2013. október 5. 20:27, Szombat
Kiadó: Sega
Fejlesztő: The Creative Assembly
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Dual Core 2 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 4000+ processzor, Nvidia GeForce 8600 GT vagy ATI Radeon HD 4550 grafikus kártya, 2 GB RAM, 35 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-2500T 2,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 975 processzor, Nvidia GeForce GTS 450 vagy ATI Radeon HD 4870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 35 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Total War-sorozat
Kategória: stratégia
Az 1987 óta létező The Creative Assembly fejlesztőcsapata ugyan már a kilencvenes években is számtalan nagyszerű videojátékot készített, de csak az ezredfordulón, a Shogun: Total War megjelenésekor találtak igazán magukra. Azóta szinte egyetlen olyan év sem volt, amikor ne kapott volna egy újabb részt, vagy legalább egy kiegészítőt a nagy sikerű stratégiasorozat, így megjárhattuk már segítségével - több aspektusból is - az ókort, a középkort, de még a napóleoni háborúkat is. Habár sokan úgy tartják, hogy a brit stúdió az elmúlt években kifogyott az ötletekből, hiszen immáron második alkalommal nyúltak vissza gyökereikhez, hogy újabb történelmi korok prezentálása mellett egy már ismert időszakot dolgozzanak fel nekünk, de a Total War: Rome 2 a legjobb példa arra, hogy ezek a vádak nem tekinthetők többnek alaptalan rágalmaknál. A Római Birodalom ugyanis bár valóban nem első alkalommal jelenik meg a sorozat keretein belül, de már a Total War: Shogun 2-höz képest is annyi újdonság került a játékba, hogy azt össze sem lehetne vetni közvetlen, név szerinti elődjével.
A Rome 2 kampánya Krisztus előtt 272-ben veszi kezdetét, és 300 évet ölel fel a világtörténelemből, amit többnyire a Földközi-tenger körül és az Európa déli régióiban élő népek oldalán fedezhetünk fel. A játék méreteit nagyszerűen érzékelteti, hogy 117 frakció kapott benne helyet, amiből természetesen csak nyolcat vehetünk irányításunk alá, de így is elég lehetőséget kapunk ahhoz, hogy akárhányszor is indítsuk el a kampányt, minden esetben újfajta kihívások elé nézhessünk. Már az alapvetően meghatározza az alkotásban ránk váró lehetőségeket és történéseket, hogy melyik frakciót választjuk magunknak, hiszen mindegyik sajátos berendezkedéssel, gazdasági, társadalmi, katonai és politikai rendszerrel rendelkezik, így választásunk kihat majd a kampány teljes egészére.
Ha igazán jót akarunk magunknak, akkor eszünkbe sem jut például az első végigjátszáskor a karthágóiak vagy a makedónok oldalára állni, inkább a rómaiakat válasszuk helyettük, akik kezdetben még nem rendelkeznek túl sok területtel, de éppen emiatt haragosaik száma is elenyésző, tehát sokáig nem kell tartanunk többfrontos háborúktól. Természetesen később ez megváltozik, hiszen álljunk bármelyik frakció oldalára is, a játékban a célunk a folyamatos terjeszkedés lesz, méghozzá elsődlegesen a diplomáciát, valamint a háborúkat a középpontba állítva, így erővel, csellel vagy politikával kell majd felépítenünk az egész Római Birodalmat, többnyire éppen úgy, ahogyan az a történelemkönyvekben meg van írva.
Aki játszott már életében legalább egy Total War-játékkal - legalábbis az utóbbi években megjelent epizódok valamelyikével -, az tudja, hogy a játékmenet alapesetben két részre osztható. Ennek köszönhetően van a birodalommenedzsmentre és a diplomáciára építő, körökre osztott blokk, ahol a legtöbb időt töltjük majd, valamint a taktikázásra és a konkrét csatákra összpontosító valós idejű rész, ahol hadvezéri ambícióinkat élhetjük ki. Lássuk első ízben a körökre osztott stratégiákat idéző oldalt, aminek keretein belül egy hatalmas térképen veszhetünk el a részletekben.
Nem túlzás kijelenteni, hogy a Total War: Rome 2 minden várakozásunkat felülmúlta ezen a téren, hiszen a valaha készült legalaposabb és legösszetettebb rendszert építette fel itt a The Creative Assembly, aminek köszönhetően immáron birodalmunk szinte minden apró-cseprő ügyébe beleszólhatunk. Nyilván a készítők nem akartak átesni a ló túlsó oldalára, így a közérthetőség továbbra is alapvető kritérium maradt a részükről - tehát senki se várjon olyan alaposságot, mint az Europa Universalis IV-ben -, ellenben így is könnyedén elveszhetünk a sok-sok lehetőség között.