Távközlési adattárolás lesz Nagy-Britanniában is

A brit kormány egy lépéssel még tovább menne a telekommunikációs forgalmi adatok tárolásában. A nyilvántartást ugyanis bizonyos esetekben megnyitnák a rendőrség és a titkosszolgálatok előtt.

Amennyiben valóra válnak a brit belügyminisztérium elképzelései, úgy a szigetországban a távközlési információkat nem a telefontársaságok és az internetszolgáltatók tárolnák, hanem azok egy központi adatbázisba kerülnének. A tervek szerint a telekommunikációs cégeknek minden rendelkezésükre álló forgalmi adatot - vonatkozzanak azok vezetékes vagy mobil hívásokra, SMS-ekre, VoIP-beszélgetésekre, e-mailekre vagy internetezésre - át kellene adniuk a kormánynak. Mindez nem kis feladat, lévén, hogy Nagy-Britanniában tavaly 57 milliárd SMS-t küldtek az emberek és a szolgáltatók naponta 3 milliárd e-mailt továbbítottak.

A központ létrehozását az emberek megváltozott kommunikációs szokásaival indokolta a belügyminisztérium szóvivője. Jonathan Bamford, az Egyesült Királyság adatvédelmi megbízottjának helyettese ugyanakkor azonnal bírálta a terveket: "Ezzel a lépéssel kicsit túl messzire mennénk és komoly fenntartásaink vannak. Nem tudunk ugyanis olyan okot, amely miatt a brit államnak meg kellene őriznie minden állampolgára telefonos és internetes forgalmi adatait. Komolyan kétségbe vonjuk, hogy egy ilyen intézkedés jogos és valóban szükséges. Már korábban is felhívtuk arra a figyelmet, hogy jó úton haladunk egy megfigyelési társadalom felé. Ekkora mennyiségű információ tárolása mindig kockázatos, ráadásul minél több adatot gyűjtenek össze és őriznek meg, annál nagyobb problémák lehetnek abból, hogy ha ezek elvesznek vagy ellopják őket."

Utóbbi aggodalmak egyébként különösen az elmúlt fél év szigetországi adateltűnési botrányainak tükrében teljesen jogosnak mondhatók. A másik oldal viszont azzal érvel, hogy így jelentősen könnyebbé és gyorsabbá válhatna az információcsere, ami különösen a súlyos bűncselekmények felderítésénél lehetne hasznos. Az adatokat egyébként a tervezet szerint legalább egy éven át tárolnák és azokba - a megfelelő bírói engedélyek birtokában - a rendőrség és a titkosszolgálatok is betekinthetnének.