A Marsra küldött robotok tüntetik el az élet jeleit?

Úgy tűnik, az életre utaló vegyületek azonosítása helyett, a NASA robotfelderítői véletlenül elégethették a bizonyítékokat.

1976-ban sokak csalódottan vették tudomásul, hogy nincs élet a Marson, miután a két Viking leszállóegység egy morzsányi szerves összetevőt sem tudott detektálni a felszínen. "Véleményem szerint ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz a tényhez, hogy a következő 20 évben egyetlen amerikai leszállóegység sem indult a bolygóra" - mondta Jeff Moore, a NASA Ames Kutató Központjának munkatársa. Az eredmény felettébb rejtélyes volt, mivel még ha soha nem is alakult ki élet a Marson, a bolygóba becsapódó üstökösöknek és aszteroidáknak legalább néhány szerves molekulát szét kellett volna szórniuk a bolygó felszínén.

Többek úgy vélekedtek, hogy a szerves anyagokat természetesen előforduló, magas reakciókészségű vegyületek tüntethették el, mint a hidrogén-peroxid. Tavaly a NASA Phoenix leszállóegysége - ami ugyancsak nem észlelt semmiféle organizmust a Marson - belebotlott valamibe, ami viszont elrejthette a szerves anyagokat, a perklorátba. Alacsony hőmérsékleten a perklorátok viszonylag ártalmatlanok, azonban több száz Celsius fokra hevítve rengeteg oxigént bocsátanak ki, ami hajlamos minden közeli gyúlékony anyagot elégetni; éppen ezért alkalmazzák a perklorátot a rakéta hajtóanyagokban.


A Phoenix és a Viking egységek a talajminták melegítésével próbáltak szerves molekulákat detektálni, azokat olyan magas hőmérsékletre hevítve, hogy a minták elpárologjanak és gázaikat elemezhessék. Amikor Douglas Ming, a NASA Johnson Űrközpontjának kutatója és kollégái megpróbálkoztak szerves anyagok és perklorát hevítésével a Földön, a keletkező égés a szerves anyagok minden nyomát eltüntette.

A vasoxidokról is gyanítják, hogy megzavarják a szerves anyagok észlelését, a perklorátok azonban feltehetőleg sokkal hatékonyabbak ilyen téren, tette hozzá Chris McKay, az Ames tudósa, aki szerint a Vikingek és a Phoenix figyelmét könnyen elkerülhette a talajban fennmaradt, akár több ezredrészt kitevő szerves anyag mennyiség is, így túl korainak tartja kijelenteni, hogy ezek az anyagok nem is léteznek a vörös bolygón. "Nem megfelelően kerestük" - összegzett tömören.

Jeffrey Bada, a San Diegói Kalifornia Egyetem kutatója egyetért abban, hogy új módszerekre van szükség. Jelenleg egy új műszeren dolgozik, ami az Urey nevet viseli és az Európai Űrügynökség (ESA) 2016-ban induló ExoMars egységén kap helyet. Elvileg az ExoMars képes lesz akár trilliomod résznyi (ppt) szerves anyag koncentráció észlelésére is. Szintén jó hír, hogy az Urey bár felhevíti a mintákat, mindezt vízben teszi, így a szerves anyagok nem éghetnek el.