2009. április 23. 16:53, Csütörtök
Művészek egy csoportja azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy változtasson a zenei művek jogvédelmének meghosszabbítására vonatkozó előterjesztésen.
Billy Bragg brit előadó az európai Zöldek javaslatát támogatja, amely szerint a jelenleg érvényben lévő 50 éves jogvédelmi időszak lejárta után a kiadóktól az alkotókhoz kerülne vissza minden értékesítési, tulajdon és egyéb jog. A bevételeket pedig a nemzeti társaságok osztanák szét az egyes művészek között. A kérdést az Európai Parlament is a napirendjére tűzte és koránt sem mindegy, hogy milyen döntés születik.
A téma érinti a szerzői jog által védett alkotások forgalmazóit, terjesztőit és felhasználóit, a zenei kiadókat, a filmstúdiókat, a mozikat, a művészeti intézeteket, de a színházakat és a zenekarokat is.
Bragg mellett szintén a Zöldek elképzelését támogatta Ed O'Brien (Radiohead), Dave Rowntree (Blur), Mark Kelly (Marillion) és Hal Ritson (The Young Punx). Bragg egyébként Caroline Lucas brit és Eva Lichtenberger osztrák európai parlamenti képviselőkkel közösen sajtótájékoztatót is
tartott.
Bragg különösen azt kifogásolta, hogy miközben a zenei kiadók a digitalizálásnak köszönhetően jelentős gyártási és terjesztési költségeket takarítottak meg, a zenészek viszont az iTunes esetében a letöltésekből származó bevételeknek csak a 8 százalékát kapják meg. Ez az analóg korszakra jellemző részesedésnek felel meg. A zenész emellett azt követelte, hogy ne kezeljék bűnözőként az interneten zeneszámokat cserélő felhasználókat. Ugyanakkor viszont bezáratná a The Pirate Bayt, mert az reklámokkal bevételekhez jut. Bragg hozzátette, hogy ettől függetlenül a zeneiparnak új utakat és módokat kell találnia a dalok, illetve az albumok terjesztésére, valamint a Creative Commons és más alternatív megoldásokat is támogatni kell.
Eva Lichtenberger a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy amennyiben az Európai Parlament nem szavazza meg az előterjesztésüket, úgy a Zöldek Brian Crowley jelentésének elfogadása, vagyis az új szabályozás ellen fognak szavazni. Crowley azt javasolta, hogy a zenei művek jogvédelmét a mostani 50 évről
hosszabbítsák meg 95 évre. Az ötletet egyaránt élesen támadták az európai fogyasztóvédelmi és polgári jogi szervezetek, valamint a könyvtárosok, mivel szerintük a 95 éves jogvédelem jelentős mértékben megnehezíti, sőt, szinte lehetetlenné teszi a kulturális örökséghez való hozzáférést.
A döntés egyedül a nagy zenei kiadóknak kedvezne, ők jelentősen növelhetnék a bevételeiket. A nagy cég birtokolják az 1960-as évekből származó felvételek jogainak többségét, így - érthetően - nem akarnak erről a több millió eurós bevételi forrásról lemondani. Ausztria és kilenc másik európai uniós tagállam néhány hete sikeresen
megvétózta a zenei művek jogvédelmének 95 évre való meghosszabbítását.