Lassíthatja a súlytalanság az öregedést?

Azon túl, hogy jól érzi magát a Nemzetközi Űrállomás mikrogravitációs környezetében, egy földi mikroszkopikus fonálféreg hosszabb életre is szert tett az űrbéli közegben.

A meglepő felfedezés a Nottingham Egyetem kutatói fűződik, akik az elmúlt években több ezer parányi Caenorhabditis elegans (C. elegans) féreggel végeznek kísérleteket alacsony földkörüli pályán. Bár a C. elegans mikroszkopikus, ez volt az első többsejtű organizmus, aminek teljes egészében feltérképezték genetikai szerkezetét. Ezek az apró lények 20.000 génnel rendelkeznek, melyek hasonló funkciókat látnak el, mint az emberek megfelelő génjei.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén 2004-ben elvégzett kísérletsorozat tanúsága szerint a C. elegans biológiai reakciói megdöbbentően hasonlóak az emberekéhez, igazolva, hogy a féreg alkalmazható az izomsorvadás mechanizmusának vizsgálatára. A kutatók figyelmének középpontjában éppen ezért az a 2000 gén áll, melyek az izomfunkciók fejlődésében játszanak szerepet, a hosszútávú űrutazások során ugyanis a csontritkulás mellett az egyik legnagyobb kihívást az izomsorvadás jelenti. Ha sikerül megismerni a C. elegans működését az űrben, az nem csupán a biológusok, de az emberi űrkutatás számára is nagy előrelépést jelenthet.

2011-ben Nathaniel Szewczyk, a kísérletet felügyelő Nottingham Egyetem klinikai fiziológia karának munkatársa már beszámolt a férek súlytalanságban tapasztalt reprodukciós szokásairól és mint kiderült, a C. elegans szaporodását nem zavarták meg a földitől eltérő körülmények. Három hónap alatt 12 generáció látott "napvilágot". A legutóbbi, július 5-én közzétett eredmények szerint azonban a C. elegans nem csupán hozzászokott a súlytalansághoz, de élettartamuk is megnövekedett földi társaikéhoz viszonyítva.

"Hét gént azonosítottuk, melyek leszabályozottá váltak az űrben, és amik a laboratóriumban kiiktatva is megnövelték az élettartamot" - nyilatkozott Szewczyk. Ez alapvetően azt jelenti, hogy hét, általánosan a C. elegans izmainak öregedéséhez társítható gén fojtódott el az űrbéli közegben, illetve az űrrepülés elfojtotta azoknak a toxikus proteineknek a felhalmozódását, amik normál esetben eltárolódnak az öregedő izomzatban.

Sajnos az öregedést lassító hatás biológiai mechanizmusa jelenleg még rejtély a kutatók előtt. "Úgy tűnik, ezek a gének szerepet játszanak a férgek metabolizmusát megváltoztató jelek érzékelésében, amivel alkalmazkodnak környezetükhöz" - taglalta Szewczyk. "Például az egyik azonosított gén inzulint kódol, ami a diabétesz miatt köztudottan az anyagcsere szabályzáshoz társítható. A férgekben, legyekben és egerekben az inzulin az élettartam modulációjához is kapcsolódik"

Az eredményeket a kutatók megpróbálták levetíteni az űrben dolgozó asztronautákra. "Tudjuk, hogy az űrben az izomzat hajlamos a zsugorodásra. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy ez sokkal inkább egy adaptív, alkalmazkodási reakció, mintsem kóros elváltozás" - magyarázta Szewczyk, hozzátéve, hogy a férgek izomzatában végbemenő változások csökkentették az izmok öregedésében szerepet játszó poliglutamin termelést. "Ellent mond ugyan a józan észnek, de az izmok öregedése kedvezőbbnek tűnik az űrben, mint a Földön. Elképzelhető, hogy az űrrepülés lassítja az öregedés folyamatát"