Észak-Korea és az állítólagos műhold

Észak-Korea sikeresen Föld körüli pályára állított vasárnap egy távközlési műholdat - jelentette a kommunista ország hivatalos hírügynöksége, a KCNA.

"Tudósainknak és technikusainknak a nemzeti űrkutatási terveknek megfelelően sikerült az Unha-2 (másik nevén Taepodong-2) rakétával Föld körüli pályára állítani a Kvangmjongszong-2 műholdat. A szatellit keringése szabályos", forradalmi dalokat sugároz - áll a hírügynökség jelentésében. "Számos külföldi ország politikai pártjai és csoportjai fejezték ki támogatásukat a békés célú (észak-koreai) űrprogram kapcsán" - írta a KNCA egy órával az indítás után. A jelentés alapján a háromlépcsős rakétát közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 20 perckor indították el, és a műhold kilenc perccel később állt pályára. Az Egyesült Államok és Dél-Korea szerint azonban a műhold a Csendes-óceánba zuhant.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség egy szöuli kormánytisztviselőre, orosz hírügynökségek pedig az orosz légvédelemre hivatkozva megerősítette, hogy Észak-Korea valóban fellőtt egy műholdat a rakétával. Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt gyanítja a műholdfellövés tervének phenjani bejelentése óta, hogy annak célja valójában a nagy hatótávolságú, ballisztikus rakéta kipróbálása katonai céllal.

Az Egyesült Államok észak-amerikai lég- és űrvédelmi parancsnoksága (NORAD), valamint a Északi Katonai Parancsnokság közleménye szerint a rakéta három fokozata és maga az eszköz is az óceánba zuhant. Ri Szang Hi dél-koreai nemzetvédelmi miniszter a szöuli parlamentben hasonló bejelentést tett. Hatajoma Kunio japán belügy- és távközlési miniszter közölte: Japán nem fog rádiójeleket az észak-koreai távközlési műholdról. Mint mondta, a Föld körüli pályára állítás néha egy egész napot is igénybe vesz, ezért a jelek hiányából egyelőre nem lehet arra következtetni, hogy a műholdat nem indították el.


Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt gyanítja a műholdfellövés tervének phenjani bejelentése óta, hogy annak célja valójában a nagy hatótávolságú, ballisztikus rakéta kipróbálása katonai céllal. A prágai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök a rakétaindítás hírére kijelentette, hogy Phenjan provokációt követett el, megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1718-as számú határozatát, amely megtiltja Észak-Koreának bármilyen ballisztikus rakéta indítását. Az elnök hozzátette, hogy ennek ellenére folytatódnak az észak-koreai nukleáris leszerelésről szóló hathatalmi tárgyalások. Valamivel később bejelentette a cseh fővárosban, hogy az Egyesült Államok egy éven belül csúcstalálkozót szervez a nukleáris leszerelésről. A Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta: bár a rakétaindítás sikertelen volt, ez nem változtat azon, hogy az Egyesült Államok kéri a BT összehívását.

Észak-Korea legfőbb szövetségese, Kína nyugalomra és tartózkodásra szólított fel a rakétaindítással kapcsolatban, mindenesetre máris konzultált az ügyről az érintett nagyhatalmakkal - közölte a pekingi külügyminisztérium. Az esemény kínai megközelítése éles ellentétben áll a nyugati hatalmak provokációt emlegető, felháborodott reagálásától. A visszafogottság hangoztatása valószínűleg azzal áll kapcsolatban, hogy a BT több állandó tagja az Észak-Korea ellen korábban hozott szankciók megerősítését szeretné látni. Peking nyilatkozatával valószínűvé tette, hogy nem támogatna újabb büntető intézkedéseket. Kínában tartanak attól, hogy az elszigetelés és a nyomás fokozása az északi rezsim összeomlását okozhatja, ami menekülthullámot indíthat el. Azt sem kívánják, hogy Korea a déli országrész vezetése alatt egyesüljön, és így Kína közvetlen határán is felbukkanjon az Egyesült Államok egyik szoros szövetségese - jegyzik meg kommentárok.

Moszkva is visszafogottságra szólította fel az érintett államokat a rakétafelbocsátás kapcsán, figyelmeztetve: nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a helyzet a Koreai-félszigeten. Az orosz kormány egyúttal konzultációkat helyezett kilátásba az érdekelt felekkel. Az Interfax hírügynökség az űrhaderők parancsnokát, Oleg Osztapenkót idézve jelentette, hogy az illetékesek elemzik a megfigyelési csatornákon az észak-koreai rakétaindítástól beérkezett adatokat. Az elemzés befejeztével levonják a felbocsátás jellegére vonatkozó következtetéseket, nevezetesen azt, hogy egy interkontinentális, ballisztikus rakétával végzett kísérlet zajlott-e le, vagy - ahogyan Észak-Korea állítja - alapvetően egy műhold pályára állítása volt a cél.

Az orosz külügyminisztérium első állásfoglalása a központi tv vasárnap reggeli híradásában hangzott el. Eszerint nem szabad megengedni, hogy a Koreai-félszigeten eszkalálódjon a helyzet. Az orosz diplomácia egyben jelezte, hogy vizsgálja, vajon Phenjan eljárása megfelel-e a BT határozatainak. Andrej Nyesztyerenko, a külügyminisztérium szóvivője később hivatalosan megerősítette "a mesterséges hold pályára állításának" tényét. Franciaország, Nagy-Britannia, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, illetve az Európai Unió nevében Csehország elítélte, Németország és NATO pedig "egyértelmű provokációnak" minősítette a vasárnapi észak-koreai rakétaindítást. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint a fejlemény csak bonyolítja az észak-koreai leszerelésről szóló hathatalmi tárgyalásokat.

A japán média idézett hétfőn a védelmi tárcától származó forrásokat, amelyek szerint a japán hadihajókon lévő nyomkövető berendezések jelezték, hogy az észak-koreai rakéta nagy valószínűséggel nem érte el a Föld körüli pályára állításhoz szükséges, másodpercenként 7,9 kilométeres sebességet. A felbocsátott rakétáról a Japán-tenger nemzetközi vizei felett, felbocsátás után hét perccel vált le az első fokozat, majd - átrepülve Japán felett - a Csendes óceánban a második is. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a műholdat hordozó harmadik fokozat különvált-e a másodiktól vagy sem. Japán kormányforrások szerint Tokió ki akarja emelni a Japán-tengerből a rakéta első fokozatát, amely Akita prefektúra partvidékétől mintegy 280 kilométerre zuhant a tengerbe. Szakértők szerint a térség Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, és a nemzetközi jog engedélyezi számára a rakétarészek kiemelését a tengerből.

A rakéta első fokozata közel 1520 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken. Kiemelése komoly műszaki feladatot jelent, de nem kivitelezhetetlen, mivel a japán óceánkutató központnak vannak olyan, kamerákkal ellátott mélytengeri berendezései, amelyek tárgyak befogására és kiemelésére is alkalmasak. Egy ilyen berendezéssel japán kutatóknak sikerült 1999 novemberében 3000 méteres mélységből kiemelni egy H-2-es japán rakéta első fokozatát, amely az Ogaszavara-szigeteknél zuhant a tengerbe. Tavaly februárban pedig 1830 méter mélységből emelték ki egy halászhajó egyik darabját. A hajót egy japán romboló süllyesztette el.

A rakétarészek kiemelésével lehetővé válik a hajtóműfúvóka szerkezetének, az üzemanyag típusának, a felhasznált anyagoknak és gyártójuknak az azonosítása is. Jóllehet a térségben a japán légvédelem repülőgépek és helikopterek segítségével folyamatosan figyelte a rakétaindítást, egyelőre nem ismeretesek az első rakétafokozat lezuhanásának pontos koordinátái. Eleve a rakétarész felkutatása is roppant költséges, elérheti akár a napi 200 ezer dollárt is.