Kiütéssel győz majd a net az újságipar felett

Hallottuk már mindenfelől, hogy az internet mekkora fenyegetést jelent a sajtóipar számára. Most azonban már az eddig szkeptikus pénzügyi elemzők is az mondják, lassan leáldozik az újságoknak.

Az újságok olyanok, mint a csótányok. A nagy médiajátszma legrégebben jelen lévő szereplői túlélnek bármit, ami csak megjelenik a piacon. Bár évtizedek óta próbálják halálhírét kelteni, a sajtó tovább virágzott a rádió, majd a tévé, a kábeltévé, nemrégiben pedig a videójátékok és az internet belépése ellenére. De ne siessünk ennyire előre. Legutóbb ugyanis az eddig hitetlen Wall Street elemzői is viharfelhők gyülekezését jelezték elő az újságipar felett.

"A most kirajzolódó változások eltérőek minden eddigi fenyegetésnél" - mondja Lauren Rich Fine, aki a Merrill Lynch & Co. elemzőjeként már a nyolcvanas évek óta foglalkozik a sajtópiac történéseivel. A fogyasztók valóban egyre inkább az online információkat keresik - teszi hozzá Fine -, és - különösen a fiatalok - nemigen kötődnek már a helyi újságokhoz. "A reklámok és a hirdetők pedig szemmel tartják, hol születnek meg a tranzakciós döntések." Fine előrejelzése szerint emiatt az újságipar profitrátái hosszú távú visszaesésére számíthat.

Az új és igen aggasztó realitás az újságok számára az, hogy még ha hálás közönségüknek köszönhetően fennmaradhatnak is mérvadó információforrásként, üzletileg várhatóan igen nehéz időknek néznek elébe. "A lapok megpróbálhatják online formátumukon keresztül kiszolgálni közönségüket, és nagyon sikeresek lehetnek például a blogok terén, de ezek az innovációk sajnos nem lesznek túlságosan kifizetődőek" - mondta Fine.

Az újságszakma vezetői tapogatózva keresik a kiutat, de eddig még nem sikerült rálelniük a megoldásra. A The Wall Street Journal például sikeresen vezette be az előfizetési kötelezettséget online szolgáltatásai kapcsán (amelynek 79 dolláros ára még mindig csekélynek mondható a nyomtatott kiadás 215 dolláros árához képest), de a sajtóipar más nagy nevei eddig még nemigen merték követni példáját. A The New York Times csak az év végétől számol fel díjat rovatvezetői komolyabb írásaiért, a Washington Post elnöke, Donald E. Graham pedig úgy nyilatkozott, hogy a washingtonpost.com továbbra is ingyenes marad olvasói számára.

Az apróhirdetésekkel összefüggésben a a McKinsey & Co. idén áprilisban egy tanulmányban számszerűsítette az internet okozta károkat. Az elemzés akkor nyersen és egyszerűen árpusztításról beszélt. A tanulmány rámutatott, hogy az apróhirdetések szegmensében 1996 és 2004 között 1,9 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el az amerikai újságok az internet hatására.

Elemzők megfigyelései szerint további nyomást jelent az sajtóipar számára az újságelőfizetések rohamosan csökkenő száma. Az utóbbi időben tovább erősődő jelenséget többek között a szélessávú internet-hozzáférés terjedésével hozzák összefüggésbe, ami határtalan ingyenes tartalmak előtt nyitja meg az utat az olvasótábornak. Mindez ráadásul az ingyenes napilapok megjelenésével és népszerűsödésével párhuzamosan történik, hiszen a svéd Metro International világszerte egyre több városban jelenteti meg kiadványait.

Mindenesetre egyetlen médium sem vagy szűnik meg egyik napról a másikra, ezért eltart még egy darabig, mire a kis újságosbódék eltűnnek az utcákról. A sajtóipari cégek most a digitális üzletág segítségével próbálják biztosítani túlélésüket. (Amerikában például több nagyobb kiadó vásárolt fel valamilyen internetes szolgáltatót.) A diverzifikáció a legtöbb esetben webes megoldások felé történő bővítést jelent. És emiatt egy dolgot nem szabad elfelejtenünk. Bármilyen szívósak is az újságok, úgy tűnik, az internet egyre inkább elkezdi uralni a terepet.