A SETI nem adja fel

Mindeddig képtelenek voltunk elegendő információt összegyűjteni ahhoz, hogy kijelenthessük: egyedül vagyunk az univerzumban.

Michael M. Davis csillagász izgatottan meredt számítógépnek monitorjára, legújabb technikákat alkalmazó rádiótávcsövének egyik antennája ugyanis egy szokatlan impulzust fogott be a világűrből. Kis idő elteltével azonban kiderült, nem egy idegen civilizációra bukkant, csupán egy földi műhold jeleit észlelte. Az ilyen reményteli pillanatokban eddig sem volt hiány az egykori kormányzati projekt magánfinanszírozású utódjánál, a SETI Intézetnél. Évtizedek óta kutatják az égboltot, azonban mindeddig képtelenek voltak elegendő információt összegyűjteni ahhoz, hogy kijelenthessék, vagy akárcsak feltételezzék, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban.

Most azonban talán jobbra fordulhatnak a dolgok, e hónapban ugyanis megkezdi működését az első kifejezetten erre a célra kifejlesztett távcső. Bár még csak a fejlesztés korai szakaszában van, azonban ha teljesen kiforrja magát, egy-két év alatt több csillagot tud majd megvizsgálni, mint amennyit az elmúlt 45 évben eddig összesen szemügyre vettek.


Davis szerint - aki a Cornell Egyetem adjunktusaként nemrég csatlakozott a SETI-hez - az eddigi sikertelenség egyáltalán nem nevezhető perdöntőnek. Úgy véli számtalan intelligens kultúra létezhet ami rádiójeleket használ, csupán az észlelés képességével nem rendelkeztünk ezidáig. Ugyanakkor sokan vannak, akik szerint nem a rádiójeleken keresztül kellene keresgélni a földönkívüli élet nyomai után.

A SETI egy évtizeddel ezelőtt vesztette el a kormány finanszírozását. Meggondolatlan kísérletnek nyilvánították a kis zöld emberkék utáni kutatást és kiszálltak a projektből, kitaposott utat hagyva a Szilícium-völgy vállalkozó kedvű befektetői számára. A technikai zsenik nem csupán pénzzel, de egészen újszerű műszaki ötletekkel is elhalmozták az intézetet, új lökést adva a szervezetnek. Utóbbi egyáltalán nem bánta, hogy elszakadt a szövetségi kormánytól, sőt utólag már a lehető legjobb lépésként értékelték.


Véletlenszerű elrendezés
A befektetők közt megtalálhatjuk az űrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját, akit lassan jobban ismerünk a SpaceShipOne-nal elért sikere révén, valamint az Intel Gordon Moore-ját és a Cisco vezetőjét, Sandy Lernert. Volt, aki technikai apporttal szállt be, ilyen a Sun, aki csúcskategóriás szerverekkel látta el a SETI projekteket, valamint a Hewlett Packard, ami szintén tekintélyes felszereléssel támogatva a kutatásokat.

Az új távcső megalkotásának elképzelése az intézet csillagászainak számos brainstorming összejövetelét követően született meg. A legtöbb nagy erejű rádióteleszkóp egy hatalmas antennán alapul, melynek ereje a tányér átmérőjével egyenes arányban nő. A HP kutatási és fejlesztési részlegének egykori vezetője, Bernard M. Oliver - aki 1995-ben hagyta ott cégét - álmodta meg a Cyclops teleszkóp megépítését, ami - amint azt a neve is jelzi - kis antennák sokaságából áll össze egy hatalmas szemmé. Az ötlet születésekor az antennák számítógépekhez való kapcsolása rendkívüli költségeket jelentett volna, azonban az elektronikai termékek árának zuhanásával ez többé már nem számít gátló tényezőnek.

A főtámogatóról, Paul Allenről elnevezett Cyclops rendszerű Allen Telescope Array 350 kis ezüst alumínium tányérból fog állni, melyeket több mint 90 hektáron helyeznek el egy véletlenszerű séma alapján. A legtöbb alkatrész már létező, olcsón beszerezhető komponens. Míg egy hagyományos nagy teleszkóp megépítése körülbelül 200 millió dollárba kerül, a SETI-é mindössze 35 milliót fog felemészteni, azonban egyes mérései így is jóval erősebbek és kifinomultabbak lesznek. A teljes rendszer várhatóan 2008-ban kezdi meg működését.