Lezajlott a Cassini 52 randevújából az első

Lélegzetelállító részletekkel szolgálnak a Szaturnusz legkülső, úgynevezett sötét holdjának, a Phoebe felszínéről készült felvételek. A Cassini első képei szerint az óriásbolygó sebhelyekkel teli, kráteres előőrsének felszíne rendkívül régi, múltja rejtélyekkel teli.

Dr. Carolyn Porco, a Cassini Képfeldolgozó Csapatának vezetője szerint a kitűnő minőségű felvételek számtalan geológiai jellemvonást fednek fel, melyek betekintést nyújthatnak a furcsa égitest eredetébe. "Rendkívül tiszta képet kapunk a holdról. A Phoebe egy erősen kráterezett égitest. Elképzelhető hogy a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának egy darabját látjuk, azonban erről még korai beszélni" - mondta Torrance Johnson, a csapat egyik tagja, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának munkatársa. "Fontos, hogy az összes műszer által kapott adatokból egy átfogó képet állíthassunk össze, így nyerve globális rálátást a parányi holdra."


Klikk a képre a nagyobb változathoz
"Rendkívül érdekes és egyértelmű, hogy sok egy kilométernél kisebb kráter látható, ami azt jelenti, hogy a nagyobbakon kívül rengeteg 100 méternél kisebb objektum találta el" - mondta a Gerhard Neukum a csapat másik tagja, a berlini Freie Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy a objektumok a Szaturnusz-rendszeren kívüli vagy belüli eredete még vitatható. Van egy gyanú, miszerint a Phoebe, a külső holdak legnagyobbika lehet a szülője a többi, retrográd külső holdnak. A Cassini szonda mind a 11 műszere az elvárások szerint működött és minden adatot begyűjtöttek. A tudósok ezen adatokból fogják összeállítani a Phoebe átfogó térképét és megállapítani összetételét, tömegét és sűrűségét, amihez még jó néhány napra lesz szükség.

A Cassini pénteken 2068 kilométerre közelítette meg a sötét holdat, elhaladása alatt minden műszerét az égitestre irányítva. Órákkal később az antennák már újra a Föld felé néztek, a műhold jeleit a Deep Space Network madridi és kaliforniai antennái vették. A Cassini óránkénti 20 900 kilométeres sebességgel haladt a Szaturnuszhoz viszonyítva. 23 éve nem járt űreszközünk a Phoebe közelében, a Voyager 1981-ben 2,2 millió kilométeres távolságban haladt el a hold mellett, ami a Cassini elhaladásának ezerszerese.




Klikk a képre a nagyobb változathoz
A Phoebe után a Cassini következő célja már maga a Szaturnusz, melyet június 16-án egy pályakorrekció után fog megközelíteni. Az űrszonda 96 percre kapcsolja majd be hajtóműveit, mielőtt június 30-án pályára állna a bolygó körül. Négyéves küldetése során 76-szor kerüli meg a Szaturnusz rendszert, és 52 találkozót bonyolít le az ismert 31 holdból héttel.