Ida, a hiányzó láncszem

Egy 47 millió éves makiszerű lény döbbenetesen ép állapotban fennmaradt fosszíliáját mutatták be kedden az Egyesült Államokban.

A macska méretű állat négy lábbal és egy hosszú farokkal rendelkezik, konzerválódása pedig annyira tökéletes, hogy szőrének körvonalai és utolsó étkezésének nyomai is felfedezhetők. Az Ida névre keresztelt őskövület állítólag a mai főemlősök - a majmok, emberszabású majmok és az ember, illetve távolabbi rokonaik közötti hiányzó láncszem, ugyanakkor a független szakértők, akik személyesen még nem találkoztak a lelettel szkeptikusak és a bemutatást övező felhajtás sem volt ínyükre. A fosszília bemutatását ugyanis hatalmas csinnadratta vezette fel a New Yorki Amerikai Természettörténeti Múzeumban, melyben a metropolisz polgármestere is részt vett. Bár Ida még csak most jelent meg a PLoS One tudományos szaklapban, már televíziós dokumentumfilm és könyv is készült róla.

A lelet valóban nem új keletű. Felfedezése az 1980-as években történt egy rendkívül gazdag őskövület lelőhelyen, a németországi Darmstadt közelében található Messel-bányában, a felfedezés és a bemutatás közötti idő nagy részét azonban egy magángyűjteményben töltötte.

A kövület jelentőségének vizsgálatát Jorn Hurum, az oslói Természettörténeti Múzeum szakértője vezette. A fiatal, feltehetően 9-10 hónapos korában elpusztult nőstény állat az eocén földtörténeti korban élt, az első főemlősök kifejlődése idején. Első pillantásra leginkább egy makihoz hasonlít, azonban hiányoznak róla a primitív jegyek, mint az úgynevezett "fogfésű", a megnyúlt, összecsoportosult és előre álló alsó metszőfogak és szemfogak, valamint hiányzik az a speciális karom, amit kurkászásra használnak. Hurum csapata megállapította, hogy Ida nem egyszerűen egy másik maki faj képviselője, hanem egy teljesen új faj tagja, amit Darwinius masillae névvel illettek, egyszerre adózva a lelőhelynek és Charles Darwin születése kétszázadik évfordulójának.

Dr. Jens Franzen a Messel-bánya egyik szakértője, a csapat tagja, Idát a "világ nyolcadik csodájának" nevezte a csontváz példátlan teljessége miatt, illetve állítása szerint Ida "rendkívül hasonló hozzánk", karmok helyett ugyanis körmökkel rendelkezik, keze fogásra alkalmas, hüvelykujja fordított, akárcsak az emberé és más főemlősöké. A fogak azonban arra utalnak, hogy nem közvetlen ősünk, inkább lehet egy "nagynéni" vagy egy "nagymama". "Egy olyan csoporthoz tartozik, amiből a magasabb rendű főemlősök és az ember kifejlődött, de nekem az a benyomásom, hogy nem tartozik bele a közvetlen vonalba" - nyilatkozott Franzen.

A független szakértők már nagyon várják az első találkozást az új fosszíliával, ugyanakkor elég kétkedők azzal az állítással kapcsolatban, mely szerint Ida egy "hiányzó láncszem" lenne. Dr. Henry Gee, a Nature magazin főszerkesztője szerint maga a kifejezés félrevezető, a lelet jelentőségét pedig a tudományos társadalomnak kell majd értékelnie. "Rendkívül örömteli az új felfedezés, és az is, hogy ilyen alaposan tanulmányozható" - mondta, nem tartva valószínűnek, hogy a lelet ugyanolyan fajsúlyú lenne, mint a floresi ember vagy a tollas dinoszauruszok.


Dr. Jens Franzen és dr. Jorn Hurum tanulmányozzák Idát
Dr. Chris Beard, a Carnegie Természettörténeti Múzeum kurátorát nem is maga a lelet, sokkal inkább az azt övező publicitási gépezet döbbentette meg. Úgy véli, a tudomány népszerűsítésének rovására mehet, ha a leletről netán kiderül, hogy koránt sem az, aminek a nagy szavak beállítják. Dr. Beard még nem rendelkezik tudományos részletekkel a leletről, de nagy örömmel fogadna egy ilyen tökéletes állapotban fennmaradt fossziliát az eocén korból, és nem utolsó sorban egy új fajt a korai főemlősök világában, ugyanakkor megdöbbenne, ha kiderül, hogy Ida az emberek egyik lehetséges őse.

Magában a PLoS-ban megjelent tanulmányban a tudósok teljes meggyőződéssel állítják, hogy Ida az ember egyik közvetlen őse, illetve az utolsó, akit a ma élő majomfajták, emberszabásúak és az emberek közös ősének tekinthetünk. Hurum a BBC-nek adott nyilatkozatában a láb részleteivel magyarázza a merész állítást, a láb egyik csontja, az úgynevezett ugrócsont ugyanis "szinte emberszabásúnak" látszik. Munkatársaival a láb háromdimenziós rekonstrukcióját tervezi, ami bizonyítaná az állítást. "Még nem végeztünk a vizsgálatokkal, számos újabb tanulmány fog megjelenni" - mondta Hurum.