Leolvadás fenyegeti Fukusimát

Helyi idő szerint 6 óra 10 perckor bekövetkezett a harmadik robbanás is a fukusimai atomerőműben, ami megrongálhatta a 2. reaktort védő konténmentet, tudósít a BBC.

Az erőművet üzemeltető TEPCO (Tokyo Electric Power Company) jelentése szerint az erőműnél a sugárzási szint az egészségre káros határérték nyolcszorosára nőtt. Naoto Kan miniszterelnök elrendelte az erőmű 20 kilométeres körzetén belül élők kitelepítését, míg a 20 és 30 kilométer közötti területen élőket arra kérte, hogy ne menjenek ki a szabadba. "Nagy a kockázata, hogy még több sugárzás kerül ki" - mondta televíziós beszédében a miniszterelnök, a szakértők a reaktorok leolvadásától tartanak.

A helyzetet a New Scientist által megszólaltatott atomtudósok is elemezték. "Mindenekelőtt nincs esély nukleáris robbanásra" - magyarázta Richard Wakeford, a Manchester Egyetem Dalton Kutató Intézetének tudósa, mivel a reaktorokban nincs elegendő radioaktív urán-235 a robbanás előidézéséhez. Valós problémát a reaktor magból kiszökő káros radioaktív anyag okozhat.

Bár mind a négy reaktor automatikusan leállt a pénteki földrengést követően, a mérnököknek nem sikerült lehűteniük a reaktorok magjait, mivel nem tudták működésre bírni a hűtővizet szállító pumpákat. Ennek következtében a reaktorok túlhevültek, a víz gőzzé alakult, a felgyülemlett gőz hatására pedig megnőtt a reaktorokban uralkodó nyomás, ami lehetetlenné tette a hűtővíz bepumpálását, ezért a mérnökök a gőz kieresztésével próbálkoztak, aminek következtében némi radioaktív cézium-137 és jód-131 került ki a környezetbe, ezt észlelték szombaton, az első robbanás alkalmával is.

A fenti izotópokat az uránium-dioxiddal töltött cirkónium ötvözetből készült csövekből álló üzemanyag-rudak termelik, magyarázta Michael Bluck, az Imperial College London szakértője. Ha ezek nem hűlnek le eléggé, akkor felduzzadhatnak és megrepedhetnek, erre utalt a cézium észlelése. A felhevült cirkónium ötvözet és a hűtővíz reakciójából robbanásra erősen hajlamos gáz keletkezik, ez okolható a reaktoroknál bekövetkezett robbanásokért.

Az üzemanyag-rudak a hűtési rendszer hiányosságai miatt többször is hűtővíz nélkül maradtak, a 2. reaktorban a japán hírügynökségek szerint 140 percen át, ami jelentősen növeli a leolvadás kockázatát. Amennyiben a rudak megolvadnak és lesüllyednek a reaktortartályok aljára, akkor sincs különösebb gond addig, míg a tartályok maguk sértetlenek. "Az a kérdés, hogy a konténment tart-e" - mondta Wakeford. "A Three-Mile Island-en is bekövetkezett a leolvadás, a tartály azonban nem sérült meg"


Az ismétlődő hűtéskimaradások azonban jelentősen súlyosbítják a helyzetet, a hőmérséklet és a nyomás ugyanis folyamatosan nő, ami meghaladhatja a tartályok tűréshatárát, megrepesztve a tartályt. Ekkor radioaktív gázok szabadulnak ki, főként a fentebb említett cézium-137 és jód-131, melyek közül rövidtávon az utóbbi a legveszélyesebb, ez ugyanis beszennyezi az ivóvizet és az élelmiszereket. Bekerülve a szervezetbe pajzsmirigyrákot okoz, ahogy az Csernobilban is bekövetkezett. A japán hatóságok azonban idejében megkezdték a kitelepítést, és jódtablettákat osztanak, ami meggátolja az elem radioaktív formájának felvételét, illetve figyelmeztettek az élelmiszerek kerülésére is.

A jód-131 rövidéletű, felezési ideje mindössze 8 nap, 3-4 hónap alatt eltűnik, magyarázta Wakeford. A céziummal már más a helyzet, ennek 30 év a felezési ideje, ez Csernobil legsúlyosabb öröksége, ami a széllel végig futott egész Európán. Wakeford szerint a japán hatóságoknak mindent el kell követniük, hogy Fukusima esetében ez ne következhessen be, ugyanakkor Tokiónál a reggeli órákban már a szokottnál magasabb sugárzást mértek.