Az IBM és az Intel uralja a szuper­számítógépek piacát

Németországban közzétették a világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek legújabb Top 500-as ranglistáját, amely az IBM erősödését és az AMD Opteron rendszerek némi visszaesését mutatja.

A top500.org oldalán megjelenő lista immár huszonötödik kiadását a Heidelbergben zajló 20. Nemzetközi Szuperszámítógépes Konferencia (ISC2005) keretében tették közzé, amely konferencia viszont huszadik születésnapját ünnepli idén. A hivatalos sajtóközlemény a várakozásoknak megfelelően az IBM jelentős előretöréséről számol be, de egyéb érdekességet is tartalmaz az ágazatban megfigyelhető folyamatokról és változásokról.

A ranglista első helyét 136,8 teraflopos eredményével továbbra is magabiztosan vezeti az IBM (és a National Nuclear Security Administration (NNSA), amely részt vett a Blue Gene/L fejlesztésében), sőt a Nagy Kék immár a második helyet is elhódította legújabb Blue Gene rendszerével, amelynek bemutatkozásáról korábban mi is beszámoltunk. Az újszülöttet szorosan követi, és ezzel a képzeletbeli dobogó harmadik helyét foglalja el az SGI Columbia elnevezésű rendszere, amely a NASA Ames Research Center kutatásait segíti, kulcsfontosságú eszköz az űrügynökség számára az űrsiklók fejlesztéséhez és az asztronauták képzéséhez.

.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A korábbi harmadik helyezett NEC Earth Simulator (amely annak idején magasan vezette a rangsort) már a negyedik helyre szorult vissza 35,86 teraflopos teljesítményével. Az első öt sorát szintén egy IBM fejlesztés zárja, mégpedig a MareNostrum klaszter, amely a Barcelona Supercomputer Center-ben teljesít szolgálatot. Ez utóbbi rendszer 27,91 teraflopon teljesít, alig megelőzve az IBM másik Európában dolgozó gépét, a Groeningen Egyetem kutatóit segítő Blue Gene rendszert, amely 27,45 teraflopot ért el.

A rövid felsorolásból azonnal kiderül, hogy az IBM továbbra is tartja rendkívül erős pozícióját, sőt az utóbbi időben még inkább teret nyert a konkurens gyártókkal szemben. Erre a közlemény is kitér, megemlítve, hogy a ranglistán felsorolt rendszerek több mint fele, egészen pontosan 51,8 százaléka ered a Nagy Kéktől, míg az első tíz rendszer közül hat - ebből öt Blue Gene rendszer - az IBM fejlesztése. Még ennél is nagyobb egyeduralomról tanúskodik azonban a processzorok megoszlása: a listán felsorolt 500 rendszerből 333 támaszkodik az Intel fejlesztéseire, míg egy évvel ezelőtt ez a szám még csak 287 volt, öt évvel ezelőtt pedig mindössze négy rendszer épült Intel megoldásokra. A második leggyakrabban az IBM Power processzorait (77 gép) használták fel, míg harmadik helyet a HP PA Risc chipek hódították el, 36 rendszerrel. Az AMD Opteron processzorai köré - némi meglepetésre - mindössze 25 rendszert építettek.

"Büszkék vagyunk, hiszen rengeteg tudományos fejlesztés végezhető a jelenleg tudósok számára elérhető Intel szabványokra alapuló szerver­platformok által." - mondta Kirk Skaugen, az Intel szerver­csoportjának vezetője. "Néhány éve az volt az álmunk, hogy ezt a félelmetes számítástechnikai erőt elérhetővé tegyük az egyetemek, kormányok és üzleti vállalkozások számára is, gyorsan és megfizethető módon. Jelenleg a Top 500 rendszerek mindegyike meghaladja az egy másodperc alatti 1 trilliónyi számí­tási művelet elvégzését. Így azt gondolom, az álom most valósággá válik."

Az Intel tekintélyes előnye nem váratlan fejlemény, hiszen a vállalat már tavaly novemberben is azzal dicsekedhetett, hogy az ő processzoraikra épül a szuperszámítógépek kétharmada, és ezen előnyük évek óta egyre nagyobb mértékű. Némileg lehangoló ezzel szemben az AMD teljesítménye, amelynek Opteron processzorai soha nem látott fellendülést és piaci részesedést hoztak a vállalat számára az üzleti szférában. A jelek szerint azonban ez a siker nem volt túl sok hatással a szuperszámítógépek piacára, és az Intel előnye - minden más gyártóval szemben - továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

A nagyteljesítményű számítástechnikát népszerűsítő (high-performance computing - HPC) közösség megpróbálja kitolni a mérnöki és tudományos munka határait, de a közösség által elért számítástechnikai technológiák nem csak a kutatólaboratóriumok számára fontosak, előnyöket rejtenek az emberek mindennapi életére nézve is. Az elektromágneses tér szimulációja, a számítógépes folyadék-dinamika, vagy az elemek analizálása mind olyan példák, amelyek elvégzését korábban csak a szuperszámítógépek által tudtuk elképzelni, míg ma már széles körben elterjedt a vállalatok körében, a chipek, mobiltelefonok vagy autók tervezése, és gyártása során.