Elkezdődött a precízió háborúja

Az 1991-es öbölháború óta az Egyesült Államok jelentős mértékben növelte katonai műholdjai számát, melyek felvételeket készítenek, videó és adatáradatot közvetítenek minden elképzelhető forrásról, elirányítanak egy tank hadosztályt a sivatagon át, vagy lényeges segítséget nyújtanak egy-egy célpont bombázásában.

A 3. Gyalogos Hadtest katonái nyugodtan harcolhatnak naplemente után is, éjjellátó berendezéseik nagy mértékű fejlődésen mentek át Vietnám óta. A tankokban vagy páncélkocsikban szolgálatot teljesítők a műholdak segítségével navigálhatnak, valamint rendelkezésükre áll egy olyan szoftver, ami a szövetséges járműveket kékben, míg az irakiakat pirosban tünteti fel. A járművekben ülő fegyverzet kezelők számára hőképek teszik láthatóvá a sivatagban megbúvó páncélos egységeket.

Ha belenézünk az amerikai gyalogosok éjellátó eszközeibe és a koromsötét sivatag máris zöld színben fürdő, tiszta tájképpé változik. Adjunk a fegyverhez egy lézercélzót és a katona még halálosabbá válik a sötétben tapogatózó ellenfél számára.


A harmadik légi ezred Lynx helikoptere egy előretolt bázison
"Bámulatos aprólékossági szinten látunk, ami hatalmas előnyt jelent számunkra" - magyarázta Eric Hooper főhadnagy, az amerikai 3. Gyalogos Hadtest egyik kiképzője. A könnyűsúlyú éjjellátó szemüvegek az amerikai arzenál alapvető felszerelései, ami ezen felül olyan technikákkal dicsekedhet, mint a gördülő robotok, a harctéri mozgásérzékelők és rakétakilövő drónok, melyek mind egy kommunikációs rendszerbe kapcsolva példátlan sebességgel és pontossággal képesek a támadásra.

"A mostani háború nagy vívmánya, hogy a harcálláspontok is láthatják a harcmezőt" - nyilatkozott Robert Scales nyugalmazott tábornok, a Hadsereg Hadi Iskolájának egykori parancsnoka. "A légi fölény ma már azt is jelenti, hogy rendelkezünk egy szemmel az égben, amivel ellenőrizhető mi zajlik lennt."

Irakban több tucat drónt vetnek be a stratégia fontosságú pontok felderítésére, hogy azok a legfrissebb adatokkal lássák el a Katarban vagy Washingtonban állomásozó parancsnokokat a háború menetéről.


Amerikai katonák az Eufrátesz mellett a dél-iraki Nasiriyah város közelében
Ahogy az egy háborúban megszokott, a hadsereg számos eddig kipróbálatlan fegyvert vet be. Az elemzők várakozása szerint bemutatkozik az a mikrohullámot kibocsátó "e-bomba", ami anélkül teszi használhatatlanná egy bunker elektronikus eszközeit, hogy civil környezetét és otthonaikat megsértené. Az iraki légvédelmet a Big Crow (Nagy Varjú), egy erős elektronikus harci repülőgéppé alakított, hajdan a légi tankolást végző C-135-ös fenyegeti, ami képes távolról megzavarni az ellenséges radarokat.

Ha sor kerül az utcai harcokra, a tengerészgyalogosok számíthatnak a madár méretű robotrepülőgépekre és kísérleti robotokra, melyek felderíthetik az utcákat, a dombok mögött meghúzódó egységeket, képet és hangot juttatva vissza a gyalogságnak, akik már a bevonulás előtt alkalmazták az iraki állások felderítésére az izraeli gyártmányú Pioneer drónokat.
A Predator robotrepülő felderítő eszközöket és Hellfire rakétákat vihet magával
Irak sem ül ölbe tett kézzel, és igyekszik kijátszani az érzékelőket és a műholdakat. Feltételezik, hogy az irakiak az irányított bombák eltérítésére GPS zavarókat, valamint cseh vagy ukrán akusztikus érzékelőket importáltak, utóbbi a lopakodó repülőgépek leleplezésére szolgál (washingtoni források szerint bizonyíték is van ukrán GPS zavaróeszközök alkalmazására). A GPS-en alapuló technológiák hadi alkalmazása a harctértől távol, Európában és Amerikában is zavarokat okozhat, mivel elméletben harci cselekmények esetén az amerikai kormánynak joga van műholdak más pályára állítására, és ez természetesen érezhető lesz a drágább autókban felszerelt berendezések működésképtelenségében is.