Egyre valószínűbb a Higgs-bozon felfedezése

A CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS és CMS együttműködései újabb előzetes eredményeket tártak a nyilvánosság elé, melyek tovább erősítik azt a feltevést, mely szerint tavaly nyáron a régóta keresett Higgs-bozont sikerült felfedezniük.

A júliusi bejelentéshez viszonyítva a tudósok immár két és félszer annyi adattal felvértezve állítják, az új részecske egyre inkább hasonlít az elemi részecskéket tömeggel felruházó Higgs-re. Az azonban továbbra is kérdés, hogy ez a Higgs-bozon a Standard Modell által megjósolt részecske, vagy a részecskefizika alaptételén túlmutató más elméletek által megjövendölt különböző bozonok legkönnyebbike. A válaszhoz idő kell.

Akár Higgs, akár nem, a bozon megmutatta, hogyan lép kölcsönhatásba más részecskékkel, valamint kvantum tulajdonságaiba is betekintést nyertek. Például egy Higgs-bozon esetében alapkövetelmény, hogy ne legyen perdülete, valamint paritásának - tükörképének viselkedésének - a Standard Modellben pozitívnak kell lenni.


A CMS és az ATLAS ezt a perdület-paritás párosítást vette szemügyre, melyek egyöntetűen arra utalnak, hogy a felfedezett részecske nem rendelkezik perdülettel és paritása is pozitív. "A 2012. évi teljes adathalmazból kinyert előzetes eredmények elképesztőek és számomra egyértelmű, hogy a Higgs-bozonnal foglalkozunk, bár még hosszú utat kell bejárnunk, hogy megtudjuk milyen fajta Higgs-bozont találtunk valójában" - nyilatkozott a CMS szóvivője, Joe Incandela. "Ezek a csodálatos új eredmények sok elkötelezett ember hatalmas erőfeszítését testesítik meg. Bizonyítják, hogy az új részecske a Standard Modell Higgs-bozonjának perdület-paritásával rendelkezik" - tette hozzá az ATLAS részéről Dave Charlton.

Annak megállapításához, hogy valóban a Standard Modell által megjósolt Higgs-ről van-e szó, az együttműködéseknek többek közt pontosan meg kell mérniük a bozon más részecskékbe történő bomlásának arányát, majd össze kell vetniük az elméleti fizikusok jóslataival. A bozon észlelése rendkívül ritka esemény, körülbelül 1 trillió proton-proton ütközésre van szükség egyetlen észlelt eseményhez. Az összes bomlási mód karakterizálásához a jelenleginél sokkal több adatra lesz szükség.