Halálos egyensúly

A sors kísértése többnyire kockázatos, egy influenza járvány kísértése egyszerűen őrültség. A tudósok azonban csak úgy tudják megismerni a kórt és az ellenszerét, ha kockáztatnak. A kérdés, mi az a szint, ami még elfogadható?

December 20-án az amerikai hatóságok arra kérték a világ vezető tudományos folyóiratait, hogy tartsák vissza egy kutatás eredményeit. A Science és a Nature számára ez egy felettébb szokatlan kérés, azonban a kérdéses kutatás sem mindennapi.

Két egymástól független kutató csoport, az egyik az amerikai Wisconsin Egyetem Yoshihiro Kawaoka által vezetett, a másik a holland Erasmus Gyógyászati Központ Ron Fouchier által felügyelt csapata a H5N1-el, köznapibb nevén a madárinfluenzával kísérletezett, a kapott törzsek pedig sokkal veszélyesebbek, mint az eredeti, ami 2006-ban keltett riadalmat világszerte.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a madárinfluenza 2003 óta több mint 300 ember halálát okozta, ami egyáltalán nem tűnik kiemelkedőnek, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyik legfőbb korlátját, mely szerint nehezen ugrik át az emberekre, illetve terjed emberről emberre. Ha ezt a korlátot egy mutációval sikerül leküzdenie, onnantól képes világméretű járvánnyá kinőni magát, márpedig az evolúció a wisconsini és a rotterdami kutatóknak köszönhetően végbe ment. Mindkét csapat megalkotta a vírus egy olyan változatát, ami képes a levegőben vadászgörényről vadászgörényre terjedni, ami sajnos azt jelenti, hogy embereken is működik. A kutatások részleteit a kérésnek megfelelően még nem hozták nyilvánosságra, Fouchier egy szeptemberi virológiai konferencián azonban nagy vonalakban már ismertette csapatának törekvéseit.

Munkatársaival először megpróbált közvetlenül eljátszadozni a vírus genomjával, olyan változtatásokat hajtva végre, amivel létrehozhat egy levegőben terjedő törzset. Ez azonban nem vezetett eredményre, ezért egy egyszerűbb módszerhez folyamodtak, többször átadva a vadászgörények között a vírus egy genetikailag többszörösen módosított változatát, megnyitva az utat a természetes mutálódás előtt. Tízgenerációnyi evolúció megtette a hatását, az influenza képessé vált a levegőben terjedésre. Az új törzs két génjében öt mutáció következett be, ezek mindegyike megtalálható a természetben is, jegyezte meg Fouchier, csak éppen nem egy törzsbe összegyúrva.

Az új halálosabb influenza törzsek természetesen csak laboratóriumban léteznek, fennáll azonban a veszély, hogy ha a kutatók publikálhatják a genetikai változtatások részleteit és a pontos eljárásokat, akkor a terroristák és egyéb rosszindulatú elemek képesek lesznek lemásolni a technikákat. Ha ez bekövetkezik a H5N1 a biológiai hadviselés atombombája lehet, véli az Economist.

Az USA, ahol a terrorizmus rémképe 2001 óta él az emberekben, mindent megtesz az ilyen törekvések megakadályozása érdekében. A szeptember 11-i támadásokat követően a kormány létrehozta a Nemzeti Biobiztonsági Tudományos Tanácsadó Testületet (NSABB), ami az Egészségügyi Minisztérium tanácsadó szerve lett. Az NSABB nem a teljes kutatási anyag visszatartását kérte a neves szaklapoktól, hanem egy egyensúly létrehozására sarkallta a Science-t és a Nature-t. Csupán annyi információ megjelenését szorgalmazza, amennyi ösztönzően hat a további ismeretek megszerzésére és a felelősségteljes kutatások folytatására, ahhoz azonban nem elegendő, hogy azt bárki aljas szándékkal felhasználhassa.

Bruce Alberts, a Fochier és csapata által jegyzett kutatást publikálásra elfogadó Science szerkesztője állásfoglalásában arról tájékoztatott, hogy még nem döntöttek a pontos lépésekről. Az amerikai szaklap az amerikai kormány javaslatára vár a kritikus adatok a tudományos társadalomhoz történő bizalmas eljuttatásának módjával kapcsolatosan. Kawaoka a Nature-nél terjesztette elő saját kutatásait.

Dr. Alberts szerint a publikáció kulcsfontosságú lehet az új kezelések kifejlesztésének felgyorsításában, mellyel felvehetik az influenza halálos válfaja elleni küzdelmet, ezért nem lenne célszerű egy erőteljes cenzúra alkalmazása. Vannak azonban egyéb aggályok is. A halálos vírusokat szigorúan őrzött laboratóriumokban, teljes titoktartás mellett őrzik, ami azonban nem mondható el az új madárinfluenza törzsekről. Ennek fényében nem is kell feltétlenül egy terrorista akció, elég csupán egy egyszerű hiba, hogy a mutálódott vírus kiszökjön a környezetbe.