Nem jó a társadalomnak az Apple és a Google duópoliuma

A Protonmail vezetője keményen bírálta a két társaságot, szerinte nem azért jött létre az internet, hogy a nagyvállalatok adatokat gyűjthessenek az emberekről.

Andy Yen, a Proton Technologies AG alapítója és vezérigazgatója a "megfigyelési kapitalizmusra" és a jövőbeli disztópikus állapotokra figyelmeztetett. A Protonmail a svájci Genfben található Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) indult el és saját adatai alapján jelenleg közel 70 millió felhasználója van, akik igénybe veszik az ingyenes szolgáltatásokat vagy a fizetős prémium szolgáltatást. A Proton 2017-ben elindította saját virtuális magánhálózat-szolgáltatását, a a ProtonVPN titkosított e-mail klienst és azt a Tor hálózaton keresztül is elérhetővé tette.

Az Independentnek adott interjújában Andy Yen keményen kiosztotta az Apple-t és a Google-t. A menedzser hangsúlyozta, hogy a két nagyvállalat üzleti modellje "nem jó a felhasználóknak" és "nem jó a társadalomnak". Tim Berners-Lee nem a felügyeleti kapitalizmus miatt hozta létre az internetet. (A tudós tavaly szeptember óta tagja a Proton Technologies tanácsadó testületének.)

A "felügyeleti kapitalizmus" kifejezés a nagy informatikai vállalatok gazdasági modelljét írja le, amelyek átfogó adatokat gyűjtenek felhasználóikról, profilokat készítenek, majd ezeket felhasználják például külső szolgáltatók reklámjainak célzására. A Google és a Meta (korábban Facebook) már régóta profitál a célzott hirdetésekből a felhasználók adatvédelmének rovására, de már az Apple is saját Search Ads hirdetési üzletága kiépítésén dolgozik.


A tajvani részecskefizikus a CERN miatt ment Svájcba, de Kína agresszív hozzáállása ráébresztette a demokrácia és a szólásszabadság fontosságára
A tajvani születésű részecskefizikus szerint a fogyasztók számára valójában csak három ökoszisztéma közül választhatnak, a Google, az Apple és a Microsoft is egy külön világ, és persze a Facebook, attól függően, hogy kit kérdezünk. De az adatvédelemhez saját ökoszisztémára is szükség van. Szerinte kevesen tudják, hogy mi a Google elképzelése az internetről, de amikor az embereket tájékoztatják róla, mindig "megdöbbennek". Ennek ellenére a Google termékei továbbra is rendkívül népszerűek. A Google Search a leggyakrabban használt kereső, a Chrome a legelterjedtebb webböngésző, miközben az Android okostelefon platform is a leggyakrabban használt világszerte. Yen szerint ennek oka a verseny hiánya.

A Chrome vetélytársai - például a Vivaldi, az Opera vagy egy ideje a Microsoft Edge is - a Chromium kódbázisra, illetve a Blink motorra támaszkodik. Ezen kívül csak az Apple Webkit renderelőmotorja létezik, amelyet a cég operációs rendszereihez tartozó összes böngészőnek használnia kell. Az utolsó igazán nyílt alternatíva a Mozilla Firefox volt, amely a 2000-es évek végi fénykora óta rengeteg felhasználót veszített. Yen - aki korábban a "big tech cégek" feldarabolására szólított fel - bírálta az Apple és a Google de facto duopóliumát az okostelefonok területén, valamint az Android és az iOS szerinte gyakran "versenyellenes alapbeállításait". Szerinte ez megnehezíti - különösen az egyre inkább a mobilra épülő médiavilágban -m hogy a fogyasztók egyáltalán felismerjék, hogy vannak alternatívák.

Yen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján a jövőbeli európai uniós jogszabályok okozta változásban reménykedik. Ez megnehezítené az informatikai óriáscégek számára, hogy domináns rendszereikkel agresszívan leuralják a szolgáltatásokat. A digitális piacokról szóló törvény lehetővé teszi a felhasználók számára a böngészők, a virtuális asszisztensek vagy a keresőmotorok szabad megválasztását, valamint biztosítja az előre telepített szoftverek eltávolításának jogát az eszközeikről, valamint megtiltja a cégeknek, hogy platformjaikat termékeik előtérbe helyezésére használják. A kérdés azonban az, hogy Európa képes-e ezt érvényesíteni, és elég gyors-e ahhoz, hogy változást érjen el.

A változáshoz a fogyasztóknak el kell fogadniuk, hogy „egyes dolgokról le kell mondjanak”, mert „a Google sok milliárdot költött, és 20 évnyi előnnyel rendelkezik, de idővel ez a szakadék csökkenni fog.” Az IT-óriások mérete azonban korántsem csak az IT-iparágban tevékenykedő versenytársak számára jelent problémát. Mindegy, hogy az ember melyik üzletágban tevékenykedik, az Apple és társai - ha akarják - öt-hat éven belül bárhol erős versenytárssá válhatnak. Aktuális példaként megemlítette az Apple új "Pay Later" részletfizetési szolgáltatását.

Yen végül hangsúlyozta, hogy ha ez a fejlődés folytatódik, akkor olyan állapotok fenyegetnek minket, amelyeket egyébként csak a disztópikus filmekből és regényekből ismerünk. Akkor egy olyan világban fogunk kikötni, amelyet négy-öt amerikai és kínai piaci szereplő irányít, miközben mindannyian a szociális juttatásoktól függünk. Ennek megelőzése érdekében a politikai döntéshozóknak határozottabbnak és proaktívabbnak kell lenniük, és nem csak jogszabályi változásokra van szükség, hanem szemléletváltásra is. A szabályozásnak nem szabad évekkel lemaradva követnie a változásokat, a vonatkozó jogszabályokat évente frissíteni kell és a törvényeknek olyan gyorsan kell fejlődniük, mint a technológiai világnak.