Nem írható a természet számlájára Fukusima

A fukusimai atomerőműnél kialakult krízishelyzet "egyértelműen ember okozta katasztrófa" volt, állapította meg egy japán parlamenti bizottság. Jelentésük szerint a katasztrófa előrelátható és megakadályozható volt, illetve lett volna, hatásait pedig "a hatékonyabb emberi beavatkozás enyhíthette volna".

A BBC News által idézett jelentés súlyos hiányosságokat sorol fel mind a kormány, mind az erőművet üzemeltető Tepco részéről, de a kulturális szokások és a hatalom megkérdőjelezhetetlensége is az okok között szerepel.

A hatreaktoros Fukusima-Daiicsi atomerőmű súlyos sérüléseket szenvedett a tavaly március 11-i földrengés és cunami hatására, ami kiiktatta a reaktorok hűtési rendszereit, leolvadáshoz és radioaktív anyagok környezetbe jutásához vezetve. Több tízezer lakost evakuáltak az erőmű környékéről, miközben a Tepco alkalmazottai ember feletti körülmények között próbáltak úrrá lenni a kialakult helyzeten. Az erőmű állapotát decemberre sikerült stabilizálni.


A Fukusimai Atombalesetet Vizsgáló Független Bizottság tagjait a krízis kezelésének vizsgálatával és javaslattétellel bízta meg a kormány, illetve a katasztrófa következtében lemondó Kan Naoto miniszterelnököt váltó Noda Josihiko. A vizsgálat több mint 1000 ember 900 órányi meghallgatásával zajlott le.

A bizottsági jelentés szerint hibák sokasága és szándékos gondatlanság miatt érte felkészületlenül az erőművet a természeti katasztrófa egy olyan országban, ahol gyakoriak a földrengések és a szökőár fogalma sem ismeretlen. "Bár a természeti katasztrófák váltották ki a történteket, a Fukusima-Daiicsi Atomerőműnél bekövetkezett baleset nem írható a természet számlájára" - írja a jelentés. "Ez egyértelműen ember okozta katasztrófa volt, amit előre lehetett volna és kellett volna látni és meg kellett volna előzni"

Hat hónapnyi vizsgálódás után a bizottság megállapította, hogy a katasztrófa "a kormány, a törvényalkotás és a Tepco közötti összejátszás eredménye volt", amit a japán szabályzási rendszer tett lehetővé. Az erőmű helyzetét tovább súlyosbították a földrengés utóhatásai, mivel a kormányzati ügynökségek "nem megfelelően működtek", a bürokrácia útvesztőjében egymásra tologatva a felelősséget. A jelentés kiemeli a Tepco és Naoto miniszterelnöki hivatala közötti kommunikáció hibáit is.

A jelentés szerint a jogszabályalkotás számára "elengedhetetlen, hogy egy átalakulási folyamaton menjen keresztül", biztosítva Japán atombiztonságát. "Japán törvényalkotóinak le kell vetkőzniük azt a szűklátókörű hozzáállást, ami figyelmen kívül hagyja a nemzetközi biztonsági előírásokat és globális bizalomra méltóvá kell válniuk" - fogalmaz élesen a bizottság.

A jelentés számos javaslatot tesz, többek közt a nukleáris szabályzási testület folyamatos parlamenti felügyeletét szorgalmazza, kéri a krízis kezelési rendszer megreformálását, melyben a kormány nagyobb felelősséget vállalna a közjólétért, ugyancsak reformokat sürgetnek az energiaügyi törvényekben a globális szabványoknak való megfelelés érdekében, illetve a független vizsgáló testületek számára nagyobb betekintést kértek az atomerőművek működtetésébe.

A katasztrófa után minden japán atomerőművet leállítottak, vasárnap azonban Fukui prefektúrában újraindították az első reaktort, ami hatalmas tiltakozáshoz és tüntetésekhez vezetett. Noda Josihiko, a jelenlegi miniszterelnök azonban kiállt a döntés mellett, mondván, az atomenergia nélkülözhetetlen a gazdaság számára. A japán kormány folytatja munkáját az erőművek biztonságának felmérésében és újraindíthatóságában.