A dolog ott válhat igazán érdekessé, hogy kapcsolatfelvételkor a két civilizáció versenyhelyzetbe kerülhet egymással
Ha van erõforrás, ami ütközõpont, akkor a lassabban fejlõdõ civilizáció nehéz helyzetbe kerülhet.
Ebbõl a szempontból cikis "ellenfél" lennénk, az elmúlt századokban a megismerési folyamatunk exponenciálisan gyorsult (a társadalmunk fejlõdése mit sem)
Nekem is a rovarirtás jut eszembe
Ha meg még nálunk is fejlettlenebbek....
Vegyük Ausztrália õslakóit, nem tette õket igazán boldoggá a civilizáció
Abból indulsz ki hogy az élet feltétlenül értelmes élet, és mert egyszer kialakult, ezért szükségképpen többször is ki kell alakuljon
Veszélyes elõfeltevések
Ráadásul a kialakult civilizációk élettartama is korlátozott (feltehetõleg), így ha találnánk is kommunikációképes partnert, mire visszaüzennénk, lehet hogy almás a dolog....
Másrészt: ha fejlettebbek.... Te adnál valami bantu törzsnek a kezébe potenciális veszélyt rejtõ eszközt? (Atombombát - erõmûvet, biológiai labort, stb) vagy egymást irtanák ki vele, vagy ránk jelentenének új veszélyt.
Sokkal biztonságosabb megvárni, míg egy civilizáció magától eljut egy fejlettségi fokra, mint olyan ismeretek átadásával akcelerálni, amire esetleg nem érettek
Én biztos vagyok benne, hogy nem vagyunk egyedül, mert egy ekkora szabad teret vétek lenne csak egy fsj számára áldozni, így biztos hogy nem vagyunk egyedül az univerzum végtelen tájain. De ha mégis amit nem tartok valószínünek akkor mi vagyunk az elsõ "generáció"akik megkezték a népesítést az ûrben. de ezt nem tartom lehetségesnek mert ha összevetjük a Földön az élet kialakulásának dátumát az ûrben lévõ többi bolygók életidejével ami persze csak bescült, de akkor nem lehetünk egyedül egy ekkora számunkra még felfeden térségben
Engedd meg, hogy bemutatkozzam, John Smith altábornagy vagyok, az amerikai védelmi minisztérium titkos alakulatánál. Igazad van, álcázzuk a dolgot. A Nem rádiójeleket dolgoznak fel a setis userek, hanem a fejlesztés alatt álló harci repülõgép aerodinamikai számításait végzik. Szuperszámítógépeink erõforrásai meglehetõsen korlátozottak, nincs pénzünk a fejlesztésre...
"Bár lehet, hogy az irányítatlan Tv adásokra gondoltál, mert annál tényleg egy fényév, vagy még kevesebb."
Igen, arra gondoltam, és azt is írtam.
"A SETI kutatások egy fajtáját másra is lehet használni. Feltérképezték már a SETI-vel például a Tejútrendszer hidrogéneloszlását, pulzárok keresésére is alkalmas."
Az eredeti kérdés így hangyott:
"Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.."
Ez minimum egy titkos katonai programra utal. Egy csillagászati megfigyelést nem szokás álcázni.
Akkor mindent összevetve már évtizedek óta keresnek irányított nagy energiájú rádiószignálokat, de eddig nem találtak...
”A #36-ban írtam. A mai technikával, a nem direkt nekünk sugárzott, a mi adóinkhoz hasonló erõsségû sugárzást kb. 1 fényévrõl tudnánk érzékelni. Vagyis az ilyen kutatás értelmetlen (kivéve, ha az idegenek legalább 1000x erõsebben sugároznak). Jelenleg az egyetlen remény, hogy felénk irányított sokkal nagyobb teljesítményû, fókuszált jel érkezik. Mi is sok ilyet küldtök, és a SETI alapításakor mindenki azt feltételezte, hogy a "többiek" is küldözgetnek.”
Messze nem így van! A legerõsebb földi radarberendezés Areciboban mûködik. Ha lenne annak egy testvérantennája, és azt valami módon 6000 parsec, azaz több mint 18 000 fényév távolságba elvinnék, akkor a két antenna még „hallaná” egymást. Bár lehet, hogy az irányítatlan Tv adásokra gondoltál, mert annál tényleg egy fényév, vagy még kevesebb.
A SETI kutatások egy fajtáját másra is lehet használni. Feltérképezték már a SETI-vel például a Tejútrendszer hidrogéneloszlását, pulzárok keresésére is alkalmas.
"A befektetõk közt megtalálhatjuk az ûrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját"
Én picit továbbmegyek. El van fordítva. Angol nyelven olvasva ehhez hasonló cikkeket mindenhol a donation szóval találkozik az ember. A jelentése: adomány, ajándék.
"És ha az adott faj csak kábeles hírközlést alkalmazott?? Az ûrbe sugárzott rádióhullámaik pedig tényleg csak pár Wattosak voltak? Mi lesz azokból, mire ideérnek?"
A #34-ben leírtam részletesen, hogy miért nagyon valószínû, hogy használnak nagyteljesítményû rádiókat.
"És ha csak mondjuk valami tényleg értelmetlen szignált küldtek ki? Amit nem arra szántak, h valaki is meghalljon?"
Az is rettenetesen sokat számít, ha bebizonyosodik, hogy nem vagyunk egyedül. Beszélgetni úgyse nagyon tudunk a nagy távolság miatt.
"Tényleg kiszámította-e valaki, hogy a Földrõl az ûrbe jutó rádióadások milyen messze jutnak el"
A #36-ban írtam. A mai technikával, a nem direkt nekünk sugárzott, a mi adóinkhoz hasonló erõsségû sugárzást kb. 1 fényévrõl tudnánk érzékelni. Vagyis az ilyen kutatás értelmetlen (kivéve, ha az idegenek legalább 1000x erõsebben sugároznak). Jelenleg az egyetlen remény, hogy felénk irányított sokkal nagyobb teljesítményû, fókuszált jel érkezik. Mi is sok ilyet küldtök, és a SETI alapításakor mindenki azt feltételezte, hogy a "többiek" is küldözgetnek.
"Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.."
Mi mást? Meg ha titkos katonai program lenne, akkor az egészet eltennék egy szupertitkos katonai bázis végébe, és az egészet a "fekete" költségvetés egy kis darabkájából fizetnék. Ezek az amcsik akár több tíz milliárd dolláros programokat képesek teljes titokban futtatni. A SETI költségvetése ehhez képest aprópénz.
"a fizika semmit sem bíz a véletlenre....???"
Ez nem igaz. Egyrészt ugye ott a kvantumfizika, ami mindenestõl a véletlen körül forog, másrészt sok matematikai probléma megoldásához kell a véletlen. Például optimalizációs feladatoknál gyakori, hogy legalábbis a kiindulási értékek véletlenszerûek, de van amikor a további iterációk is. Aztán ahsználják még akkor, ha a kiszámíthatatlanság a cél. Például titkosításnál nagyon hasznos. De sok más algoritmusnál is szoktak betenni egy kis véletlent, hogy lehetõleg minden inputra átlagos viselkedést produkáljon, ne legyenek oylan kombinációk, amikre stabilan rossz teljesítménnyel mûködik.
Ebben az esetben szerintem valamiféle interferencia, vagy rezonancia jelenséget akarnak kiküszöbölni a véletlen elrendezéssel. Korábban is léteztek hasonló rendszerek szabályos elrendezéssel, és valószínûleg azoknál tapasztaltak ilyen jelenségeket. Vagy az is lehet, hogy a hagyományos csillagászatban jelentéktelen rezonanciák a SETI esetében hamis riasztást okoznának. Hiszen épp arról van szó, hogy a háttérzajból kiemelkedõ szabályos jelet keresnek. Egy rezonancia/interferencia pedig épp ilyet generálna. De még azt is el tudom képzelni, hogy mechanikus rezonanciáktól tartanak, pl. amiket a szél okozna egy szabályos elrendezésben. Még az is lehet (beindult a fantáziám), hogy az antennákat összekapcsoló szoftver igényli a véletlenszerû mintavételezést. Ez kb. oylasmi, mint a videokártyáknál (és sok más kevésbbé ismert alkalmazásnál) az antialiasing (élsimítás). Ott is a legszabályosabb mintavételezés produkálja a legrosszabb képminõséget.
"Fõleg a magántõke van itt is jelen...az pedig csak oda megy, ahol valami konkrét hasznot remél..."
Itt nem (csak) cégek fektetnek be, hanem magánszemélyek. Az pedig teljesen más kategória. Te is biztosan költessz olyasmire, amibõl nem származik (mérhetõ) hasznod (pl. elmész moziba, múzeumba, ...). Szerencsére vannak olyan nagyon gazdag emberek is, akiknek nem az az életcéljuk, hogy a bankszámlájuk tartalmát maximalizálják. Idézet a cikkbõl : "A befektetõk közt megtalálhatjuk az ûrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját"
Kicsit elhamarkodottan ítélsz nem? Az a néhány olyan kutatási program, amely „targeted search”-al foglalkozik (foglalkozott), azaz néhány elõre kiszemelt, ígéretesnek tûnõ csillagot vizsgál, hogy is mûködik? A kutatók távcsõidõt kérnek a teleszkóp üzemeltetõitõl, hogy az õ célpontjaikra fordíthassák az antennát. Mivel bármely SETI próbálkozás sikere bizonytalan, nem is nagyon kapnak távcsõidõt! Amit kapnak, azt az évi néhány napot szét kell osztaniuk arra száz, ezer csillagra, amelyet megvizsgálni kívánnak. Nem mást tesznek, mint csillagról - csillagra rángatják az antennát, egy célpontra jut vagy 10 perc. Ilyen csekély idõtartalmú megfigyeléssel csak akkor lehet sikert elérni ha vagy oltári szerencséjük van, vagy odaát állandóan, a nap 24 órájában felénk sugároznak. Ha így van, akkor egész jó a helyzet, csupán az lehet a bibi, hogy az a teleszkóp vajon azon a frekvencián is vesz-e, amelyen odaát sugároznak nekünk. A jelenlegi kutatások az 1420 MHz környéki „mágikus” frekvenciát használják, holott nagyobb frekvencián arányosan növekszik az áthidalható távolság, így valószínû azt preferálják. Nem is feltétlen kell rádiófrekvenciát használni, használhatnak nyugodtan fényt is információhordozóként.
Ezek fényében inkább azt lehetne mondani, hogy alig tudunk valamit. Ismereteink bõvítésére pedig az egyetlen lehetõség a kutatás. Épül egy antennarendszer fõként a SETI céljaira, amely nagy szó, lévén ez idáig ez lenne az elsõ, de az nem csak SETI kutatásokat folytatna. Mellette ugyan úgy fognak ott dolgozni „normál” csillagászok is saját programjaikat csiszolgatva. A SETI és nem SETI kutatási programok nagyszerûen megférnek egymás mellett, ráadásul ezen új antennarendszer kivételes skálázhatósága lévén akár egy idõben is folyhat mindkettõ!
Ezt igazán nem tudom, h mi a ráknak bolygó olyan lényeknek, akik nem ismerik a csillagközi ûrutazás módját. Azokkal lehet rádiózgatni, várni 100-200 éveket a válaszra... Akinek meg van csillagközi ûrhajója (UFOja :) :) )az minek gyarmatosítson??? Talál üres bolygót eleget.. HA imsétlem HA igazak az UFO észlelések, és már ezer évek óta látogatják a Földet, akkor már rég azt csináltak volna velünk, amit akarnak. De még csak azt sem mondják : bakancstalp..legalábbis hivatalosan. Most nem szeretném (csak 1 kicsit :) ) ha megint elkezdenénk ezt a van-e UFO és ha nincs akkor mi kérdéskört feszegetni, csak arra akartam kilyukadni, h a Földet nem fenyegeti gyarmatosítás veszélye..
Persze az hogy még nem pusztultunk ki, nem azt jelenti hogy az idegenek teljesen békések, legfeljeb csak hogy ráérnek.
Mit kezdjenek egy háborúban tönkrement bolygóval. Ha összeomlik a gazdaságunk a hülyeségünk miatt, meg egy kis idegen ráhatásra, és mindenki éhen hal, akkor sokkal jobban járnak. Mi így is eltününk õk meg nyernek egy tiszta bolygót a bingón.
De úgy néz ki, van egy szûrõ. Amelyik faj nem 'szelidül meg' az elõbb-utóbb szépen kiírtja magát mielõtt kilépne a naprendszerébõl. Mi még nem mentünk át ezen a szûrõn.
Mert te az emberi norma szerint gondolkodsz. És ez a lényeg. Nem tudod, hogy õk hogyan gondolkodnának, te magadból indulsz ki és azt hiszed más is ezek szerint viselkedik.
A magas IQ nem garantálja a könyörületességet. Nekem inkább úgy tûnik, hogy minél intelligensebb egy személy, annál hatékonyabban pusztitja el a másikat. Fel sem merül a könyörületesség. Legfeljebb a befektetés kisebb.
Az a fenyõcsopert a képen az antenák között biztosan pozitívan befolyásolja a karakterisztikát.;))))
De nem szóltam, a tudósbácsik ezt már bizpnyára rég kiszámolték, bár szerintem teheneket, bírkákat is kéne közéjük telepíteni. (természetesen az antenák közé és nem a tudósok közé,)
Már megint magunkból indulunk ki. Ha fejlettebbek, lehet, hogy több az IQ-juk, és nem akarnak minket gyarmatosítani.
Elfelejtettétek a fõ kérdést: "Mi van, ha a terroristák kezébe kerül?"
Egyébként elfogadnék egy ilyen antennát a kertembe valahol. Lehet nem kéne füzetnem mûholdas adásért, meg netért se. Egy ilyet meghacckel az ember, aztán lop mindent a mûholdakon keresztül.
"A túlélés harcról szól. Csak a gyenge alkuszik meg. Legyen az fizikai vagy mentális gyengeség"
A túlélés az együttmûködésrõl szól édeske! (Meg a szexrõl.;)))) Nem a legerõsebb marad meg, hanem amelyik a legjobban kihasználja a környezetét, és a leghatékonyabban tud szaporodni!
Ha egy rendszerben harc van, azt úgy hívják háború, betegség, rák, AIDS. Nem valami kreatív dolgok és az erõset is legyengítik, hogy a végén egy nátha is elviszi.
Kicsit leegyszerûsítve értelmezed ezt a szociál darwinizmust.
Jó, nézzük a SETI-t a te szemszögedbõl. Melyik tábor fog túlélni? Az ahol verik a tamtamdobot és közben nem foglalkoznak a táboron kívüli erdõvel, vagy amelyikben azért közben az erdõt is figyelik - hátha máshol is tamtamoznak?
Kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval többféle következménnyel járhat, de egyik sem kecsegtet túl sok reménnyel:
- Jóval fejlettebbek: figyelmen kívül hagynak, vagy kihasználnak, amennyiben elérhetõvé válunk a számukra - Jóval fejlettlenebbek: amennyiben elérhetõ távolságba kerülnek (valószínûtlen), mi haszáljuk ki õket - Hasonlóan fejlettek: amennyiben elérhetõvé válunk egymás számára (valószínûtlen) akkor háborúba keveredünk
Meglehetõsen kellemetlen, de az elsõ eset a legvalószínûbb. Miért is erõltetjük hogy nyomra bukkanjunk?
A túlélés harcról szól. Csak a gyenge alkuszik meg. Legyen az fizikai vagy mentális gyengeség.
#51 . kérdésemmel kapcsolatban senki????? Esetleg Bíró úr????
Amúgy nem kis pénz ezeket a lavórokat felépíteni...a kezelõ-karbantartó személyzetrõl nem is beszélve+ villanyszámla..mindez azért, hogy hátha találunk 1 olyan jelet, amire ráfogjuk, h mesterséges eredetû???? Ha az államnak nem fontos, a magántõkének miért fontos ??? és ennyire???
Emberek, hogy mennyi baromságot írtok ti. Komolyan mondom, az elsõ hosszászólásoktól hülyét kaptam. És pont azért mert ne vagyok egy nagy agy, a fizikához se értek sokat, de azt tudom, hogy vannak nálam okosabb emberek akik tudják mit miért csinálnak. Gondolom megvan az okuk, hogy rádióteleszkópokat használnak. Talán azért, mert ennél a kutatási körnél ez a leghatékonyabb, legfejlettebb eszköz.
A mai napig kést használsz ha valamit el akarsz vágni, pedig az elég régi találmány....
Félreértesz. Én hiszek abban, hogy léteznek civilizációk akár elérhetõ közelségben. Csak ez a Setizés annyira termékeny tudományos szempontból, mintha az emberi intelligencia titkára ,úgy akarnánk rájönni, hogy egysejtû amõbákat figyelünk, mondván hogy az alapoknál kell kezdeni.
A kozmoszban levõ szabályos jelforrásokból ráadásul Dunát lehet rekeszteni, ott vannak pl a pulzárok, azokat is sokáig idegen lényeknek hitték. Bár ha így nézzük szerintem még ma sem biztos, hogy nem azok;)))
Így gondolkodik egy ember aki nem tudja elképzelni azt hogy valamibõl amiért tesz valamit abból ne legyen haszna, még ha az egy ilyen program. A gondolat menetedet tovább vezetve sajnos akkor egy büdös vas sem áramolna oda ha igazad lenne, sõtt a program is rég halott lenne. Szerencsére nem így van.
500 Fényév iszonyatos távolság. Másrészt nem hiszem, hogy valaki ezeket a viszgálatokat elvégezte volna, annál is inkáb, mert ha közvetlen közelünkben 5-10 fényévnyire lévõ bolygórendszerekrõl sem tudjuk megállapítani, akkor ezt egy 500 fényébves távolságból hogy gondoltad? :) Max ránéznek egy két felvételre aztán látnak egy 32 v. 64 pixelbõl álló valamit, de ebbõl nem fog kiderülni, hogy él -e ott valami értelmes élet forma. De még 5-10 fényévnyire sem lehetséges az ilyen kiderítése. Mindösze feltételezik, hogy nincs. Feltételezésbõl pedig van elég :D az egyetlen biztos tény, hogy a Galaxisunk is túl nagy ahhoz hogy egyedül legyünk.
Van itt valami olyan dolog is, hogy a kozmikus háttérzaj nagyon tág spektrumon oszlik el, amit viszont keresnek, ez egy szûk spektrumú jel (ami némileg kiemelkedik a háttérzajból). Az lehet, hogy megfejteni nem fogják tudni.
Ráadásul a kozmikus háttérzaj fel van térképezve, így egybõl kiugrik egy változó jelforrás ha az elég erõs/elég jók a mûszereink.
Hát azért ha az a zaj mutat némi rendszerezettséget akkor arra egybõl ugranak (nem feltétlenül idegenek, de általában valami érdekesebb jelenség).
Még Marconi bácsinak is leesne, hogy más a ZZZZZZZZZZZZ meg a KRZZZKRZZZKRZZZKRZZZ.
Mind rendben van amiket kétkedõleg írtatok, de tényleg az van ET ügyben, hogy vagy semmit nem csinálunk vagy legalább az antennáinkat az ég felé fordítjuk és hallgatózunk. Õsi ösztön a kíváncsiság és bajunk nem lehet belõle, azt meg össze se lehetne írni, mennyi más baromságra is elszórogatnak dollármilliókat.
Nem akarom lehangolni a tisztelt fórumozókat de a SETI nem rádió-kommunikációt figyel, hanem elektromágneses jeleket (egy szûk spektrumban). Mi a különbség?
Inditsd be a "szgyelano b SzSzSzR" harkov villanyborotvát és meglátod a TV-n! Elektroszmog. Ez az amit keresünk.
A kommunkiációból, ha találnának ilyen jelforrást, és mindõssze csak 100 évvel fejelttebb mint mi, (feltéve, ha használ még rádiót) csak fehér zajt hallanánk a jelsûrûség növekedése miatt.
(mitt hallana Marconi bácsi a mai WLAN hálózat lehallgatásakor? KRRRRZZZZCSZZZZ)
Nem tudná egykönnyen elválasztani a kozmikus sugárzás háttér - fehérzajától.
Mi se vagyunk okosabbak ha párszáz évre elõrenézünk.
Hmm?
És ha az adott faj csak kábeles hírközlést alkalmazott?? Az ûrbe sugárzott rádióhullámaik pedig tényleg csak pár Wattosak voltak? Mi lesz azokból, mire ideérnek? És ha csak mondjuk valami tényleg értelmetlen szignált küldtek ki? Amit nem arra szántak, h valaki is meghalljon? Tényleg kiszámította-e valaki, hogy a Földrõl az ûrbe jutó rádióadások milyen messze jutnak el, és azt a földi rádióteleszkópok hány fényévrõl tudnák érzékelni?? (vagyis ha elvinnénk egy ilyen rádióteleszkópot,milyen messzirõl tudnánk venni a saját jeleinket ) és persze kiszûrni a háttérzajból???? Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.. meg "véletlen" elrendezések a lavórok között....felettéb gyanús..a fizika semmit sem bíz a véletlenre....??? Szerintem valami világméretû átb*****ás-t láthatunk... Fõleg a magántõke van itt is jelen...az pedig csak oda megy, ahol valami konkrét hasznot remél...
5-10 fényév sugarú körben levõ civilizációval, még folytatható rádió segítségével értelmes kommunikáció. Kérdezel valamit, oda vissza megjárja a rádiósugár, az max 20 év, ennyi idõ alatt lehet, hogy mi nem fogjuk kitalálni a választ, szal akár még valami használható infó is kijöhet. Ha eltellik 50 év (25 fényévre levõ ET esetén) lehet hogy már rég tudni fogjuk a választ a feltett kérdésre, mire megjön tõlük.
Az 500 fényév meg egy tipp, ilyen sugarú körben (gömbben 3d;))) van vagy 100 000 csillag, bár inkább több, ezek közül a Naphoz hasonlítók tudnak a sugárzási viszonyaik folytán életet fenntartani, ebbõl lehet max 1000. Az utóbbi 30 évben szerintem mindet megvizsgálták. Csodálkoznék, ha nem tették volna!
Hogy lett 5-10 fényévbõl 500? :D Egyébént csak akkor észleltük volna, ha felénk sugároztak volna, és az égbolt azon területét vizsgáltuk volna :) Egyébként meg nem csak síkban kéne gondolkodni. Ugyan a mi galaxisunk laposkás, de azért nem kéne ennyire el lapítani. :)
A dolog szerintem is hordoz magában némi értelmetlenséget:
Ha értelmes közelségbe 5-10 fényév lenne velünk kb egy szinten álló civilizáció, akikkel érdemben tudunk beszélgetni rádió segítségével, akkor azt már az eddig kutatások során is észrevettük volna!!!! Szal, szerintem kijelenthetjük, hogy legalább 500 fényév sugarú körben nincs ilyen!!!!!
Ha találunk rádióforrást valahol, akkor majd elmodhatjuk hogy teszem azt 1000 évvel ezelött létezett egy 1000 fényév távolságban levõ civilizáció, és ezer év múlva meg megtudjuk, ha kitartóan figyeljük õket, hogy éppen most mit is csinálnak. Nem egy praktikus dolog. Kb annyi értelme van az egésznek mint SciFit olvasni, ha már itt tartunk. Szerintem.
Szóval qrva jó ez a rádió, de annyira haszálható civilizációk közötti kapcsolattartásra, mint a Voyager ûrszonda csillagközi ûrhajózásra. (Monnyuk a StarTrek múvi szerint tök jól;))))) Szal ki is jár a felhõk között? A tudós is csak ember õ is tud akkorát álmodni, ami már nem is igaz, bizony!
Inquisitor: a legegyszerûbb a rádióhullámok használata. A rádióhullám-jelenség szinte kínálja magát: mesterséges vezetõ nélkül, fénysebességgel terjed, könnyen gerjeszthetõ (elõállítható), és mivel az ismert univerzumban mindenhol elõfordul (sõt, elõ KELL forduljon), nem jelenthet veszélyt sem esetlegesen más lények számára sem. Márpedig egy fejlett civilizációnak ezt fel kell ismernie.
Gondolj bele, ha ezt az alapvetõ feltételezést is elvetjük, oda jutunk, hogy semmit nem érdemes vizsgálni -> vagy ülünk karbatett kézzel vagy szépen visszakanyarodunk oda, hogy mégis elfogadjuk kiinduló alapigazságnak.
Eddig az a viselkedés bejött, hogy a fizikát mindenhol mûködõnek tekintettük (ahol átmenetileg nem így tûnt, ott a tudásunk volt hiányos), jobb ha maradunk is ennél.
Bocsanat asszem nemi magyarazattal tartozom amit sikerult lefelejtenem. A mosoly termeszetesen nem annak szol, hogy a kommentjeid arra adnanak okot, hanem annak, hogy van egy nagyon hires magyar szemesz foorvos akinek ugyenez a neve es mindig arra aszocialok ahogy ez az orvos szemleleteti a fizikaban es egyeb termeszettudomanyokban valo jartassagat. A kis polihisztor szoktam mondanki. Habar ki tudja lehet o amator csillagasz vagy radios. Sot lehet, hogy TE O vagy? Azt azert megkerdeznem a sok ketelkedotol ok vajon mire koltenek ennek a kutatasnak a penzet es vajon tudnanak-e meg egy olyan hordereju dolgot mondani ami felerne azzal, ha sikerulne bizonyitani egy idegen faj letezeset.
"Adott a matematika és a fizika, amirõl kijelenthetõ, hogy az egész univerzumban ugyanazokkal a törvényekkel mûködik."
Vagy nem...
Igen, csak nehogy oda keruljon, hehe. Mindig mosolyognom kell a hozzaszolasaidon, de ez a terrorista fricska jo volt. Remelem eljut azokhoz is akiknek szantad. Jo lenne a tisztelt ketelkedo es mindenben cselszovest lato nagyerdemu neha fogna egy par fizikakonyvet a kezebe es olvasgatna. Persze ha meg nem tul keso es nem penzugyi vagy bolcsesz palyan van, mert oveluk kicsit mindig nehez megertetni, hogy ezekben a vitakban az egyetlen es elfogadhato allaspont csak az amit szigoruan a tudomanyos allaspont kepvisel. Jol neznenk ki ha minden dulledt szemu Egely rajongo az akinek meg kene pontosan mondani melyik penz milyen kutatasokra kell es, hogy annak megvalosulasat, hogy is kepzeli el.
"Évtizedek óta kutatják az égboltot, azonban mindeddig képtelenek voltak elegendõ információt összegyûjteni ahhoz, hogy kijelenthessék, vagy akárcsak feltételezzék, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban." Ekkora nyilvánvaló hülyeséget. Mikor lesz képes az emberiség a világegyetem ÖSSZES pontjáról infót gyûjteni? Soha. Gyakorlatilag az nem bizonyítható, hogy egyedül vagyunk. Ennek ellnkezõje viszont igen. Más tészta, hogy szvsz egy fejlett civilizáció már NEM rádióhullámokat használ.
"Teljesen feleslegesek a SETI kutatások, és ezzel mindenki tisztában van, csak hát zsebbe ficcen a pénz. Márpedig a zsebbe ficcenõ zseton sok arcot el tud halgattatni."
Csak nehogy a terroristak kezébe kerüljön !
Ez a sok buta beírás a sci-fi filmeknek/regényeknek köszönhetõ. Pontosabban nem is a filmekkel van a baj, hanem azzal, hogy akik nézik nem fogják fel, hogy csupán emberi fantáziálásokat látnak/olvasnak.
A valóság meg egy teljesen másik dolog.
Adott a matematika és a fizika, amirõl kijelenthetõ, hogy az egész univerzumban ugyanazokkal a törvényekkel mûködik.
Az elektromosság mindenhol felfedezhetõ jelenség, csak idõ kérdése, hogy a matematika segítségével egy civilizáció ráébredjen a használatára. Innen már hamarosan elkezd mesterségesen elektromágneses hullámokat gerjeszteni. (nem, nem elsõre lézerfegyvert gyárt homokból)
A többi lépés is egyértelmû és logikus: tudni fogja, hogy egy másik értelmes lény is felfedezte ezeket a dolgokat, ezért elkezd hallgatózni, sõt direkt jeleket sugározni (nagy energiával, minden irányba).
Itt kezdõdik majd a kommunikáció, nem a hátsó udvarban leszálló zöld izémizével.
"Persze, ezutan jonnek a jo otletek, hogy nincs olyan, hogy vegtelen, mert visszagorbul a ter:))) LOL! Persze. Es akkor azon kivul mi van?!:)"
"Én csak azt nem értem, hogy hogyan akarjuk fogni a jeleiket. Legalábbis én úgy tudom, hogy az elektromágneses hullámok ereje a távolsággal négyzetes arányban csökken"
Kezdetben nekünk szánt, irányított rádiójeleket vártak. Akkor még sokmindent egész másképp képzeltek, az alapítók közül szerintem senki se gondolta volna, hogy 2005-ig semmit sem találnak. Egyébként a nem direkt észlelés jelenlegi hatósugara 1 fényév, ha a másik fél is hasonló teljesítménnyel sugároz, mint mi. (link) Ha jól értelmeztem (én minimum 100 fényévre tippeltem volna). Azt gondolták, hogy a nálunk fejlettebb civilizációk sokkal erõsebben sugározhatnak. Ez viszont már nem látszik valószínûnek a mai technika fényében. Nálunk hamarosan lekapcsolják a nagy adókat, és helyettük kisebb teljesítményû digitális adások lesznek (vannak). Kicsit késõbb pedig az is megszûnik, és kábelen fog menni minden. A rádió megmarad a mobil kommunikációnak, sokkal kisebb teljesítménnyel.
"Mindeddig képtelenek voltunk elegendõ információt összegyûjteni ahhoz, hogy kijelenthessük: egyedül vagyunk az univerzumban."
Ez egy hülye mondat, az összegyûjthetõ információ 100%-a után lehetne egy ilyen állítást kijelenteni - namost mennyi lehet az a 100% egy galaxisokkal teli univerzumban?
Remélem nem gondolod komolyan, hogy pont én ne tudnék jobb kommunikációs formát. Az értelmesebb emberek számára nyílvánvaló, hogy mi az elõnye a rádióhullámoknak. A többiek kedvéért kifejtem bõvebben: - A legfontosabb, hogy rendkívül egyszerû megvalósítani, semmi csúcstechnika nem kell hozzá, csak néhány drót meg mágnes. - Ebbõl következik, hogy egy technikai civilizáció valószínûleg hamar felfedezi és használja. Ha jóval késõbb fedeznék fel, akkor már jóval több más lehetõségük is lenne, és kisebb eséllyel választanák. - A másik nagyon fontos elõny, amiért még ma is általánosan használják, hogy minimális infrastruktúra kell hozzá. Csak egy adó meg egy vevõ kell, a kettõ közé meg egyáltalán semmi. Ráadásul a kisebb akadályok nem is zavarják. - Nem csak egy irányban lehet sugározni, így egy adóhoz nagyon sok vevõ tartozhat (TV, rádió). - Az se hátrány, hogy a jel fénysebességgel terjed, így egy bolygón és a közvetlen környezetében valósidejû kommunikációt tesz lehetõvé.
Egyéb lehetõségek, amiket ismerünk: - A legkisebb technikai szintet a írásban/szóban továbbított üzenet igényli. Ennek a módszerek hatalmas hátránya a sebessége. Meglehetõsen valószínûtlen, hogy egy fejlett technikai civilizáció elsõdlegesen ezt használná. - Kábel (réz/üveg/egyéb). Elõnye, hogy nagyságrendekkel kisebb energiát igényel, és sokkal nehezebb lehalgatni, mint a rádiót. Hátránya, hogy nagyon komoly infrastruktúrát igényel, hiszen a felek közt végig ki kell húzni a kábelt. Rádásul nem tesz lehetõvé mobil kommunikációt (így jármûveken eleve esélytelen). Ezek miatt valószínûleg kezdetben nem ezeket használja egy civilizáció, és késõbb sem használhatja kizárólagosan. - Irányított sugárzás. Lézer/fókuszált mikrohullám. Elõnye, hogy koncentrálja az energiát, így az a távolsággal nem négyzetesen, hanem csak lineárisan csökken. Nagy hátránya viszont, hogy bármilyen akadály blokkolja a kommunikációt. Emiatt csak nagyon rövid távolságokra használható. Esetleg az ûrben jó lehetne, de ott meg a hatalmas távolságok miatt a célzás okoz gondot. - Lehet még használni más hullámokat is. Például ahsználhatók a hanghullámok (vízben pl. elég hatékony). De ez is lassú, valamint a sávszélessége nem az igazi. Ezen kívül ami még szóba jöhet, azt csak nálunk fejlettebb civilizáció használhatja.
Kérdés még, hogy lehetséges-e hogy más civilizációk annyira másfelé fejlõdnek, hogy kezdettõl számunkra ismeretlen módszert használjanak. Tulajdonképpen, elég jól ismerjük a fizika azon részét, ami szóba jöhet. Eyg civilizáció nem kezdhet a kvantumfizikával, mert nincsennek meg az eszközeik hozzá. A is nagyon valószínûtlen, hogy a klasszikus fizika egy általunk ismeretlen részét használja, hiszen ebben a tartományban ismerünk minden alapvetõ jelenséget, amit meg tudunk figyelni. Mivel a spektroszkópia segítségéval távoli galaxisok fizikáját is vizsgálhatjuk, nem nagyon maradt hely az univerzumban, ahol új jelenségek elrejtõzhetnek (szigorúan a klasszikus fizikáról beszélünk). Elvileg nem teljesen lehetetlen, hogy pl. telepátiát használjanak, de ez ellen is sok érvet fel lehet hozni. Ebbe most nem mennék bele, mert nagyon hosszú lenne.
Tehát összefoglalva: - Elég valószínû, hogy más civilizációk, legalábbis a fejlõdésük kezdeti szakaszában használnak rádiójeleket. - Jelenleg semmilyen más kommunikációt nem célzotan figyelni. Esetleg véletlenül rábukkanhatunk más formákra.
Teljesen feleslegesek a SETI kutatások, és ezzel mindenki tisztában van, csak hát zsebbe ficcen a pénz. Márpedig a zsebbe ficcenõ zseton sok arcot el tud halgattatni.
mondjuk azert ha belegondolok miota van radiozas es kb meddig fog tartani, ugy tippelek:) kb meg 50 -75 ev (ha elunk addig) azert eleg kicsi az eselye.
Csak nézek meredten, hogy mennyi negatív hozzászólás érkezett. Rádióhullámokkal kommunikálni nagy marhaság, nem elég hogy dög lassú, a távolsággal négyzetesen gyengül, ráadásul nem is használják az idegenek. Szerintetek azok a csillagászok, fizikusok akik seti programokon dolgoznak ezeken nem gondolkoztak el? Mivel õk azok, akik milliókat kapnak seti kutatási programjuk finanszírozására, bizonyosan õk a leginkább kompetensek e témában. És õk azt mondják érdemes, és nem mással, rádióval. Vagy talán elfelejtették fontolóra venni mindazt, amit itt ti felhoztatok ellenvetést? Talán szólnotok kéne nekik, hogy állítsák le magukat, költsék a pénzt jobb célra, hiszen ti jobban értetek az asztrobiológiához, fizikához, távközléshez. Abszurd gondolat.
De miért gondoljátok azt, hogy sokkal jobb módja is van a kommunikációnak mind az „ósdi” elektromágneses hullám féle? Miért gondoljátok azt, hogy csak azért mert száz éve még a „Hertz hullámokat” sem ismertük, száz év múlva már túl is lépünk rajta? Igen, a technikánk exponenciális fejlõdésben van, és ha csak ez lenne akkor talán valóban kifejleszthetnénk majd olyan szerkezet ami tollhegynyi méretû és valós idejû kommunikációt valósít meg mondjuk a Tau Ceti rendszerrel, de vannak dolgok amik ezt az exponenciális fejlõdést befolyásolják! Hallottatok egyáltalán olyan exponenciális lefutású folyamatról, ami ne állt volna le hamarosan??? Például egy baktériumtelep a táptalajon milyen hamar elszaporodik!? De felélvén a táplálékát olyan gyorsan el is pusztul. A szabályozatlan láncreakció is exponenciális lefutású az atombombában, s milyen hamar is fut fel, hogy még azelõtt, hogy szétvetné a keletkezett hõ kilo-; megatonnányi TNT-vel felérõ hõenergia keletkezik.
Én személy szerint nem gondolom hogy az emberiség exponenciális fejlõdése az energiaínség miatt fog majd leállni, hiszen egyszer majd a folyton folyvást halogatott siker is meglesz már a fúziós energia kapcsán, sokkal inkább a telítõdés miatt. Rendben, hogy fejlõdünk, de fejleszteni csak addig lehet, amíg elérjük a határt. Vegyük példának egy fontos dolgot, az energiát, az energiatermelést. A század elején egy erõmû hatásfoka mindössze néhány százalék volt. A fejlõdés az erõmûvekre is hatással volt, fel is tornázták szépen úgy 37% körülire pár évtizede. És azóta? Nem sok minden változott, egy új szenes blokk felhúzásakor ha az 42%-ot tud, az elõtt már le kell borulni. Az atomerõmûvek kapcsán egyenesen visszalépés van. 35% ott már teljesen jó. Kombinált ciklusú erõmûveknél el lehet érni úgy 55%-ot, de ott követelmény a folyékony vagy gáznemû üzemanyag! És ennyi, ez a max, e körül toporgunk már évtizedek óta. Vagy egy másik példa, a rakéták. A Földrõl az ûrbe még mindig ugyanazzal a rakétával jutnak fel a szerencsések mint 40 éve. Az atomenergia persze besegíthetett volna itt is, de elvetették. Az is csak kétszer lett volna „jobb” mint a szokványos rakétahajtómûvek.
Fejlõdni csak egy határig lehet. Amit a sci-fi írók kitalálnak egy dolog, a realitás egy másik.
Ez az UFO is érdekes dolog. Vannak akik esküsznek hogy itt vannak. OK. Annak idején én (is) UFO újságokon nõttem fel, persze idõvel változott a véleményem. Elvetem a dolgot, persze lehet, én hibázok. OK, itt vannak, szürkék vagy zöldek, rabolnak, üzletelnek vagy tudom is én mit csinálnak itt, de a jelenlétüktõl függetlenül nem érdemes a seti-vel foglakozni? Nagyon valószínû, hogy az itt lévõ UFO-k egy faj képviselõi, de kinn a végtelen ûrben lehetnek még millióan! Csak azért mert itt van egy, ne keressük a többit?
És ha „170 parsecnyire” találnák egyet mi értelme lenne? Azokat akiket már megihlette távol a városoktól, a tiszta csillagos égbolt alatti séta, és ráébresztette valamelyest arra, hogy mennyi pici is õ maga, de a Föld is a napjával együtt is mennyire jelentéktelen. Nos, azt hiszem õket lelkesítené a hír: találtak más, gondolkodó lényeket. Másoknak persze ez nem sokat jelentene, úgy tûnik itt többségben vannak az olyanok. Lenne kézzelfogható haszon? Ha esetleg nem rövidtávon gondolkoznánk, csak a magunk hasznát lesve akkor igen. Csak bele kell abba kicsit gondolni, hogy mi lett volna akkor, ha a fáraók nem gigantikus piramisok építésén fáradoztak volna, hanem mindenféle üzenet küldtek volna az ûrbe. (persze a technika nem volt meg akkor, de most nem az a lényeg) Most pedig, 2005-ben megkapnánk válaszként az idegenektõl, például egy olyan berendezés elkészítésé módját, amellyel nagy mennyiségben lehet antianyagot tárolni. Nem lenne ez nagy haszon számunkra? Az 50 generációval késõbb élõ leszármazottainknak nem lenne nagy haszon valami hasonló, számukra még nem elérhetõ találmány???
Hopp, most látom, csöppet hosszú voltam. Na mindegy, ez egy vélemény, ha hosszú is. Lehet vitatni.
Na ja. A rádiójelek lassúak (t'om fénysebesség...)és gyengék. Biztos hogy nem Hertz-féle hullámokat hallgatnak a földönkívüliek. Meg ha veszünk is valami adást, lehet hogy a küldõ már rég kihalt.
Régen úgy repkedtek, hogy alig bírták utolérni lóval! Aztán divatba jött a vasút, és már a vonatokat is lehagyták! Mellesleg szivar alakjuk volt. Mióta feltaláltuk a sugárhajtómûvet, váltottak a csészealjra, és a vadászgépeket szívatják....
Amúgy a kapcsolatfelvétel már megtörtént, igaz nem rádión keresztül.
Az elsõ hitelesnek mondható bizonyíték, mexikói légierõ álltal készített videófelvétel volt, amit a mexikói belügyminisztert tárt a nyilvánosság elé. A cenzúrázott felvételeken, néhány szabályosan mozgó a vadászgépeket villámgyorsan lehagyó, ismeretlen repülõ tárgy látható.
Ezt a Tv2/RtlKLubb is leadta, anno a hirekben. Néhány napig foglalkozott vele a közvélemény, és ennyi volt..
Volt valami vicc, valahogy igy szólt :
Miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot az idegenek ? Mert nem találltak értelmes élõlényeket a bolygón..
Kisbölény a szeme fölé emelte kezét, a Nap tûzõ sugarait eltakarva kémlelte a látóhatárt. Habár látott néhány pára foltot meg füstpamacsot a távolban, melyek emberi tevékenységre utalhattak, értelmes füstjeleket egyikbõl sem tudott kiolvasni.
Megunva a hiábavaló keresgélést valami értelmes tevékenység után nézett, aminek meg is lett az eredménye, egy roppant szívós indát sikerült találnia, melyet csak tomahawkjának többszöri kemény csapásával sikerült kiszabadítania. Jack ekkor kezdett hangosan anyázni, a szolgáltató által frissen kihúzott optikai kábel ezen a héten már 3X mondta be az unalmast. Komolyan el kezdett azon gondolkodni, hogy szolgáltatót vált. ;))))
Szal szerintem se tuti ez a rádiózás, 100 évvel ezelött még mi sem használtuk, és nem biztos hogy 100 év múlva még használni fogjuk. Valódi kommunikációra meg tényleg használhatatlan.
Ezt sosem ertettem;) Nem azt "akarjak" bizonyitgatni, hogy nem vagyunk egyedul az univerzumban, hanem nem azt, hogy tudunk-e fogni "jeleket".
Mivel vegtelen a vilagur, igy vegtelen galaxis lehet, es ha csak minden egymilliomodik galaxisban van 1 "normalis naprendszer", es minden egymilliomodik ilyen "naprendszerben" van 1 eletre valo bolygo, es ha minden milliomodik ilyenen csak 1-en van elet, akkor is vegtelen "lakott bolygo van":))))))))))))))))))) Itt a kulcsszo a vegtelen:)))))))))
Persze, ezutan jonnek a jo otletek, hogy nincs olyan, hogy vegtelen, mert visszagorbul a ter:))) LOL! Persze. Es akkor azon kivul mi van?!:)
-velünk +felénk...
De legalább, ha megindulnak velünk ûrhajóval, akkor észre fogjuk venni.
szerintem jó dolog... és "kommunikáció" nem is nagyon fog össze jönni, azért ET-tévémûsort még el lehet kapni, mint ahogy "mi" sugarzunk az ürbe mûsorokat asem 1936-óta... de ebben nem vagyok biztos:)
Informatika és tudomány
KRRRRZZZZCSZZZZ)
