Aszteroidáktól eredhetnek a földi óceánok?

Első alkalommal találtak vízjeget egy közeli aszteroida felszínén. A felfedezés segíthet magyarázatot adni a Föld óceánjainak keletkezésére.

Két kutatócsapat is megerősítette, hogy a 24 Themis aszteroida felszínének nagy részét vízjég borítja, ami szerves anyagokat is tartalmaz, köztük több olyan molekulát, melyek az élet alapanyagai lehetnek. Magára az életre nem találtak bizonyítékot a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövhöz tartozó hatalmas űrkőzeten.

A Naptól jóval távolabb keringő üstökösökről jó ideje ismert tény, hogy rendelkeznek vízzel, az aszteroidaöv tagjairól azonban pontosan a Naphoz való közelségük miatt nem feltételezték a víz jelenlétét. A Naprendszer legnagyobb aszteroidájáról, a Ceresről tudják, hogy hatalmas mennyiségű fagyott vizet tartalmaz, a tudósok azonban azt gyanítják, hogy az mélyen a poros, sziklás felszín alatt rejtőzik. Mindezek ellenére két egymástól független tanulmány is szilárd bizonyítékokat talált felszíni vízjégre a 24 Themisen a felszínről visszaverődő napfény karakterisztikáinak mérései alapján. Az árulkodó jelek szerint a 198 kilométer széles űrszikla felszínének a nagy részét H₂O borítja.

"Ez az első alkalom, hogy ténylegesen jeget, szó szerint H₂O-t láttunk a felszínen" - nyilatkozott a Johns Hopkins Egyetem tanulmányát vezető Andrew Rivkin. A 24 Themisen korábban észlelt hidratált ásványok, melyek a víz és a kőzetek reakciójából alakulnak ki, szintén víz jelenlétére utaltak, ezek azonban közvetett bizonyítékok voltak, míg a két kutatócsapat a NASA Infravörös Távcső Létesítményének segítségével a víz közvetlen jeleit figyelhette meg. A másik csapat, a Közép-Floridai Egyetem kutatói Humberto Campins vezetésével ugyanazokat a jeleket észlelték, a megfigyelések más-más időpontban zajlottak. "A két munka nagyon szépen igazolja és egészíti ki egymást" - tette hozzá Campins.

A két csapat különböző szögből figyelte meg az aszteroidát, adataik összevetéséből pedig kiderült, hogy a vízjég nem csupán jelen van a felszínen, de szinte teljes egészében be is borítja azt. "Meglepetésünkre vízjeget és szerves molekulákat észleltünk, melyek többé-kevésbé egyenletesen oszlottak el a felszínen" - nyilatkozott Campins a SPACE.com-nak.

A felfedezések bejelentését követően több független kutató is meglepetésének adott hangot. Az aszteroidák átlaghőmérséklete - ami a Naptól ilyen távolságban megközelítőleg -120 és -70 Celsius között mozog - néhány év alatt elpárologtatná a felszíni jeget, ezért is megdöbbentő a felfedezés annak tudatában, hogy a Themis elvileg több milliárd éve kering ezen a pályán, olvasható Henry Hsieh, a belfasti Queen's Egyetem kutatójának kísérő írásában a publikációknak helyet adó Nature hasábjain.

A felfedezés - mint arra a bevezetőben már utaltunk - magyarázatot adhat a Föld vizének eredetére is. A Föld igen heves történelemmel rendelkezik, hosszú időn át bombázták az űrkőzetek, melyek közül a legjelentősebb a Földből a Holdat kiszakító ütközés volt 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Ez az ütközés annyira felhevíthette a dolgokat, hogy a Földön levő víz egésze elpárologhatott. Hogyan kaptuk tehát az óceánjainkat?

Egyes tudósok szerint az eseményt követő aszteroida-becsapódásokkal került a hatalmas mennyiségű víz a bolygóra. Azonban ahhoz, hogy ez az elmélet létjogosultságot nyerjen, be kellett bizonyítani, hogy az aszteroidák is hordoznak vizet. A kézenfekvő magyarázatnak tűnő üstökösök azért nem bizonyultak jó alanynak ehhez a forgatókönyvhöz, mert a bennük található víznek kicsit más az atomszerkezete, mint a Föld vizének. Bár a mostani mérésekből a 24 Themis vizének izotóp aránya nem állapítható meg, a felszíni víz ténye már önmagában biztató. "Adataink legalább egybehangzanak azzal az elmélettel, hogy az aszteroidák jelentős vízmennyiséget juttathatnak egy égitestre" - tette hozzá Rivkin.

Sokan most azt mondják, hogy képtelenség akkora víztömeget, mint amivel jelenleg rendelkezünk aszteroida becsapódásokból összegyűjteni, Rivkin szerint azonban nem is olyan elrugaszkodott az ötlet. "Tudjuk hogy nagyon magas volt az aszteroida becsapódások aránya" - magyarázta a SPACE.com-nak. "Ha minden becsapódó objektum 20-30 százalékban vizet tartalmazott, akkor elméletileg összejöhet ekkora mennyiség."