone és Amazon Kindle készülékekkel kísérletezik. Azt kérdezzük magunktól, hogy miként tudnánk ezeken az eszközökön történeteket mesélni. Az egyik fő szempont, hogy gyorsan és rugalmasan tudjunk reagálni a mindenkori megjelenítő eszközökben rejlő lehetőségekre és azok korlátaira" - jelentette ki Nick Bilton, a The New York Times képviselője, a csoport tagja.

A csapat már kifejlesztett olyan prototípusokat, amelyek az alkalmazott böngészőtől és a készülék kijelzőjétől függően - a könnyebb megjelenítés érdekében - elhagyják a grafikákat és a képeket, egyúttal megnövelik a betűk méretét. Azonban azzal Bilton is tisztában van, hogy nem minden fejlesztésből lesz végül piaci termék. Az egyik ilyen kísérleti szenzor például a felhasználó távolságát méri az internethozzáféréssel rendelkező televíziótól. Egy másik program a 2D-s vonalkódokon alapul, amelyek lehetővé teszik majd a mobiltelefon-tulajdonosok számára, hogy kiegészítő információkhoz juthassanak egy cikkel kapcsolatban a The New York Times honlapján. A grafikai hivatkozások integrálása a hagyományos papírújságokba azonban egyáltalán nem egyszerű feladat.


Az ETech megnyitóbeszédét Tim O'Reilly tartotta
Hasonlóan érdekes megoldásokon dolgoznak a Hewlett Packard kutatói is. Amennyiben siker koronázza Carl Taussignak, a Hewlett Packard Surface Labs munkatársának a törekvéseit, akkor a 2D-s vonalkódok pillanatokon belül elavulttá válnak. A szakember olyan elektronikus papírokat fejleszt, amiket akár nagy mennyiségben, tekercsekben is fel lehet dolgozni. Taussig úgy vélte, hogy a klasszikus papírról az elektronikus papírra való váltás nem történhet elég gyorsan.

Egy átlagos újságelőfizető évente 200 kilogramm szemetet hagy maga után. A kutató ennek az állapotnak akar véget vetni. Ráadásul az e-papír nem csak környezetbarát, de olcsóbb is a hagyományos társánál. A legdrágább folyamat a nyomtatás, ez pedig az új megoldással kiváltható lenne. Az e-papír újságok mellett szól az az érv is, hogy így könnyebben készíthetők személyre szabott vagy az egyes célcsoportoknak szóló lapok és hirdetések.

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az újságoknak nem szabad eltűnniük a médiapiacról. Az Egyesült Államokban ez komoly veszély, ugyanis február végén jelent meg a denveri Rocky Mountain News utolsó száma és a múlt héten tudták meg a Seattle Post Intelligencer olvasói, hogy a lap hamarosan már csak online lesz olvasható. A San Fransisco Chronicle munkatársai szintén a munkahelyükért aggódnak. A szakértők szerint az év végéig húsz amerikai újság szűnhet meg.

Bilton hangsúlyozta, hogy a jövő alighanem a helyi szerkesztőségeké, amelyek mindig friss hírekkel szolgálhatnak és amelyeknek nem kell naponta egész újságokat kiadniuk. Az optimális megoldás a webes és a papír alapú megjelenés ötvözése lehet. Így nincs szükség annyi munkatársra és a kiadványok is megmaradhatnak. A folyamatot erősíthetik az elektronikus (könyv)olvasók, mint a napokban bemutatott txtr Readers, amelyek képesek csatlakozni az internethez, új tartalmakat letölteni, illetve meglévőket frissíteni.