Men of War: Assault Squad

Minden küldetés alatt egy állandóan töltődő pontjelző határozza meg, hogy éppen mennyi és milyen egységet hívhatunk le erősítésnek. Minél több ellenséges fészekre kerül ki a mi lobogónk, annál több pontunk lesz, illetve annál változatosabb az utánpótlás felhozatala. Míg az elején tehát csak gyalogos egységeket, netán néhány géppuskát tudunk kérni, addig később megjelennek a páncélosok, a különböző ütegek, a győzelemhez közelítve pedig - frakciótól függően - légicsapást, veterán Tigriseket vagy éppen ejtőernyősöket tudunk hívni erősítésként.


Az Assault Squad küldetései tehát egyértelműen a területfoglalós stratégiák legjobb pillanatait idézik majd fel számunkra, ám ne higgyük azt, hogy ennyivel el lehetne intézni a történetet, hiszen a Men of War játékok híresek brutális részletességükről. Ez elsőként a térképeken érhető tetten, amelyek nagyon változatosak. Szinte mindegyik küldetés legalább kétféle tereppel kívánja megnehezíteni az előretörést, így hol füves rétek, hol sűrű erdők, hol lerombolásra váró városok várnak arra, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb egységeket és taktikát. Értelemszerűen nem vethetünk be Tigriseket a szűk utcákon, mint ahogyan a gyalogsággal sem érünk el sok mindent egy óriási nyílt terepen.

Kiemelkedő részletességgel lettek mintázva mindemellett az egységek is, hiszen a Men of War tipikus példája annak, hogy minden egyes katonánk saját személyiséggel bír, ezáltal pedig nem csak fontosak a harcban, haláluk pedig tragédia, hanem saját hátizsákjuknak köszönhetően az elesett egységeket átkutatva olyan felszerelésekkel ruházhatjuk fel őket, amilyenekkel csak szeretnénk.

A különböző páncélozott egységek sem csak "dobozok", ahogyan azt megszokhattuk néhány másik stratégiától. Itt ugyanis a harcjárművek sérülnek, méghozzá különböző pontokon, így lehet, hogy csak a lánctalp szakad el, de a lövegtorony még használható lesz. Előfordulhat továbbá, hogy egy páncéloson teljesen használhatatlanná válik az üteg, de mivel a futómű és a motor ép, ezért hátrahívhatjuk a frontvonalak mögé, hogy a legénység megjavíthassa, hiszen ilyen opció is van a játékban, aminek köszönhetően akár még az ellenség tankjait is saját hasznunkra fordíthatjuk.


Az elhangzottakon kívül számtalan más hasonló apróságot is kiemelhetnénk még, így a fedezékrendszert, amely az egyik legjobb szisztéma, amit stratégiában valaha láthattunk, de megemlíthető még az is, hogy egy-egy ütközetben olyan apróságok is számítanak majd, hogy az egységeknek milyen rálátásuk van egymásra és a többi. Már az alapjáték is ezzel vívta ki magának a rajongók elismerését, így nem csoda, ha az Assault Squad is teljes egészében továbbörökítette az aprólékosságot, mindemellett pedig újdonságokat is hozott, méghozzá számtalan új egység képében.

Ha már újdonság, kiemelendő, hogy első ízben végre kooperatív móddal is gazdagodott a játék, aminek köszönhetően még izgalmasabbá válhatnak az ütközetek, de a többjátékos módban is elérhetővé vált néhány új térkép, ha esetleg a reformációtól mentes, ámde izgalmas multiplayer részért szerettük meg korábban az alkotást.