Gyorsabb fejlődést szeretne Peter Thiel

Peter Thiel volt az első aki tőkével segítette Zuckerberget a Facebook létrehozásában, és más fiatalokat is aktívan segít. Véleménye szerint világunkban túl kevés az innováció.

Peter Thiel a Stanford Egyetemen tanult, dolgozott ügyvédként és befektetési bankárként, de igazán ismertté akkor vált, amikor nagy céggé tette a Facebookot és a PayPalt. 1998-ban lett a PayPal vezetője, de amellett is számos projektben vett, illetve vesz részt. Többek között támogatja a Palantir Technologies adatelemző vállalatot, amely titkosszolgálatoknak dolgozik; a Seasteading Institute nevű tengeri lakóplatformokat fejlesztő szervezetet, a Singularity Institute célja pedig az embereknél okosabb robotok létrehozása. A PayPalt 1,5 milliárd dollárért adta el, a vásárló az eBay volt. Ő volt az első, aki segítséget nyújtott Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak.

Igazi szürke eminenciás, sosem az események irányítója, de nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amennyire visszahúzódó a környezetével, annyira szárnyal az ötleteit tekintve. Olyan technológiák kifejlesztését támogatja amelyek a társadalmat véleménye szerint a következő szintre emelik. A Facebook létrehozásának segítését azzal indokolta, hogy akkoriban mindenki azt hitte az internetes kommunikációnak álnéven kell történnie. A közösségi oldal ugyanakkor a kezdetektől amellett állt ki, hogy az emberek a valódi nevükön kommunikáljanak, s a platformnak ezt végül sikerült is elfogadtatnia.

Thiel találkozott Mark Zuckerberg cégalapítóval és miután az meggyőzte őt a koncepcióval, adott neki 500 000 dollár támogatást. Csupán egy tanácsa volt a fiatalembernek: "El ne rontsd!" Matt Cohler egykori Facebook-menedzser szerint Thiel azonban nem csupán pénzt adott, hanem folyamatosan bátorította az ifjú vállalkozót és erősítette a hitét, hogy a közösségi portál gyorsan növekedni fog. Garri Kaszparov sakkvilágbajnok csak annyit mondott az üzletemberről: "nagyon intelligens". A sakkhoz való kötődése nem véletlen, Thiel fiatalon korosztálya hetedik legerősebb sakkjátékosa volt az USA-ban.

Thiel attól fél néhány éve, hogy a világon nem maradnak innovációk. Ezt arra alapozza, hogy számos olyan dolog nem valósult meg napjainkig, amiről az emberek az 1950-es években álmodtak. Nincsenek például új közlekedési eszközök vagy energiaforrások. Álláspontja szerint a fejlődés sokkal lassabb, mint a 19. században volt. A problémát a maga módján akarja megoldani: évente 20 olyan 20 évesnél fiatalabb diákot támogat azért, hogy saját céget alapítsanak. Nézete szerint az egyetemeken túlzottan sablonosan gondolkodóvá válnak a fiatalok. "Nem mindenki számára jó abbahagyni az egyetemi tanulmányokat, de biztos van 20 olyan személy, akik a tanulás helyett jobb dolgot is tudnának csinálni. Az, hogy ezt a mondatomat sokan kifogásolják megmutatja, hogy mennyire uniformizált módon gondolkodunk a képzésről" - hangsúlyozta a befektető.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden üzleti döntése jön be. A Clarium Capital nevű alapot azért hozta létre, mert felismerte hogy jön a gazdasági válság és azt is, hogy az olajkészletek kifogyóban vannak, az Amerikai Egyesült Államok gazdasága pedig a szakadék felé rohan. 2008 első felében az alap több mint 50 százalékos nyereséget ért el, de később elveszítette az értékének a 90 százalékát. A befektetők azért támadták, mert túlzottan megbízott a téziseiben, amelyek ugyan alapvetően jók voltak, de rossz időpontban hozta nyilvánosságra azokat.

Thiel a nagyszerű ötletei mellett arról is ismert, hogy meglehetősen keményen bírálja az IT-cégeket. Tavaly például a Google-t és Eric Schmidt menedzsert támadta. Érzése szerint a Google számára a számítógépek gyakran fontosabbak az embereknél, s erre vezethető vissza az is, hogy a társaság érdemben nem tudott részt venni a közösségi hálózatokkal kapcsolatos forradalomban. De szóvá tette azt is, hogy bár a társaság komoly összegeket fektet be az olyan innovatív technikákba, mint a robotautók, valamint támogatni akarja az aszteroidabányászatot is, de időközben egyszerűen kifogyott az ötletekből. Thiel 2012 augusztusában több mint 20,1 millió Facebook-részvénytől szabadult meg. Utólag visszagondolva, ezt sem tartja jó ötletnek.