Zeno Clash

Kiadó: CD Projekt
Fejlesztő: ACE Team
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows XP / Vista / Vista64, Intel Pentium 4 3.0 GHz, 1 GB RAM, 3 GB szabad tárhely, 128 MB; Shader model 2.0, ATI 9600, NVidia 6600 vagy jobb
Ajánlott: : Windows XP / Vista / Vista64, Intel core 2 duo 2.4GHz, 1 GB RAM, 3 GB szabad tárhely, Shader model 3.0, NVidia 7600, ATI X1600 vagy jobb
Hasonló játékok: nincs
Kategória: FPS/ beat 'em up

Az idei uborkaszezon közepén üdítőnek hat, mikor az ember egy olyan újító ötleteket, kreatív megvalósításokat felvonultató játék elé huppan le egy sörrel a kezében, mint a Zeno Clash. Hiszen napjainkban nem jellemző, hogy a nagy stúdiók és kiadók újdonságokat próbálnak csempészni alkotásaikba, egyszerűen nem tehetik ki magukat ekkora kockázatnak, főleg ebben a válságos időszakban. Éppen ezért sorra kapjuk az arcunkba a lenyúzott rókabőröket, a folytatásokat, értelmetlen kiegészítőket.

Az igazi meglepetéseket, mosolyfakasztó, ötletes, kreatív, elmés elgondolásokat felvonultató produkciókat pedig az olyan kiscsapatok préselik ki magukból, mint a chilei ACE Team, akik gyakorlatilag kockázat nélkül próbálják megmutatni a nagyhalaknak, léteznek, itt vannak, és képesek kis költségvetésből valami olyat produkálni, ami miatt esetleg érdemes lesz a későbbiekben komolyabb összegeket is beléjük pumpálni. Ha meg elhasalnak, akkor sincs gond, egy világ ismerte meg a nevüket, munkásságukat, beszéltek róluk és maximum visszatérnek flash játékokat fejleszteni, hiszen a casual réteg is éhesen várja a jobbnál jobb ötleteket.


A Zeno Clash egy hányattatott sorsú karakter, Ghat történetét meséli el, akinek éppen menekülnie kell kis falujából, miután sikeresen a másvilágra küldte teremtőjét. A produktum univerzumában ugyanis minden egyes falunak van egy teremtője, az Apa-Anya, akinek nem más a dolga, mint világra hozni és dédelgetni a különböző szörnyszülötteket. Innentől kezdve pedig érthető, hogy Ghat tette miért égbekiáltó bűn, miért kergeti őt imádott falvacskájának teljes populációja.

Ugyan a történetből nem teljesen derül ki, mi vezérelte főhősünket, de a nagyvilágba való kikerülésünk után azért foszlányokban, de körvonalazódni fog a történet, melynek az a sajátossága, hogy az egyedi, kissé önmagának görbe tükröt állító látványvilággal együtt kifejezetten abba a kategóriába sorolandó, amit az ember vagy megkedvel, vagy nem. Ha utóbbi csoporthoz tartozol, akkor igazi kínszenvedés lesz végigjátszani a sztorit, mert nem fogod meglátni benne mindazt, amit képvisel, viszont ha kicsit is, de sikerül azonosulni a különös környezettel, a felemás sztorival, akkor a hibrid stílust képviselő Zeno Clash kellemes csalódás lehet. És mivel nemrég bejelentették a folytatást, nagyon úgy tűnik, hogy a Steamen és dobozos formában is elérhető produktum elnyerte a többség tetszését.


A játék igazi újítása mégse a különc, néhol groteszk képi világban rejlik, hanem abban az egyedi, eddig nem igazán alkalmazott játékmenetben, amit a chilei csapat a belső nézetes akció és a beat 'em up egyvelegeként kotyvasztott össze. A játék ugyanis egy belső nézetes bunyós játék, melyben a közelharc dominál, és bár rendelkezésünkre állnak különböző fegyverek, az egész sava-borsát mégis az adja, ahogy puszta kézzel, ütve, rúgva, könyökölve vagy ezeket kombinálva pépesre verjük a ránk támadó, furcsábbnál furcsább teremtményeket.

Az említett fegyverek között akadnak majd pisztolyszerű tákolmányok, melyek közül az egyik valami halcsontváz és néhány facsavar ötvözetére emlékeztet, de rendelkezésünkre állnak különböző gránátok, illetve a távoli vagy őrtornyokban sasszemként figyelő célpontok levadászására íjpuskánkat lesz érdemes előszedni. Mindezek ellenére a középpontban a harc áll, amit utcai harcosként vívunk meg, egy szabályok nélküli világban, ahol a játékmenet sajnos elég sablonosra és ismétlődőre sikeredett.