A bizalmi válság ellen küzdenek az IT-óriások

Az internetes cégeket az adatéhségük miatt egyre nagyobb ellenszenv övezi világszerte, ezért saját maguk javasolnak megoldásokat, például az erősebb szabályozást.

A Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumról nem hiányzott az Amazon, a Facebook, a Google és a Microsoft sem. Mindegyik társaság saját kiállítási területet bérelt és számos üzletet átalakított reklámközponttá. A helyszínen is érezhető volt az IT-óriáscégekre nehezedő nyomás és egyre többen e vállalatokat tették felelőssé a technológiával való visszaélések, a túlzottan nagy és emiatt káros piaci erőfölény, s a tisztességtelen adóelkerülési trükkök alkalmazása miatt. A vállalatok igyekeztek reagálni e támadásokra, de úgy tűnt, hogy az ágazattal szembeni bizalomvesztés folytatódik és sokan nem tudják elhinni a tett ígéreteket.

Sundar Pichai, a Google első embere például azt sürgette, hogy a világ államai szigorúbb előírásokat fogalmazzanak meg a társasággal szemben. Elismerte, hogy a cégnek nagy a hatalma és hozzáfér az emberek életének számos részletéhez, ugyanakkor jelezte: nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ez micsoda felelősséget jelent. A menedzser által felvetett egyik megoldás, hogy nem kell minden adatot központilag kielemezni, hanem a folyamat egy jelentős része megvalósulhat a felhasználók eszközein is. Ennek az lenne a lényege, hogy így az emberek gyakorolhatnák az információk feletti önrendelkezési jogukat.


Satya Nadella, a Microsoft vezetője szintén a technológiai ágazat szigorúbb szabályozását követelte. Ő úgy vélte, hogy ez a kormányok feladata és el kell végezniük ezt a munkát. A technológiai piac bizonyos részeit meg kell változtatni. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Facebook küldöttsége is, amelynek tagja volt Sheryl Sandberg ügyvezető és Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője is. Az Edelman PR-ügynökség az éves bizalmi barométerében azt emelte ki, hogy 28 iparilag fejlett és fejlődő ország lakosságának 61 százaléka úgy ítélte meg, hogy a technológiai fejlődés túl gyors. Szintén 61 százalék nyilatkozta azt, hogy a kormányok nem képesek megfelelő mértékben megérteni a technológiákat ahhoz, hogy hatékonyan szabályozhassák azokat.

Az európai cégek ugyanakkor úgy érzik, hogy esélyt kínálhat a számukra a jelenlegi helyzet és kihasználhatják azt. Ez utóbbi viszont eddig csak korlátozottan sikerült. Az egyik példa a Nextcloud, amely lehetővé teszi az ügyfelei számára, hogy minden felhőszolgáltatást a saját szerverein keresztül alkalmazzanak, ezáltal pedig az adott szervezet vagy vállalkozás megtartsa az ellenőrzést az adatai felett. A német kormány, valamint francia, svéd és holland hivatalok már élnek ezzel a lehetőséggel. Sokan azonban ragaszkodnak a bevált tengerentúli termékekhez.

Sundar Pichai néhány nappal ezelőtt azt írta egy vendégcikkében, hogy szabályozni kell a mesterséges intelligenciát, de kiegyensúlyozott előírásokra van szükség. A Szilícium-völgy bizalmi válságára pedig nemrég rámutatott Peter Schwartz, a Salesforce.com stratégiai tervezésért felelős alelnöke. Ő közölte, hogy a jelenség arra vezethető vissza, hogy az emberek elveszítették a hitüket a technológiában. Azt látják, ahogy a Facebook, a Twitter vagy a Google választásokat manipulálnak, illetve aláássák a demokráciát. A Facebook esetében pedig az irányelveket olyan szinten változtatták meg, hogy a politikusokkal és a pártokkal kapcsolatos valótlanságok és álhírek választási hirdetésekként a világhálón maradnak.