Linux: másolás­vé­de­lem vagy vég?

A Linux népszerűségének egyik oka, hogy nem igazán szereti a digitális másolásvédelmeket. A RealNetworks egyik vezetője éppen emiatt indított támadást a Linux-disztribúciók és a fejlesztők ellen.

A Linux létezése óta mindigis az alternatívát és a szabadságot jelképezte a számítástechnika világában. A nonprofit vállalkozások vagy magánszemélyek által fejlesztett disztribúciók több tízmillió felhasználó szívét és számítógépét hódították meg. Azonban most Jeff Ayars, a RealNetworks alelnöke felszólította a Linux közösséget, hogy haladéktalanul kezdjék meg a digitális jogkezelési (DRM) rendszerek integrálását a Linux-kernelbe, illetve a különböző disztribúciókba. A szakember szerint csak így foglalhatja el az őt megillető helyet az operációs rendszerek világában a Linux és csak így tudja megvetni a lábát a végfelhasználói piacon, majd később így lesz csak lehetősége meghódítani azt.

Szakemberek szerint ugyanakkor amit a RealNetworks alelnöke követelt, megvalósulása esetén egyben a Linux halálos ítélete is lehet. A felhasználók ugyanis pont a korlátlan szabadság érzése miatt szeretik a Linuxot és ha ez elveszne vagy részben sérülne, kiábrándulnának az operációs rendszerből. Azzal is érvelnek, hogy amennyiben a Linux is támogatná a DRM-megoldásokat, akkor nem különböztetné meg igazán semmi a Windowstól.

Ayars szerint azonban nincs helye ellenvéleménynek, a Linuxnak a Windows Vista által kijelölt utat kell követnie. Mint ismeretes, a Vistában három digitális másolásvédelem is helyet kap: a videókat és audiofájlokat egyaránt védő Protected Media Path, a Protected Video Path és a Protected User Mode Audio. A szakember korántsem biztos, hogy egyedül van a véleményével, ugyanis elsősorban a Red Hat, a Novell (Suse) és a Linspire disztribúciókra gondolt és a Linspire egyik menedzsere elismerte, hogy megfontolják a DRM-technikák integrálását operációs rendszerükbe.

Georg Greve, a Free Software Foundation Europe (FSFE) elnöke ezzel szemben a RealNetworks alelnökének véleményére reagálva kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a számítógép-tulajdonosok nem szeretik a digitális jogkezelést. Végső soron pedig úgy is eldöntik, hogy az emberek milyen operációs rendszert szeretnének: olyat, amiben van digitális másolásvédelem vagy olyat, amiben nincs, és a döntést mindenképpen a felhasználókra kellene bízni.