Google Wave - jött. látott, kimúlt

Annak idején hosszabb cikkben számoltunk be a Wave platform nagyközönség előtti debütálásáról, később pedig hasonló módon írtunk a fejleményekről, így most illendő ilyen terjedelemben búcsúzni tőle. Annál is inkább megérdemli ezt az érdekes a fejlesztés, hiszen a Google döntése értelmében az abban elsőként megjelent újítások bekerülnek számos meglévő termékbe, mindössze az önálló platform megjelenése került le a napirendről, mégpedig az érdeklődés hiánya miatt.

Tavaly májusban láttak napvilágot az első hírek a keresőcég által fejlesztett új platformról, amelyre rögtön ráragasztották a forradalmi jelzőt. Nem kevesebbet ígért a Wave, mint egy univerzális kommunikációs eszközt, amely minden korábbinál kényelmesebb és szerteágazóbb opciókat kínál mind az otthoni, mind pedig a vállalati felhasználók számára. Akkor mi is beszámoltunk az újdonságról, kiemelve annak főbb részeit, illetve próbálva érzékeltetni, hogy mi is a különbség az eddig megszokott üzenetváltások, valamint az új hullámok között.

A Google I/O 2009 alatt a megjelent fejlesztők többször is nagy ovációban részesítették a még félkész alkotást, amelynek kidolgozása egyébként a Google Maps korábbi csapatának nagy neveihez kötődött. Nem akárkik voltak tehát felelősek a platformért, az ott megszokott kényelem pedig itt is megjelent, legalábbis ami a funkciókat és azok kezelését illeti. Szinte bármilyen tartalmat beledobálhattunk az egyes hullámokba, azok megfelelő módon, ráadásul azonnal megjelentek a másik oldalon ülők számára. Maga a szöveg is real-time módon, szinte betűről betűre frissült minden résztvevő előtt, még a HTML 5 korai volta ellenére is sikerült egy koherens rendszert összeácsolni.

Ezt egészítette ki az automatikus fordítás, tehát innentől kezdve az sem volt akadály, ha a beszélgetés résztvevői nem közös nyelvet használtak. Ez nyilván nemcsak a végfelhasználóknak, hanem az üzleti szféra szereplőinek is nagy segítséget jelentett, maga a Wave pedig nagy hangsúlyt helyezett a vállalati felhasználásra, ahol igazán kedvező esélyek mutatkoztak a sikeres debütálásra. Kilátásba helyezték a saját szerverek üzemeltetésének lehetőségét (így az egyes vállalatok saját Wave rendszert működtethettek), nagyobb cégeken belül pedig szintén megoldott volt a kollaboráció, mégpedig több Wave szerver összehangolásával, hogy gond nélkül menjen a kommunikáció. Ami pedig a kezelőfelületet illeti, itt a csicsásabb grafikus interfésztől egészen a lecsupaszított parancssorig minden megoldható volt.


Klikk a képre a nagyobb változathoz
Erre mintegy desszertként kerültek rá a külső kiegészítések, hiszen a Wave alapjában véve egy nyílt rendszerként mutatkozott be. Lehetőség nyílt a meglévő kommunikációs megoldások beemelésére, a Wave-ek megjelenítésére a weboldalakon belül, illetve bármilyen kiegészítés megvalósítására, a külső fejlesztők jóvoltából. A lehetséges előnyök listája olyan terjedelmes volt, hogy ezt külön foglaltuk össze. Már akkor látszott azonban, hogy mindezek ellenére gond lesz a fogadtatással, egyrészt mert a Google meglehetősen szűkre szabta a meghívottak körét (az első 100 ezer külső felhasználó csak későn csatlakozhatott), illetve a webes, teljes képernyőt elfoglaló megjelenítés nem mindenkinek volt szimpatikus (persze semmi nem akadályozta meg a külső kliensek elkészítését, amire volt is példa).

Az idei évben először a nagy csend volt feltűnő a Wave háza táján, majd pedig azok az újítások, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a 2009-ben bemutatottakra, mégis más termékekben bukkantak fel - lásd GMail, Google Docs és társai. Már akkor felmerült - és erről ismét hosszabb cikkben írtunk az oldal hasábjain - hogy a Wave jelentős részét felosztják a meglévő szolgáltatások között, és ezek a funkciók párhuzamosan lesznek elérhetők az egymástól elkülönülő platformokban. Nagyon érdekes volt a Buzz váratlan felbukkanása, hiszen ezzel a Google közvetlenül is megjelent a közösségi szolgáltatások szegmensében, ráadásul nem túl sikeresen, hiszen meglehetősen nagy felzúdulást váltott ki a megoldás "rátukmálása" a gyanútlan GMail felhasználókra.

A múlt héten bizonyossá vált, hogy a Google eltérő irányokban halad tovább, hiszen hivatalosan is bejelentették a Wave fejlesztésének leállítását. Mindez azt jelenti, hogy különálló termékként már biztosan nem jelenik meg a platform, annak központi részei (így például a valósidejű üzenetváltások, a tartalmak bedobálása az üzenetekbe, valamint az automatikus fordító) azonban nyílt forráskóddal elérhetők bárki számára. Magát az oldalt és a szervert még az év végéig üzemeltetik, aztán valószínűleg végleg eltűnik a süllyesztőben. Azok sem maradnak azonban hoppon, akik gyakran használták a Wave-et, hiszen tartalmaikat a nemsokára elkészülő eszközökkel kimenthetik onnan, hogy más rendszerekben tárolják el.

A keresőcég az érdeklődés hiányával magyarázza a döntést, kiemelve, hogy nagyon büszkék fejlesztői csapatukra. Véleményük szerint a felhasználók nagy többsége nem tudott mit kezdeni a radikálisan eltérő megoldással, számukra az idegen és furcsa volt. Ezzel nagyjából beigazolódott azok véleménye, akik szerint a megoldás mérnökök által készült, mérnököknek. Mások pedig azzal indokolják a lépést, hogy az ilyen forradalmi húzások igazából csak a újoncoknak, a kicsiny garázscégeknek jelentenek nagy előrelépést, erre pedig a Google-nek nincs szüksége, hiszen meglévő szolgáltatásaival jóval nagyobb tömegeket érhet el.

Arra számíthatunk tehát, hogy a Wave-ből megismert újítások a keresőcég egyéb platformjaiban tűnnek majd fel, így azok válnak majd még kényelmesebbé és hasznosabbá. Egyes cikkekben pedig már a Wave alternatíváiról olvashatunk, amelyek ugyanúgy real-time módon nyújtanak komplett megoldást a kommunikációs igények kielégítésére. (Érdekes módon itt rögtön a Google Apps bukkan fel, amely szintén igencsak szerteágazó funkciókat kínál az integráció érdekében.) Nekünk pedig marad a tanulság: nem minden arany, ami Google - ez még akkor is igaz, ha nem beszélhetünk teljes kudarcról.