Windows 7-re válthat az EU

A PCWorld birtokába került információk szerint egy tavaly decemberben tartott titkos találkozón eldőlt, hogy az európai intézetek több mint 36 000 PC-jére a Microsoft operációs rendszere kerül fel.

Elsősorban az az érthetetlen, hogy az Európai Unió egy ilyen döntést miért titokban, pályázat kiírása nélkül hoz meg, ráadásul azonnal felerősödtek azok a hangok, hogy az EU a szoftverbeszerzéseinél a Microsoftot részesíti előnyben. Jan Wildeboer, a Red Hat képviselője meglehetősen szomorúan fogadta a döntést, mivel úgy vélte: az Európai Bizottság ezzel saját ajánlásainak mondott ellent. A testület ugyanis korábban leszögezte: el kell kerülni azokat a helyzeteket, hogy az európai uniós intézmények egyetlen meghatározott szoftver-, illetve technológiaszállítónak legyenek kiszolgáltatva.

A hír kapcsán Paul Meller, az Open Forum Europe szóvivője megjegyezte: "Miközben egyes tagállamok és régiós kormányok lenyűgöző lépéseket tesznek a helyes irányba, az Európai Bizottság továbbra is egy zárt rendszer egyetlen cégéhez köti le magát, s még csak nem is érdeklődik a nyílt alternatívák iránt."

A döntés hátterében alighanem az áll, hogy az Európai Bizottságot a kérdésben meglehetősen sürgeti az idő. A jelenleg az európai uniós intézetekben használt Windows XP és Windows 2000 operációs rendszerek licencei májusban lejárnak, ez pedig eléggé sürgőssé tette a probléma megoldását, egyúttal leszűkítette a szóba jöhető lehetőségek körét.

Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre igyekezett menteni a menthetőt és hangsúlyozta, hogy a kérdésben még nem született végleges döntés. Emellett hozzátette: a jövőben el akarják kerülni azokat a helyzeteket, hogy a licencek lejárta előtt néhány hónappal hozzák meg a hasonló döntéseket. Amennyiben minden így marad, úgy a Microsoft további 4-5 esztendőre biztosan az EU szoftverbeszállítója lehet és ezáltal sokmillió eurós plusz bevételekhez juthat. Aligha kétséges ugyanis, hogy ha az Európai Unió vezető intézményei Windows 7-esre váltanak, akkor a példájukat a többi európai uniós intézet is követni fogja, hiszen nem akarnak esetleges kompatibilitási problémákkal szembesülni.

Hogy mennyire nem kis piacról van szó, azt bizonyítja, hogy a piackutatók szerint a tagországok kormányaihoz köthető az EU-n belüli szoftvervásárlások 19 százaléka. A magyar kabinet például hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében vásárolt 3 milliárd forintért Oracle licenceket.