Belgium egységes európai törvényeket szeretne az influenszerekre

A belga elnökség közzétette az online befolyásolás támogatásával és szabályozásával kapcsolatos előzetes gondolatait, megmutatva, hogy uniós és nemzeti szinten is nyílt vita van a kérdésben.

A brüsszeli intézményekben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy az online tartalomkészítőket és influenszereket uniós szinten kell-e szabályozni - és ha igen, hogyan. Sokan vélik úgy, hogy az európai jogszabályokat aktualizálni kell, hogy figyelembe vegyék azt a jelenséget, hogy az egyének márkakapcsolatok és reklámok révén pénzzé teszik nagyszámú követőközösségüket az interneten. Az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi osztálya jelenleg vizsgálja, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok megfelelnek-e még a digitális világban felmerülő feladatoknak, és nyilvános konzultációt indít olyan témákról, mint az influenszer marketing és az un. sötét minták - ezek olyan felhasználói felületek, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy becsapja a felhasználókat, rávegyék őket bizonyos dolgokra, például valamire való feliratkozásra vagy megvásárlására.

Mindez a következő jogalkotási ciklusban egy digitális tisztességességi törvény alapjául szolgál majd, mert az online befolyásolás az elmúlt hónapokban egyre nagyobb jogalkotási érdeklődésre tartott számot több országban is nemzeti szinten. Tavaly júniusban Franciaország szigorúbb szabályozást vezetett be az influenszerekre vonatkozóan, hogy csökkentsék az emberekre jelentett kockázatot. Decemberben az olasz versenyhatóság (AGCM) szigorította az influenszerekre vonatkozó szabályozását, míg Spanyolország és Belgium nemzeti influenszer-törvényeken töri a fejét. Egy egységes uniós szintű szabályozással elkerülhető lenne a nemzeti szabályozások széttöredezett foltozata.



"Az influenszerek által létrehozott tartalmak károsak lehetnek a követőik számára is" - olvasható a tanácsi dokumentumban, amely a hatályos jogszabályok és a gyermekek mentális egészségének védelmére vonatkozó tudatosság terjesztésére összpontosít. A Tanács szerint tény, hogy az online befolyásolást már számos uniós jogszabály szabályozza, köztük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény vadonatúj tartalommoderációs törvénye és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényre való hivatkozás vitás pont Franciaország és a Bizottság között, mivel az ország befolyásolásról szóló törvénye nem tartalmaz hivatkozást az előbbire, és átfedéseket teremt az utóbbival.


A tartalomkészítők egyre inkább a hagyományos médiaszolgáltatásokkal vetekedő piaci szereplőkké válnak, mind a közönség nagysága, mind a reklámbevételek tekintetében. Az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportja (ERGA) szerint mivel csatornáik "audiovizuális tartalmakból állnak, amelyek többnyire felhasználók által generáltak", így nincs szükség további jogszabályra, ehelyett a nemzeti szabályozó hatóságok megerősítését ajánlja az online befolyásolási piac felügyeletére. Javasolják a költségvetések és a képzés növelését, szakértő személyzet felvételét és a tudatosság növelését.

A meglévő jogszabályokra építve a belga elnökségi dokumentum rámutat, hogy az online befolyásolással kapcsolatos fő probléma a meglévő szabályok ismeretlenségéből adódik, ezért felszólították a Bizottságot, hogy "a jogszabályokat könnyen érthető, az influenszerek számára megfelelő módon" nyújtsa be, az uniós tagállamokat pedig arra, hogy biztosítsák, hogy az influenszerek "ismerjék meg a vonatkozó nemzeti és európai jogszabályokat, és tartsák be azokat". Ezt jól példázza Capucine Anav esete, aki büntetést kapott a francia versenyhatóságtól (DGCCRF), miután platformjain egy okostelefonok sugárzása elleni tapaszt reklámozott annak ellenére, hogy az egészségügyi kockázatokat semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztotta alá.

Az elnökség azt javasolja, hogy a Bizottság uniós források felhasználásával támogassa az influenszerek kreatív készségeit a tartalom előállítása során. Idézi az európai filmek támogatására létrehozott Kreatív Európa alapot és a Horizont Európa programot, az EU kutatási és fejlesztési alapját. A belgák azt is javasolják, hogy támogassák az influenszerek kognitív és etikai készségeit, hogy jobban megértsék, hogyan hatnak a tartalmaik a követőikre, és hogyan reagáljanak "a dezinformációra, az online gyűlöletbeszédre és a cyberbullyingra". A tanácsi dokumentum elismeri, hogy hiányosságok mutatkoznak az ilyen típusú képzések terén és felszólítja a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy támogassák a vonatkozó kezdeményezéseket.

A dokumentum a gyermekek védelmére helyezi a hangsúlyt, megállapítva, hogy a befolyásoló tartalmak károsak lehetnek "különösen a gyermekek fejlődésére nézve". "A követők és az alkotók mentális egészségére az is hatással lehet, ha az influencerekhez és az online tartalomkészítőkhöz hasonlítják magukat" - olvasható a dokumentumban. Az elnökség felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a "Jobb internet a gyermekekért" európai stratégiával összhangban gondolkodjon el a kiskorú influenszerek, az úgynevezett "kidfluencerek" gyermekekre gyakorolt hatásáról.