Assange szerint egy amerikai börtönben megölnék

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója azt állította egy lapinterjúban: "jó esélye" van annak, hogy megölnék, ha az Egyesült Államoknak sikerülne elérni azt, hogy Nagy-Britannia kémkedés gyanúja miatt kiadja őt, és amerikai börtönbe kerülne.

Mint a The Guardian című lapnak nyilatkozva mondta, ugyanazt tennék vele amerikai börtönben, mint Jack Rubyval tették 1967-ben. Ruby gyilkolta meg Lee Harvey Oswaldot 1963. november 24-én, két nappal azután, hogy Oswaldot letartóztatták John F. Kennedy elnök feltételezett meggyilkolásáért. Assange kilenc napos őrizetben tartás után jelenleg feltételesen szabadlábon van Nagy-Britanniában. Kiadatási eljárás folyik ellene Svédország kérésére nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával. Az Egyesült Államok pedig vizsgálja, hogy mire alapozva vonhatná felelősségre Assange-t amiatt, hogy portálja nyilvánosságra hozott több százezer titkos amerikai diplomáciai iratot.

Közben egy norvég napilap bejelentette, hogy birtokában van az a több mint 250 ezer amerikai diplomáciai távirat, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál kezdett el közölni. Ole Erik Almlid, az Aftenpost című oslói újság vezetője elmondta, hogy a lapot nem korlátozták abban, miképpen használja fel az általa megszerzett dokumentumokat. Hozzátette, az Aftenpost azokat az amerikai dokumentumokat közli internetes oldalán és nyomtatásban, amelyeket fontosnak tart. Az újság a világhálóra feltesz majd néhány eredeti dokumentumot is, de a kényes értesüléseket, így a neveket nem hozza nyilvánosságra.

A szerkesztőség vezetője arról is beszámolt, hogy nem fizettek a megszerzett információért. Arra ugyanakkor nem kívánt válaszolni, hogy miképpen kerültek birtokukba a titkos amerikai diplomáciai üzenetváltások. Mint mondta, sohasem fedik fel forrásaikat. A WikiLeaks az év folyamán kezdte el közölni az iraki és afganisztáni háborúra vonatkozó amerikai katonai iratok tízezreit. Azt nem tudni, hogy ki küldte meg a kiszivárogtató portálnak az amerikai dokumentumokat.