Bizonytalanság övezi az Intel Pentium 4 rendszereit

A világ legnagyobb chipgyártóját, az Intelt az utóbbi időben meglehetősen nagy zűrzavar övezi. A konkurens AMD Athlon processzorának megjelenése óta a chipóriást a kapkodás, a meggondolatlan lépések és a hibák jellemzik.

Általánosságban elmondható, hogy az Intel legfőbb üzletága, a PC processzorok szegmense az utóbbi egy-két évben nem mentes a zűrzavaroktól, és a társaság bizonyos döntései előtt még a szakértők és elemzők is csak értetlenül állnak. A chipóriás a közelmúltban megpróbálta összeszedni magát, de a gyártó egyes lépéseinek oka, mint például annak a bizonyos Brookdale (i845) chipsetnek az esete máig rejtélyszámba megy. Teljesen nyilvánvaló, és ezt a társaság is tudja, hogy a processzoróriásnak a Pentium 4 tavaly novemberi, igen gyenge debütálása után rövid időn belül ki kell jönnie valamilyen, igazán ütőképes rendszerrel, különben az egyre erősödő konkurencia az Advanced Micro Devices (AMD) képében átveheti a domináns szerepet, legalábbis ami az asztali rendszereket illeti.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a processzorokat illetően az Intelnek jelenleg nincs választása, a Pentium 4 processzor az, amelyet a társaságnak így vagy úgy, de el kell terjesztenie az átlagfelhasználók között. Ha kissé visszatekintünk az Intel múltjára, könnyen beláthatóvá válik, hogy a társaság minden új processzor architektúra bevezetésénél problémákba ütközött az új CPU széleskörű elterjesztésével. Ezalól a Pentium 4 sem kivétel.

Hogy miért van ez? Leszámítva azokat a megszállottakat, akik alig várják egy-egy újabb chipgeneráció megjelenését, az átlagfelhasználó általában bizalmatlan az új, ismeretlen, kiforratlan termékek iránt. Csakúgy, ahogy a többi processzort, a Pentium 4-et sem lehet pusztán a nevével eladni, még akkor sem, ha a piacvezető chipóriásnk óriási rajongótábora van. Szintén jellemző az Intel új architektúrával kiadott első processzoraira, hogy jelentősen magasabb ár mellett teljesítményük alig haladja meg az előző generáció csúcsmodelljeit. Mindez az új alaplap, és gyakran új memória igényével párosulva jelentős ellenérvként szolgál a vásárlók szemében. Az Intel a Pentium 4 processzorokat a kiadást követő hónapokban jelentős árcsökkentésekkel próbálta népszerűsíteni, és bár mindez nem volt eredménytelen, a Pentium 4-es processzort mind gyártói, mind vásárlói részről komoly dilemmák jellemzik.

A megszokottal ellenben ezesetben azonban a gyártó részéről nagyobb a bizonytalanság, és tulajdonképpen a vásárlók habozásának is ez az oka. Bár vitathatatlan, hogy a Pentium 4 egy jó processzor, a körülmények úgy alakultak a gyártó Intel számára, hogy a társaság csúcskategóriás x86-os CPU-ját a mai napig nem lehet teljesen kiforrott technológiának tekinteni.