Mutáns kórokozókat gyárt a súlytalanság

Az űrbe felküldött baktériumok háromszor halálosabbá váltak az egereken elvégzett kísérletek szerint, a kutatás azonban megtalálta a szuperbacik Achilles-sarkát is.

Az Arizona Állami Egyetem tanulmánya azt a balsejtelmet hivatott igazolni, mely szerint a világűr alacsony gravitációs közege kiszámíthatatlanul mutálhatja az űrhajókon kéretlen stopposokként utazó kórokozókat, melyek hatással lehetnek az asztronauták egészségére is. Azon túl, hogy a sejtés beigazolódni látszik, a Cheryl Nicholson asztrobiológus által vezetett kutatás a felturbózott baktériumok ártalmatlanításra is talált némi utalást.

A kutatók még az Atlantis űrsikló egy évvel ezelőtti küldetésével juttattak fel Salmonella typhimurium baktériumokat, a szalmonella kórokozóját tartalmazó tartályokat. Az űrsikló 12 napot töltött az űrben, ezen idő alatt a fedélzeten tartózkodó mikrobák 167 génjüket módosították. Az űrmutánsok jelentős erősödésen estek át, a földi vizsgálatok szerint közel háromszorosára nőtt a velük megfertőzött egerek halálozási aránya. Ez különösen rossz hír az űrhajósoknak, akiknek az immunrendszere viszont éppen hogy gyengül a súlytalanság hatására. Nickerson és munkatársai szerint azért mégis akadtak pozitívumai a kísérletnek, sikerült ugyanis beazonosítaniuk a változások hátterében álló Hfq nevű proteint, ugyanis az érintett gének szinte mindegyikét ez a fehérje szabályozza.

A normálisan működő Hfq-val rendelkező szalmonella törzseknél semmi jele a laboratóriumi mikrogravitációban bekövetkezett génkifejeződés, a gén által meghatározott sajátos jelleg megnyilvánulás változásainak. Nickerson szerint ez a tudás egy nap olyan stratégiai előnyhöz juttathat minket, mellyel minimalizálhatjuk a fertőzéses megbetegedések kockázatát a jövő emberi űrexpedíciói során. A kutatás azonban a földi szalmonella elleni küzdelemben is hasznos lehet. Azokra a mikroorganizmusokra ugyanis, melyek mikrogravitációban elhelyezett folyadékban fejlődnek, nagyon hasonló alacsony folyadék erők hatnak, mint a földi gazdatestekben növekedőkre, magyarázta Nickerson, aki a New Scientist magazinnak adott interjújában kiemelte az űrrepülést, mint a fertőző betegségek elleni küzdelem új színterét.

Robert McLean professzor, a Texas Állami Egyetem mikrobiológusa - aki maga is végeztetett bakteriális kísérleteket az űrsiklókon - elismerésének adott hangot a mostani eredmények hallatán. "A Földön annyira hozzá vagyunk szokva a gravitációhoz, hogy nem is törődünk vele, most először látjuk azonban, mekkora szükségük is van rá a géneknek a kifejeződéshez" - mondta McLean, szintén felmagasztalva az űrprogram szerepét, ami egyfajta válasz is lehet Steve Weinberg nemrég napvilágot látott bíráló szavaira.