"Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért."
Meg azzal kapcsolatban is ordítoznak, amirõl itt írtam. És ez pedig az, hogy a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.
Ha egy doboz gyufával kapcsolatban süketelnének, az nem érdekelne. De itt nem egy doboz gyufáról van szó hanem atomerõmûvekrõl. És ebbõl a szempontból az teljesen mindegy, hogy konkrétan hány ember halt meg a doboz gyufa vagy az atomerõmûvek miatt, mert halálozási statisztika az egy üres mennyiségi adat. Minden minõségtõl mentes. És a minõség az, amivel a materialista elme nem tud mit kezdeni.
Most, miközben ezeket a sorokat olvassa a materialista elme, már lázadozik, és a visszavágáson töpreng. Nem lázadozni kell, hanem felidézni a saját életünkkel kapcsolatban azt, hogy mi számít minõségnek. Elõbb utóbb a legelvetemültebb elmének is eszébe jut valami, amit nem tud majd pusztán számossággal leírni. És akkor majd megáll egy pillanatra, és elgondolkodik azon, hogy én valójában mire is utaltam akkor, mikor minõségrõl írtam.
"Azt vajon mibõl godoljátok, hogy az emberek -- HA TUDNÁK -- a ti világotokat szívesebben bevállalnák, mint mondjuk évente 1 atomerõmûvi blokk kipuffadását? Én ebben nem vagyok biztos."
Úgy hangzik, mintha az ellenkezõjében biztos lennél, igaz? Ha igaz, akkor ez véleményem szerint a politikusok, bankárok és az üzleti-spekulációs világ döglesõ hiénái kitartó munkájának az eredménye. Nos, szerintem a probléma itt kezdõdik.
Valamint felhívnám a figyelmet arra, hogy a hsz-em lényege az volt, amit szépen ki is emeltem, hogy ezek a bizonyos paraziták, akikrõl beszélünk, ezek bevállalnak olyan kockázatot HELYETTÜNK, aminek bevállalására NINCSENEK FELHATALMAZVA. Tehát nem arról szól a vita, hogy a Józsi bácsi mit vállalna be, hanem arról szól, hogy mit vállalnak be HELYETTE az õ nevében bizonyos körök, akiket te is megnevezel.
"Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!"
Egy konkrét problémát vetettem fel. Mi arra a konkrét reakciód? Nem értesz egyet azzal hogy a probléma probléma? Nem értesz egyet azzal, hogy valaki azt hangoztatja, hogy a problémára megoldást kell találni? Mintha az egyetlen dolog amit leszögeznél, az az, hogy amit a zöldek akarnak, az hülyeség. De most mirõl beszélgetünk? A zöldek programjának tarthatatlanságáról, vagy a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról? Miért "válasz" a jelenlegi tarthatatlan rendszerrel kapcsolatos kritikára az, hogy ennek az alternatívája az szintén tarthatatlan lenne? Egyrészt miért te döntesz, vagy miért a politikusok, bankárok és üzleti-spekulációs világ képviselõi döntenek abban, hogy melyik alternatíva jobb a világnak, másrészt miért fogalmazol úgy, amibõl az tûnik ki, hogy csak 1 alternatíva van, az pedig a "sötétzöldeké"?
"Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni."
Tehát akkor azt elismered, hogy az általam felvetett probléma fennáll? (Csak hogy legyen valami kiindulóalapja a vitának.)
"A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok."
Én is. Nem vagyunk egymás ellenségei. Bármilyen problémáról is legyen szó, megoldást közösen tudunk csak találni.
Látom nehezen fogod fel, hogy hõenergia tárolsásán kívül nem igazán létezik olya, hogy energiatárolás ipari szinten. A tározós erõmá a jelenleg egyetlen olyan, ami tényleg az.
Kérlek vázold fel, hogy milyen úton kellene elindulni. Ha az akkumlátorok 4-5 nagyságrenddel több energiát tárolnánk 10-szer olcsóbban és 0 szennyezéssel, akkor sem tárolnál benne annyit kraftot, ami egy nagyerõmû pár órás tartalékát jelentené.
Nem igaz, hogy ennyire lövésed sincsa arról, hogy mik a léptékek és korlátok. Ne hagymázas elveket és sci-fi álmokat dédelgess. Vázold fel az technológiai alapkat, hogy hogyan kellene. Ja, hogy gõzöd sincs...?
Ja és még valami az egész energia helyzettel kapcsolatban ami nagyon piszkálja a csõröm. Ha annyi anyagi és emberi erõforrást ölnének az energia bármilyen formában való tárolásának javítására mint a környezetet romboló energiatermelõ üzemek hatékonyabbá tételére akkor már egy sokkalta jobb világban élhetnénk. Ja, hogy abban nincs akkora üzlet? :S
Részemrõl vita lezárva, szerintem nincs értelme csõlátásban szenvedõkkel vitatkozni.
Végigolvastam a hozzászólásokat. Nem akarok senkit elkeseríteni, és még mélyzöld eszméket sem vallok, bár már ideje lenne. T. halgatyó, figyeld meg mindig csak a gazdaságosságra meg fenntartható életszínvonalra hivatkozol. Az élet nem ilyen primitív. Némileg komplexebb minthogy az atomerõmûvek mindent meg tudjanak oldani... A kérdés még mindig ott van: a mostani Japán eseményeket tényleg tudták kontrollálni? Még mindig nem. Áram van, viszont hûtés még mindig nincs. A másik kardinális kérdés amire továbbra sem válaszolsz; ha élhetetlenné tesszük a Földet akkor minek az atomerõmû? Szerintem nem csak egy irányból lehet megközelíteni egy problémát. Márpedig te is ezt erõlteted. Tartsuk fenn a jelenlegi életszínvonalat. Lévén az a legfontosabb. A minket eltartó Föld meg nem érdekel. :(
Molnibalage: "Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket."
Az ilyen és hasonló hozzászólások pedig meggyõztek. Már tudom neked talán a 8 általánost sikerült befejezned, igazán meggyõzõen tudsz érvelni...
Bocs, elb**tam (egy használt levélborítékon számoltam ki kutyafuttában) Nem 125 Bq, hanem 12,5 kBq. (egy 10^2 faktor)
Azért a párnád alá ne tedd, mert akkor ki fog hozzászólásokat írni? A plutónium nem csupán radioaktív, de igen erõsen vonzódik a szervezethez, elsõsorban a csontba (de más szervekbe is) beépül. Külsõ sugárterhelés szempontjából a spontán hasadás miatt kijövõ neutronok is gondot okoznak. Továbbá kémiailag is erõs méreg, a ciánnál mérgezõbb.
Amikor a kiégett fûtõelemek veszélyességérõl beszélnek, akkor mindig a bennük lévõ izotópoknak a szervezetünkbe történõ bejutásáról van szó (belégzés, lenyelés). Bármely izotóp veszélyességét -- belsõ sugárterhelés szempontjából -- egy sor fontos tulajdonság határoz meg:
-- A szervezetünke való beépülés hajlama Ilyen szempontból a radioaktív nemesgázok állnak a másik végen (pl. Pakson a Xe131 , Xe133, Kr85, Ar41), amelyeket belélegzünk aztán ki. Kémiailag a radon (Rn222) is nemesgáz, mégis bajosabb az elõbbieknél, mert alfa bomló, és bomlásterméke a Po218, ami igen gyorsan tovább bomlik, az átlagosnál nagyobb energiájú alfa kibocsátásával (majd még tovább...) Pl. nagy a beépülési hajlama a jódnak, szerencsére nem túl nagy energiájú béta sugárzó, és gyorsan lebomlik (sajnos fizikailag és nem ürül)
-- Az izotóp által kibocsátott sugárzás fajtája Messze a legveszélyesebbek az alfa-bomló izotópok, és a spontán hasadók, a Pu-ra mindkettõ jellemzõ.
-- A felezési idõk aránya A szervezetünkbe beépült radioaktív anyagokra jellemzõ kétféle felezési idõ van: fizikai (az atommagok elbomlása) és biológiai (kiürülés az exkrétumokkal, igen kis mennyiségben kiizadás és kilégzés) A két felezési idõbõl származik az effektív felezési idõ:
1/Teff = 1/Tfiz + 1/Tbiol
(azért van így, mert a kiürülési sebesség arányos az 1/T -vel, és a kiürülési sebességek összeadódnak)
Itt meg kell jegyezni, hogy egy radioaktív izotóp mennyiségét kétféle módon lehet megadni: vagy az aktivitását (Bq) vagy a fizikai mennyiségét (kg, mol). A nem túl hosszú felezési idejû izotópokat MINDIG az aktivitásukkal adják meg, de pont a hasadóanyagokat többnyire a tömegükkel (így: 1 kg plutónium, 1 kg urán)
Amikor arról van szó, hogy a rövid vagy a hosszú felezési idejû izotópok veszélyesebbek-e akkor nagyon lényeges, hogy melyik módon vannak megadva. Ha az aktivitás adott, akkor a hosszabb (effektív) felezési idejû a veszélyesebb, egyszerûen azért, mert azonos aktivitással hosszabb ideig sugároz.
Ha viszont az a kérdés, hogy mi a veszélyesebb: 1 kg urán vagy 1 kg Cs137, akkor nem is vitás, hogy a Cs137 miliószor (nem pontosan, csak érzékeltetésül) nagyobb dózisteljesítményt produkál.
Egy izotóp aktivitását úgy lehet kiszámolni: A = ln2 * M(gramm)* 6*10^23 / (T * atomsúly) ahol T a felezési idõ (másodpercekben!)
A Pu239 --ha jó az emlékezetem-- 24ezer év felezési idejû, ami 7,2*10^12 sec. 1 gramm Pu239 aktivitása tehát 2,3*10^8 Bq (230 MBq) Ez eléggé sok, mégha az alfát le is árnyékoljuk, tekintve hogy neutronok is jönnek belõle kifelé.
1 gramm U238 már jóval kisebb aktivitású: 125Bq ezt már be lehet tenni a párnánk alá.
Meg azt nem értik meg a marhák, hogy ami 2 millió éves felezési idõvel bír annak akkora az akitvitása, hogy a párnád alá rakhatod akkor sem lesz tõle semmi bajod...
További nagy elõnyük a szaporító gyorsreaktoroknak, hogy elhasználják a kiégett fûtõelemekben található, igazán veszélyes transzuránokat (Pu239-Pu241, Am241, stb.)
Ezek (a Pu izotópok) igen hosszú felezési idejûek, a kiégett fûtõelemet az emberiség belátható jövõjében tárolni kellene, ha nem építenek FBR-t.
A szaporító gyorsreaktorok jelentõs neutronfeleslegük miatt különösen alkalmasak a kiégett fûtõelemekben levõ, NEM hasadó izotópok elbontására is (transzmutáció). Ez lehetõvé tenné, hogy az erõmûvekbõl kikerülõ radioaktív hulladék max. 30 év felezési idejû izotópot tartalmazzon, és azokból is jóval kevesebbet, mint ma.
Itt nem ártana lerántani a leplet a zöldek egyik kedbenc riogatásáról: arról, hogy a millió éven át tárolt "nuki" hulladékot majd egy földrengés kiszabadítja, és szépen behozza az asztalunkra... Az a helyzet, hogy a Föld felszínén vannak ún. õsmasszívumok, azaz igen vastag, egyben mozgó közetlemezek. A legöregebb közetek a Földön 2+ milliárd évesek.
Ha ilyen területen tárolják el véglegesen a kiégett fûtõelemeket, akkor nem kell az elkövetkezõ újabb 2 milliárd évben attól tartani, hogy majd utánunk jön. De mindez csak elméleti eszmefuttatás AKKOR, HA megépülnek a FBR-ek, mert akkor nem marad ilyen hosszú idõre eltárolni való.
"Vannak kutatási eredmények arra, hogy durván 30 éven belül elfogy a gazdaságosan kitermelhetõ hasadó anyag"
Igen, tudjuk, én is így olvastam. Errõl már sokszor és sokan írtunk, de nem lehet elégszer leírni. (Nagyon jól tetted, hogy felvetetted a kérdést, mert így lehetõségem van újra leírni:-))
Ma az az uránérc termelhetõ ki gazdaságosan, amelynek az U3O8 ("yellow cake") tartalma legalább 0,25%. (Úgy hallottam, hogy a mecseki urántartalmú kõzet max. 0,2%-os)
Gondolkodjunk el azon, hogy mitõl gazdaságos az egyik, és mitõl nem gazdaságos a másik érc.
A gazdaságosság kérdése MINDIG egy mérleg két serpenyõjét jelenti. Egyik serpenyõben van a nyereségünk (itt és most a kapott energiamennyiség), a másikban pedig a ráfordítások (ez a ráfordítás-lista igen hosszú: benne van az érc tonna-millióinak a kibányászása valamilyen X mélységbõl, mozgatása, fizikai majd kémiai feldolgozása, a keletkezõ enyhén radioaktív meddõ és hulladék deponálása, aztán ide tartozik a nagyon költséges és energiaigényes dúsítás, a fûtõelemek legyártása, de ide tartozik a kiégett fûtõelemek további kezelése is.)
Ez a mérleg különleges: a két serpenyõje nincs egyensúlyban. A "nyereség" serpenyõ mindig nehezebb egy kicsivel, mint a "veszteség" serpenyõ. Így gazdaságos a világ.
Ha egy mérleg "nyereség" serpenyõjébe helyezett súlyt --mondjuk-- megduplázzuk, akkor a másik --veszteség-- serpenyõbe helyezett súlyt is meg lehet duplázni.
Itt jön a következõ kérdés: hogyan lehet a "nyereség" serpenyõt megduplázni? Sõt: meg-500-szorozni.
Tudjuk, hogy a mai konstrukciójú hasadási atomerõmûvek az uránnak csak egyik izotópját, a 235-ös tömegszámút tudják hasznosítani, a többi megy a hulladékba. A 235-ös urán csupán 0,7%-a a teljes uránnak, a többi (99,3%) 238-as tömegszámú, ami lassú neutronokkal nem hasítható. (gyors neutronok is túl kicsi hatáskeresztmetszettel hasítják ahhoz, hogy önfenntartó láncreakció létre tudjon jönni) Az U238 mag elnyeli a lassú neutront és Np239-cé alakul, ami azután béta bomlással viszonyag gyorsan (kb. 2 nap felezési idõvel) Pu239-cé alapul.
(van az uránnak még egy izotópja, ami hasadóanyagként szóba jöhet: az U233, ám ez a természetben nem fordul elõ, mert a felezési ideje 150 ezer év, így a Föld keletkezése óta már teljesen elbomlott)
A Plutónium 239 már hasadóanyag, lassú neutronokkal is hasítható (gyorsakkal is) és önfenntartó láncreakcióra képes (sõt e szempontból az U235-nél is egy kicsivel jobb)
A nyomottvizes reaktorokban olyan sokáig van benn az üzemanyag, hogy ott a Pu239-bõl a további neutronbombázás hatására végül Pu241 is keletkezik. (a plutónium egy része folyamatosan hasad is az üzemanyagciklus alatt, ezáltal hozzájárul az energiatermeléshez is)
Amikor a használ üzemanyag kikerül egy nyomottvizes reaktorból, tartalmaz valamennyi Pu izotópot is. Van egy adat, amit sokszorozási tényezõnek neveznek, ez a keletkezõ Pu és az "elégetett" U235 aránya. Sajnos, a nyomottvizes reaktorokban ez az arány jóval 1 alatt van a zóna túl nagy neutroelnyelõ képessége miatt (ha a bóros szabályozást elhagyják, akkor is jóval 1 alatt marad a sokszorozási tényezõ) Úgy hallottam, hogy van olyan reaktor, amiben elvileg elérheti az 1-et ez a tényezõ: a CANDU nehézvízes reaktor. Nem sok mûködik belõle a világban, mert nagyon drága.
Ezek a reaktorok fel tudnák használni a plutónium izotópokat és az U233-at is (ami a természetben nagy mennyiségben lévõ Th232 (tórium) -ból keletkezik egy ilyen szaporító reaktorban.)
Ha egy reaktor az eddigi, kis mennyiségû U235-ön kívül a kb 500-szor nagyobb mennyiségben meglévõ U238 + Th232 -t is fel tudná használni, akkor:
1.) Ha csak a ma kiaknázható érckészleteket vesszük alapul, akkor is kb. 500-szorosára nõne a megtermelhetõ energia
2.) Viszont ne feledjük a fentemlített mérleget. Ha egy uránércbõl kinyerhetõ energia hirtelen 140-szeresére növekszik (U238), akkor a gazdaságosan kitermelhetrõ érc U3O8 koncentrációja kb. 140-ed részére csökken! Ez viszont (fõleg ha a tóriumot is ideveszzük) szinte hatûrtalan mértékben megnöveli a kiaknázható készletek mennyiségét.
Szerintem egy természettudományos analfabéta balfasznak felesleges magyarázni, ha nem akar tanulni és nem akarja megérteni a fizikai és gazdasági összefüggéseket.
Gyakorlatilag nem válaszoltál Te sem arra, amit a zöldek akkora lendülettel hallgatnak el. Szépen megkerülted a kérdéseket.
1.) Nos, a földfelszín globális folyamatait valóban senki sem tudja megjósolni.
1.a.) Ehhez képest óriási lendülettel megy az ész osztása a globális felmelegedésrõl, az emberiség elpusztulásáról, nomeg folyik a valakiknek jól jövedelmezõ CO2 kvóták adása-vétele-tartalékolgatása.
1.b.) Az idõjárás globális hosszútávú változûásait valóban nem lehet megkósolni. Azt viszont, hogy mivé lesz az emberiség, ha a zöldek tengernyi önellentmondásos és nyilvánvalóan mûködésképtelen ötletét megvalósítjuk, nos azt nagyonis meg lehet jósolni.
2.) "egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl"
2.a.) Akkor újra megkérdezem: ha lemond az emberiség a "központilag ellenõrzött energiatermelésrõl" akkor hogyan fogunk élni?
A népi kohóval már megpróbálkoztak, hatalmas csõd lett a vége. Sajnos, valakik nem tanulnak.... vagy úgy gondolják, hogy nem az õ bõrükre megy a játék... meglehet, nekik tényleg csak játék az egész. Nekünk meg nagyon nem az.
2.b.) A központi elenõrzésrõl történõ lemondásnak mostanában pont az ellenkezõje zajlik a világban. Pl. a bankrendszer területén, de pl. a CO2 kvóták esetében is egyre központosítottabb állapot felé halad a világ. Akkor miért mondjunk le a "központilag ellenõrzött" (vagyis gazdaságos teljesítményû egységekbõl álló) rendszerrõl?
2.c.) A "központilag ellenõrzött" ellentéte a "központilag NEM ellenõrzött".
Vajon mibõl gondolják a zöldek, hogy a sok millió kicsiny, háztartási energiatermelõ egység NEM IGÉNYEL valamiféle szervezettséget?!?!?!?!? Ugyanis, mint tudjuk, a Nap nem süt egyfolytában, és a szél meg pláne nagyon változékony valami.
Tehát a sok kis háztartási energiagyár által megtermelt energiát el kell osztani egy óóriási területen (amekkorán már igaz, hogy valahol mindig fúj a szél, de ez leginkább egy egész Európát jelent, sõt még az is kevés)
Továbbá, az ilyen hektikus energiatermelés erõs évszakos ingadozásait is ki kell valahogy küszöbölni! Vagyis az ENERGIA ELTÁROLÁSÁT vagy a háztartásokban kellene megoldani (ahogyan az energiatermelést), vagy központilag, node akkor már megint annál a csúúúnya központosított izénél tartunk.
Megj.: az éves energiaszükséglet jalentõs részének (legyen 1/3-ada) eltárolása fél évre, nos ez ólomakkumulátorokkal (háztartásonként) nem túl szerencsés (részletezzem?) ENNYI energia eltárolását TALÁN, ESETLEG víztározós erõmûvekkel lehetne megoldani, de ez csak központosított formában megy.
Sehol nem írtam, hogy hasznos a plusz dózis. Ne hazudozz.
Miért õrült az érvrendszerem? Gyakorlati példa támasztja alá, hogy még ilyen kibaszottul földrengésveszélyes helyen is lehet olyan erõmûveket építeni ami nemcsakhogy nem okoz katasztrófát, de üzemszerûen üzemelnek a meglevõk.
"Kicsit unom már a hozzád hasonló konteós / NWO-s balfaszokat.."
Hasonlóképpen én meg utálom a fekete-fehér-ben látó embereket. Jó-rossz. Nincs más a szótárában. Te bekattantál mindenféle tudás nélkül abba, hogy az atomenergia teljesen tiszta, sõt egy kis plussz sugárzás szinte még hasznos is. :| Õrület az érvrendszered. Már ha még lenne, mert utóbbi kommentjeidben csak sértegetést láttam.
"Mit jelent az, hogy pontos? A mûholdas hozamprognózis meg ugye nem is létezik ugye? Meglepõen pontos tud lenni."
Hozz pár linket légyszives a Föld pontos mûködésérõl. Vagy például azzal is megelégednék, ha mutatsz egy olyan idõjárást elõre jelzõ weblapot ahol mindig pontosak a jóslások és nem módosítgatnak két naponta. Attól hogy valami elõrejelzés jól mûködik, nem jelenti, hogy minden más is annyira pontos. (Persze te sem tekinted 100%-nak, lévén ezt írod: "Meglepõen pontos tud lenni.")
"Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. "
Természetesen, mert így nagyobb a nyereség rajta, és könnyebben kontrollálható.
"Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?"
Itt is írom; olvass híreket és az alapján cáfolj. Japán sikeresen kontrollálta a jelenlegi helyzetet? :S
Nos azért, mert mint gondolom te is tudod, sõt nem is véletlenül hozod ezt fel mint érvet: Senki nem tudja a globális folyamatokat még megsaccolni sem. Pl. olyan apróságokat sem mint pl. idõjárás, vagy a termõföldekben végbemenõ pontos folyamatok, stb stb.
Mit jelent az, hogy pontos? A mûholdas hozamprognózis meg ugye nem is létezik ugye? Meglepõen pontos tud lenni.
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl.
Az energatika szerkezete nem véletlen olyan, amilyen. A természettudományokat és a mûszaki alkalmazást képes befolyásolni a politika, de azér mindnnak van határa.
Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cáfolni ezt a tömény hülyeséget. Igazság szerint már belefárdatam az n+1-dik ilyen begépelésébe. Tényleg olyan nehéz használni a keresõt és tanulni...?
"A németek is jobban tennék, ha a szélerõmûvek erõltetése helyett inkább a fúziós kutatásokba fektetnének több pénzt és tudományos-technikai kapacitást.
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje, ..."
Vannak kutatási eredmények arra, hogy durván 30 éven belül elfogy a gazdaságosan kitermelhetõ hasadó anyag. Éppúgy mint pl. a fosszilis energiahordozók. Nem tudom mennyire igaz, de ha megtörténik ténylegesen, akkor mit csinálunk a tervekkel?
"... és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt, és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket, akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?"
És ha egy lepusztult Föld lesz a gazdaságot és az új Istent, a pénzt No. 1-nek tekintõ emberek miatt, akkor õket vonjuk felelõsségre? Valahogy egy kompromisszumot kellene kötni. A világ nem fekete-fehér...
"A Föld regenerálódó képessége -- KONKRÉTUMOK NÉLKÜL -- egy tipikus zöld duma."
Nos azért, mert mint gondolom te is tudod, sõt nem is véletlenül hozod ezt fel mint érvet: Senki nem tudja a globális folyamatokat még megsaccolni sem. Pl. olyan apróságokat sem mint pl. idõjárás, vagy a termõföldekben végbemenõ pontos folyamatok, stb stb. Viszont bármekkora, vagy bármilyen komplex is a Földön kialakult rendszer, itt is létezik egy kritikus pont, még ha senki sem tudja mikor érjük el azt. Lehet hogy már rég túl vagyunk rajta.
"Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát. Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra."
Ez nem igazán jelent problémát, egyszerûen le kellene mondaniuk a hatalmon levõknek a központosított és ezáltal könnyen kontrollálható energiatermelésrõl. Az egyetlen ország Németország ahol nem elegendõ mértékben, de már némi elmozdulás van efelé. Ráadásul nem mondtam hogy nem kell atomenergiával foglalkozni (megjegyzendõ ordítozni sem szoktam :S), viszont jelenleg az a nagy helyzet, hogy nem tudjuk megfelelõképpen kontrollálni a nem várt eseményeket és a normális mûködés közben keletkezõ hulladékot sem.
De ha már itt tartunk, legalább ekkora probléma a globalizáció által megkövetelt szállítás szennyezése is pl. Ugyanaz a probléma, pl. Mo. tekintetében amikor nemhogy élelmiszerbõl önellátóak, de még exportra is tudnánk termelni, de nem! Inkább hozzuk a kínai fokhagymát, a holland paradicsomot, lehetne végtelenségig sorolni. Mindez a központosítási, tehát a globalizáció hatása. Ja hogy ez is szennyez? Nem számít a hatalmon lévõknek.
A németek is jobban tennék, ha a szélerõmûvek erõltetése helyett inkább a fúziós kutatásokba fektetnének több pénzt és tudományos-technikai kapacitást.
Arra nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha mondjuk 40 év múlva kiderül a mostani "zöld" energetikai megoldások totális csõdje, és az emberiség "zöld" utat választó része 30-szor súlyosabb válságba kerül, mint a 2009. körüli pénzügyi válság volt, és ha az emberek éheznek és járványok és hideg pusztítja õket, akoor vajon FELELÕSSÉGRE VONJÁK-E azokat, akik odáig juttatták õket?
Azt vajon mibõl godoljátok, hogy az emberek -- HA TUDNÁK -- a ti világotokat szívesebben bevállalnák, mint mondjuk évente 1 atomerõmûvi blokk kipuffadását? Én ebben nem vagyok biztos.
Egyelõre egyetlen komoly kérdésre sem válaszoltak a zöldek, csak ordítoznak és ordítoznak. Az általuk megálmodott világ "szépségeirõl" óóóriási hallgatás folyik!
Félreértés ne essék: NEM akarom a politikusokat és a bankárokat meg az üzleti-spekulációs világ egyetlen képviselõjét sem védeni. A kisemberek jövõbeni sorsa fölött aggódok.
A Föld regenerálódó képessége -- KONKRÉTUMOK NÉLKÜL -- egy tipikus zöld duma. Így a Föld meg úgy a Föld.... de arról nem sok szó esik KONKRÉTAN, hogy az atomenergia mennyiben befolyásolja a Föld felszínének sorsát.
Az összes atomellenessel az a baj, hogy NEM AZ ATOMERÕMÛVEK BIZTONSÁGOSABBÁ TÉTELÉÉRT tüntetnek és ordítoznak, hanem az atomerõmûvek teljes megszüntetéséért. Ez nem mindegy!
Közben a technológia fejlõdik, és az atomerõmûvek egyre biztonságosabbak lesznek. És talán egyszer a Föld hasadóanyag készletét is a jelenleginél kb. 500-szor nagyobb hatékonysággal tudják majd felhasználni, hosszú felezési idejû hulladékok termelése nélkül.
Másik baj az atomellenesekkel az, hogy nem adnak igazi alternatívát. Döbbenetes HALLGATÁS ÉS LAPÍTÁS folyik a részükrõl, ha azt firtatjuk, hogy ugyanmár adjanak valami jövõképet konkrétan, számokkal, az emberek életének NAPI apróságaival egy olyan világban amit õk képzelnek el a mi számunkra.
Pl. Mivel fogunk foglalkozni? Milyen lesz a társadalmi-gazdasági szerkezet, pl. mekkora fokú lesz a munkamegosztás-specializáció? (amely utóbbi ugye szállítási és közlekedési igényt jelent) Lesz-e munkahelyünk, és milyen messze lesz a lakóheéyünktõl, és mivel fogjuk megközelíteni, ha gyalog több mint egy óra? Az általatok megálmodott új világban milyen energiaforrásokat fog használni az emberiség, és milyen nyersanyagokat? Mekkora százalék lesz az újrafeldolgozás? Hogy fog kinézni a családok szerkezete? Hány ember fog élni a Földön? Mivel fogunk mosni? Mivel fogjuk a fenekünket kitörölni?
És még ezernyi kérdés a leendõ mindennapjainkból.
MIELÕTT RÁNK KÉNYSZERÍTENEK EGY "ZÖLD" VILÁGOT, AZ ELÕTT TISZTÁZNI KELLENE EZEKET A KÉRDÉSEKET!
"A most eljövõ 20-40 évben fog eldõlni az mberiség sorsa, és a jövõ irányát DÖNTÕEN határozza meg a "zöld" azaz technikai civilizációt durván vagy ravaszul, trükkösen ellenzõ csoportok sikere vagy kudarca. Az õ sikerük az emberiség vége, és az õ kudarcuk az emberiség jövõje."
Nagyon szép az okfejtésed, de egy apróságot kifelejtesz. A Föld regenerálódó képességét. Ha elérjük a kritikus szennyezési szintet, mindegy milyen technológiánk lesz, egyszerûen nem lesz hol élni. Atomerõmûvek nélkül van élet, de ha a Föld egy kaviccsá válik akkor lehet szinte akármilyen technológia, az emberiségnek vége mint ahogy mondtad.
"Pont nem kérdeztem, hogy kinek mi baja a zöldekkel. Még egy próbát teszek, hogy elmondjam: Nekem avval volt bajom, hogy szó sem volt a zöldekrõl, senki nem szólt az atomenergia ellen, erre idejött 1-2 ember, aki úgy rázendített a fikázásukra, mint ha ez egy zöld fórum lenne... "
Te úgy játszod az eszed, hogy beakasztod a lemezt. Tökéletesen értem, hogy mit írsz. Neked bajod van valamivel, én meg leírtam, hogy az a valami miért van. Hogy miért vannak fikázva a méregzöldek. Hogy téged ez zavar, az pont nem érdekel. Igen, tisztában vagyok vele, mert leírtad. Csak nem érdekel. Az sem, ha megint összeszeded magad, mégegyszer elmondod a monológod. Igen, mindenki értette, csak senkit nem érdekel.
Amúgy mellékesen megjegyzem, hogy nem én voltam, aki kritizálta a méregzöldeket. Felháborodtál, hogy mások miért kritizálják, én elmondtam, hogy teljesen érthetõ, miért csinálják, erre nekem kezdesz el puffogni, meg mellédumálni.
"Normális nyugati országnak ne az usát vedd... Igen lehet hogy máshol is van több autó csak hogy nem arra használják mint mi (munkába araszolás), hanem hobbinak, elmenni a nagyihoz 343 km-re hétvégén, kirándulni."
Hogy te ezt így kitalálod a magad igazolására, az még nem jelenti azt, hogy így is van. Nyugati országokban nagyobb az egy fõre jutó gépkocsik száma, gyorsabban is cserélik, többet is vesznek, nagyobb is a piac, és többet is használják.
Nem az a lényeg, hogy hány erõmû maradt épen, hanem hogy hány erõmû nem maradt épen, és az mekkora problémákat okozott.
Tehát a kérdés az, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pillanatban épp hány terrorista tartózkodik egy repülõgépen. És nem az a kérdés, hogy hányat kapcsoltak le még a repülõtéren. (Érthetõ a párhuzam?) Tetézi a bajt az, hogy ott van a terrorista a fedélzete, és ezek után az üzleti érdekeltségek mégis süketelnek, hogy á, ugyan, nincs is terrorista a fedélzeten, tehát pánikra semmi ok, tessék menni aludni, aki meg nem álmos annak mindjárt felszolgáljuk az italokat és vetítünk egy jó kis katasztrófafilmet, ahol a fõhõs úgyis megment mindenkit.
Tehát nem az atomenergiával magával van bajom nekem sem, hanem ezzel a hozzáállással, hogy hiába rohan 100 buszból mondjuk kettõ 200-zal a betonfal felé, mindenki úgy csinál, mintha semmi se történne, és aki tudja hogy mi történik, az lapít és abban bízik, hogy majd a 2 is valahogy elkerüli a betonfalat. És általában el is kerüli, és sose derül fény arra, hogy mennyire közel is voltunk a katasztrófákhoz. És emellett a kormány is süketel, elõre is süketel, közben is süketel és utólag is süketelni fog. A céges érdekeltségekkel karöltve.
Ezért ha én "sötétzöld" lennék, akkor ismerve a cégvilág és a politika hajlandóságát arra, hogy bevállaljon olyan kockázatokat, amikre NINCS FELJOGOSÍTVA HOGY BEVÁLLALJON, akkor én is folyamatosan tüntetnék azon tevékenységek ellen, ahol a nagy kockázatvállalásnak katasztrófa lehet az oka. Az egyik ilyen terület az az atomenergia. Nem kell csodálkozni, ha az embernek az atomerõmûvekkel kapcsolatban alacsonyabb az ingerküszöbe mint mondjuk azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízhatóak a liftek. Mert ha egy lift szar, akkor páran halnak csak meg. De ha egy atomerõmû szar, akkor többen. Ezt gondolom még te is el tudod fogadni, nem?
Na jó, akkor megadom magam. Én jót röhögtem azon a beszóláson amit idéztem, és nem tudtam hova tenni az említettek miatt. Ezek szerint lehet én értelmeztem rosszul.
Ettõl persze kb. úgy érzem magam, mint mikor te a zöldeknek próbálod elmondani, hogy miért gondolkoznak rosszul.
Vettem a fáradságot és elolvastam újra az elsõ kb. 40 hozzászólást. Bocsi, talán a fáradtság teszi, de nem értem a problémádat. Senki sem cseszegetett másokat, pár súlyos tévedés (mindenki tévedhet) és pár tárgyilagos helyreigazítás. Ennyi. Az elõzõ hozzászólásom elsõ mondata végérõl lemaradt a smiley, ilyen:
Ez azért lehetett, mert a zöldeknek nem árt egy kis "visszajelzés", hogy mennyire szeretjük õket... Ha már a sajtó nem adja meg nekik ezt a visszajelzést Lassan már az a látszat, mintha minden ember epekedve várna arra a mérhetetlen nyomorra és pusztulásra, amit szépen lassan, évtizedek alatt itt nekünk megcsinálnak VALAKIK... A zöldek sajnos nem látják át, hogy milyen csúnya játszmában szerpelnek gyalogként és majd késõbb amolyan "pofozógépként", majd késõbb, amikor egyre többen szembesülnek azzal, hogy valójában mekkora vesztesek
Látom téged sem az eszedért szeretnek....(Már nem tudok finomabban fogalmazni.) Nem az volt a bajom, hogy a témához periférikusan kapcsolódó hozzászólást írt valaki, hanem mint már leírtam párszor: Az elsõ 26 hozzászólás úgy le lett teremtve, mint ha azt írták volna bennük, hogy le az atomenergiával, éljenek a zöldek! Pedig ilyen még csak említve sem volt. Konkrétan evvel a mondattal: "Akkor mondjon a sok ellenzõ VALÓS alternatívát és ne sötétzöld handabandát..."
Hogy a témához is szóljak: Nekem is az volt az érzésem rögtön az elejétõl fogva (ahogy jöttek az elsõ hírek, hogy problémák adódtak a hûtõrendszerrel), hogy komoly katasztrófa helyzet lesz az erõmûnél(Fukusima).
Pedig pont meg kellene hogy erõsítse a baleset. Egy mai szemmel kõkorszaki erõmû - ami bezárás elõtt állt - élt túl egy olyan rengést, amire rohadtul nem méretezék. A nem méretezett cunami tudta csak megfektetni. Ergo azok az erõmûvek, amik újabbak és még erõsebbek, azokkal gond sincs.
Szomorú, hogy a birka többségnek nem tûnik fel, hogy a többi erõmû üzemel. Legalábbis tudtommal. Tetszik érteni? Minden idõk 3. legerõsebb rengése után úgy, hogy a cunmaira esély sem volt reagálni, mert percek alatt ott volt. Ha egyik atomerõmû sem menne, akkor nem 3 órás rotációban lenne egyes tartományokban áramszünet a terveszerû lakapcsolások miatt...
Az elõzõ hozzászólás is látszólag offtopic, de egy lényeges ponton kapcsolódik a cikk témájához: megrendült az atomerõmûvek helyzete a világban, és ennek igen messzire kiható és igen-igen súlyos következményei lehetnek az utódaink jövõjére.
Szinte mindenütt lehet olvasni ezzel kapcsolatos híreket nem csak Németországból (amelynek az atomellenes politikájának és a korábról jól ismert, ma pedig rejtõzködõ antant-politikának a kapcsolata megérne néhány eszmefuttatást) Még az sem túl mérvadó, hogy az olajtenger tetjén csücsülõ, de nem túl fejlett Venezuela eláll atomerõmû-építési terveitõl. A gond Kínával van. Itt olvastam: a 2011. márc. 17. 8óra 49p és 8óra 54perces hír
Ez pedig igen lényeges, 3 fõ ok miatt:
-- A kínai atomerõmû fejlesztésben reménykedtem leginkább. Nem a mostani tipusokban, hanem a ma még nem létezõ FBR gázhûtésû magashõmérsékletû, hosszú felezési idejû transzuránokat tartalmazó radioaktív hulladékot NEM termelõ tipusok esetleges megjelenésére. Kínán kívül csak az USA-ban lehetne reménykedni, de az az ország -- világelsõ technikai és gadzsági fejlettsége ellenére -- valahogy nem erõlködik ebben az irányban.
-- Ha Kína lemond az atomenergiáról, akkor már most is hatalmas és gyorsan növekvõ iparát-gazdaságát hagyományos fosszilis energiahordozókkal fogja megoldani (a "megújulókat" nyugodtan el lehet felejteni, az csak parasztvakítás, hogy az emberek reménykedjenek és ne lázongjanak) Márpedig ha Kína átáll olajra, akkor itt világháborús helyzet is kialakulhat.
-- Amirõl nem ovastam még, de egy kis fantáziával könnyû elképzelni: a másik óriás, India is hasonló lépéseket fontolgathat, mégha nem is vált hírré. Ha Kína mellett még India is belép az olajpiacra teljes erejébõl, akkor 15 éven belül háború lesz.
Egyelõre reménykedhetünk, hogy a mostani hatalmas sajtófelbuzdulás és a nyomában hatalmasra duzzadt "érdeklõdés" és atomenergia ellenes felzúdulás lecseng, és visszatér minden a normális, ép ésszel felvállalható fejlõdési útra. Néhány régi atomerõmûvet persze be fognak zárni, feláldozzák a valahonnan gerjesztett közhangulatnak, a többi atomerõmûben meg néhány hónapos baszogatás.... akarommondani stressz-teszt meg felülvizsgálat után elköltenek majd egy rakás pénzt biztonsági megerõsítésekre meg hasonlókra. Reménykedjünk, hogy így lesz.
A lokális gazdaság bizonyos területeken igen jól mûködne, más területeken meg nyilván nem. Számítógép-processzort vagy harddisk-csapágyat nem biztos hogy minden kis ország gyártani fog. Viszont a mezõgazdasági termelésben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepe kellene hogy legyen. (És ne feledjük, hogy a mezõgazdasági termékek nagy tömegû, nagy szállítási kapacitást igénybevevõ termékek) Elrettentõ példa az, amit az EU mûvel a gyarmatokkal a mezõgazdasági kvóták ügyében. Hadd ne minõsítsem, mert nem akarok nagyon csúnyán beszélni. A cukorgyáraink és a konzervgyáraink gyakorlatilag felszámolva, az állattenyésztés és a tejtermelés lerohasztva, az EU most épp ketrecharcosi babérokra tör (úgy értem tyúkketrecharcosi) Lehetne hosszasan sorolni (autóbusz-gyártásunk, hajógyártásunk, vasúti vagon és mozdony gyártásunk, háztartási gépgyártásunk, stb...), de itt témán kívüli.
Ami miatt mindezt leírtam: a szállítás jelentõs megdrágulásával mindenképpen nõni fog a lokális gazdaság szerepe. Reménykedjünk abban, hogy nem a kora-középkori önellátó kisparaszti gazdaságok szintjére fogunk visszasüllyedni.
A szállítási költségek emelkedésén túl a technikai fejlõdés is változtathat a ma érvényes gazdaságossági adatokon (a lokális gazdaság lehetõségeirõl). A robotizálás lehetõvé teheti (hogy tényleg teszi-e, abban nem lehetünk biztosak, de a tendenciák elõrevetítésébõl ez remélhetõ) szóval a robotizálás gazdaságossá teheti olyan termékek elõállítását, amelyeket ma csak hatalmas üzemcsarnokokban lehet megfelelõ minõségben gyártani (pl. pont az elõbb említett harddisk-csapágyakat, de ide tartozhat még sok modern preciziós termék).
Az nyilvánvaló, hogy a krómbányászat és kohászat (és társai) soha nem lesz lokalizálható.
Jaja. Egy apokalipszis után is hegyekben állna a nyersanyag.
A lokális gazdálkodás nem mûködõképes, ráadásul sokkal erõforráspazarlóbb. Egy országgal sem mûködik, nemhogy városokkal, falvakkal. Lásd Észak-Korea, Mao népi kohói. A szakosodott régiók sokkal hatékonyabbak.
Ja, de szemét lesz akkor is, földfelszínen. A szemétbõl nagyon sok fémet lehet kivonni. Nem tudom hogy melyik nehezebb, a földszíni bányászat, vagy a szemétbõl kinyerni a sok konzerves dobozt, de mégse km mély ásás.
Például eszembe jutott az is, hogy Franciaországban annyira tönkre van téve a termõföld a mûtrágyáktól, hogy nagymennyiségben kell búzát behozniuk Brazíliából, hogy legyen mibõl kenyeret meg bagettet sütni a francia péknek. Ebbõl nem kérek, de én ezt megváltoztatni nem tudom, a tudatos vásárlás pedig nem segít, mert nincs már tiszta élelmiszer (vigyázat, a tiszta élelmiszer nem összetévesztendõ a "bio"-nak nevezett méregdrága hazugsággal).
Alapvetõen hibás elképzelés. Máris megnyugodna a környezet, ha csak a paprikát nem kéne Argentinából meg a fokhagymát Kínából szállíttatni. Nem beszélve a többi élelmiszerrõl, amibõl a hazai tájakon megtermelt (és nem agyonmûtrágyázott, mint a kínai meg az argentin is, sajnos) sokkal jobb ízû mint a behozott, még éretlenül leszedett "zöldség"-nek mondott katyvasz.
Hát ez ilyen felemás dolog. Az embereknek alig van itt munkája, mert a cégek kinában költöztettek mindent mert ott olcsóbb az elõállítás. Ezért csak az olcsó cuccokat tudják megvenni, ezért a cégek még több mindent kinába visznek hogy még olcsóbban tudják elõállítani az áruikat, viszont igy itt még kevesebb munkahely lesz az, igy még olcsóbbért tudnak csak vásárolni és igy tovább, elméletben az egész addig tart, amig már mindent kinában gyártanak viszont itt meg már nulla munkahely van, ergó senki nem vesz semmit olcsóért sem.
Ezzel szemben ha itthon termelnének valamit, akkor az biztosan drágább lenne mint a kinai, de mivel ezért az itthoni emberek fizetést kapnának és nem munkanélküli segélybõl tengõdnének, lenne rá pénzük hogy azt megvegyék.
És hát persze az ideális megoldás féluton kéne hogy legyen. Az nem állapot, hogy brazilliából vesszük a cukrot, miközben valaha cukornagyhatalom voltunk. Vagy hogy európa éléstára mára már importálja az élelmiszereket... És persze ez amúgy egész európára igaz, ott is egyre nagyobb probléma hogy a gyártás/termelés már mind kinában van, viszont a munkanélküliek száma meg négyzetesen õ.
Bár úgy néz ki, beindult a természetesen szabályozás, hamarosan olyan drága lesz az üzemanyag, hogy nem éri meg kinában gyártani és 8-10 ezer km-ert utaztani vissza europába vagy amerikába az árut.
A soha vissza nem kapaszkodással nem értek egyet. Az összeomlással sem. Az, hogy egyes dolgok korlátozva lesznek lehetséges. A mai emernek nehéz elképzelni, hogy a II.Vh alatt minden alapvetõ dolgot sok országba jegyre adtak. Attól, mert ez 70 éve volt nem jelenti azt, hogy soha nem lesz korlátozva az utazás és fogasztás...
Arra viszont ilyen felvetéseknél gondolni kell hogy iszonyat sok mindenrõl le kell mondani, ha nem akarunk mindent a fél világon átcipelni. (pl.:kávé,kakaó)
Felvetik,csak senkit sem érdekel.Legalábbis azokat nem akik tehetnének érte... Ahogy Tetsuo is mondja a lokális gazdaságokkal lehetne csökkenteni a szállítást,mindent amit csak lehet helyben termelni,elõállítani.A mai tömegközlekedést felváltani egy új,tiszta,hatékonyabb megoldásra,ami INGYENES lenne,így sokan azt választanák autó helyett.Annyi mindenen lehetne javítani,de sajnos egyesek ezt nem akarják...
Ertelmesebb kornyezetvedok mar regota ezt szajkozzak. Lokalis gazdasagokra kene osszpontositani, amit lehet, a telepuleshez legkozelebb termelni, gyartani.. persze sokmindent nem lehet, de meg akkor sem mindegy, hogy 500 vagy 10.000 km-rol szallitjak.
A kornyezetunkre az aru es szemelyszallitas a legnagyobb szennyezo terheles, ami raadasul folyamatosan no.
Ez nem vicc, hanem a valóság. Nyilván a közlekedést nem lehet teljesen kiküszöbölni, de ami manapság folyik, arra a büdös gyalázat nagyon finom kifejezés. Az autóközlekedés visszaszorztása, akadályozása, "forgalomcsillapítás" (hadd ne ordítsak, valakiket máglyán kellene megsütögetni, akik ezt kitalálták), pénzrablás minden mennyiségben (fizetõs autópálya, fizetõparkolás, hatalmas benzinárak, és ma valami címeres trágyagazember a Budapest határain kívüli P+R parkolók felépítését akarja magántõke bevonással megcsinálni...hadd ne mondjam hogy ez mit jelent) szóval egy õrület!
Soha senki nem veti fel, hogy MIÉRT közlekednek az emberek?!?!?!?! Mert valami okuk csak van rá! Ezt az okot hogyan lehetne csökkenteni, és akkor nem kellene a legdurvább erõszakkal ráerõszakolni az emnberekre a mérhetetlen utálattal hasznát tömegnyomor közlekedést?! Nem folytatom, mert offtopic.
Valahogy nem vetõdik fel senkiben az, hogy mi van, ha nem az eljutás eszközét kérdõjelezzük meg, hanem a célját, indokoltságát!
Vagyis ahelyett, hogy az autók ellen agitálunk és megpróbáljuk az embereket a tömegnyomor-közlekedésre át-erõszakolni, azt a kérdést kellene inkább feltenni, hogy hogy lehetne azt elérni, hogy egyáltalán nem kelljen utazniuk! Se autóval, sem pedig tömegközlekedéssel.
Sajnos nekem lesz igazam és elég nagy gáz lesz Fukusima összes reaktorában (6)
A reaktorokat folyamatosan hûteni kellene, de erre nincs sok remény.
Ha akár egyetlen reaktor leolvad, olyan magas lesz a sugárzás az erõmûben, hogy nem lesz lehetséges ott munkát végezni, tehát a maradék 6 reaktor is le fog olvadni.
Nem láttam még hiteles elemzést arról, hogy mi történne akkor, ha leolvadna a reaktor.
De szvsz. a hûtés helyreállítása mellett érdemes lenne már most kitalálni és elõkészíteni a "B" tervet arra az esetre, ha valamelyik reaktor leolvad és nem lehet megközelíteni az erõmûvet.
Chernobilból kellene most szakértõket odahozatni, átnézni, hogy ott mit és hogyan csináltak.
És mindezt már tegnap.
Na jön az elõzõ hozzászólásom zavaró hibáinak a javítgatása
Nem csak a 2. hanem az 1. pont alapján is erõsen ide tartoznak a zöldek.
A hozzászólá kb. 3/5 részénél a HELYES írás így szólna: "...igen közeli, könnyen elérhetõ, kibányászható nyersanyagok"
Ha végigolvassuk a kommenteket, akkor látható, hogy sok olyan téma is szóbakerül ilyenkor (nemcsupán itt, hanem valamennyi más cikk utáni fórum-részben is, sõt, nemcsak a SG-n, hanem valamennyi más fórumon is!) szóval sok olyan téma is szóba kerül ilyenkor, amelyek: 1.) ha nem is szigorúan az adott cikk témájáról szólnak, de kapcsolódnak hozzá, 2.) eléggé fontosak ahhoz, hogy róluk vita nyíljon.
Nos, a második kritérium lényeges, és ez alapján jönnek ide a zöldekkel kapcsolatos vélemények.
Azt talán nem kell bizonygatnom, hogy ennek a kapcsolt témának a fontossága a világ legfontosabb témakörei között van. Ezeken a kérdéseken múlik az unokáink jövõje, élete. Azok, akik emberek millióit hülyítik meg és hergelik a techniaki civilizáció ellen, sokkal több bajt okoznak, mintha mondjuk a zsíros ételek fogyasztásáról vagy nem fogyasztásáról vitatkoznának! Talán ezt sem kell bizonygatnom.
Az emberiség ma kb. 7 milliárd emberbõl áll. Amikor a technikai civilizációnk megkezdi az összeomlást -- "hála" az atomellenes "mozgalmaknak" vagy micsodáknak -- addigra becslésem szerint 9 milliárd lesz. A civilizáció középkori módszerei kb. 300-500 millió ember borzalmasan nyomorult életét teszi majd lehetõvé.
Továbbá -- ezt már sokszor, sok helyen leírtam -- ha az emberiség visszazuhan a kora-középkorba, akkor SOHA TÖBBÉ nem tud felkapaszkodni, vissza a mai civilizációba! Ennek az oka nagyon lerövidítve: Ha végigkövetjük a technikai civilizáció kifejlõdését, akkor a kezdeti szakaszokban LÉTFONTOSSÁGÚAK voltak a földfelszíni vagy ahhoz igen közeli, knnyel elérhetõ, kibányászható nyersanyagok. Ezek mára elfogytak. A rezet, vasat, szenet, olajat több kilométer mélységbõl kell felhozni. Ez kora-középkori eszközökkel nem fog menni, és mivel ezek a nyersanyagok 1000 év múlva láthatatlanul bújnak meg több kilométer mélységben, IGÉNY ill. ötlet sem lesz ezeknek a kibányászására.
A most eljövõ 20-40 évben fog eldõlni az mberiség sorsa, és a jövõ irányát DÖNTÕEN határozza meg a "zöld" azaz technikai civilizációt durván vagy ravaszul, trükkösen ellenzõ csoportok sikere vagy kudarca. Az õ sikerük az emberiség vége, és az õ kudarcuk az emberiség jövõje.
Pont nem kérdeztem, hogy kinek mi baja a zöldekkel. Még egy próbát teszek, hogy elmondjam: Nekem avval volt bajom, hogy szó sem volt a zöldekrõl, senki nem szólt az atomenergia ellen, erre idejött 1-2 ember, aki úgy rázendített a fikázásukra, mint ha ez egy zöld fórum lenne...
"neked áram sem kell. Ne mással basszon ki a hülye idái miatt..."
Na igen ám, csak ilyenkor mindig kurva nagy kuss van, ha az ember ezzel jön.A normális ember (értsd. nem méregzöld) is tisztában van az atomerõmûvek veszélyeivel (nyilván nem expert szinten), de felfogja, h most ez a legkörnyezet "kímélõbb" megoldás a többi ellenében...ahhoz pedig,h eljussunk egy olyan szintre, ahol kifejlesztettük a (vigyázat utópia veszély) veszélytelenebb, de jobb hatásfokú környezet-kímélõbb módszert, addig ezeket kell használnunk..mert, ha leállítjuk a kisérleteket, a hétköznapi ellátásokat, akkor nem vagyunk elõbbre 1 qva centivel sem, csak megyünk visszább...csak ezek az agyatlanok ezt nem képesek felfogni és ilyenkor jó, akkor menj szépen haza, kapcsolj ki mindent ne használj áramot és tessék, lehet ugatni, visszamászni a fára, erdõben lakni, és kõbaltát hajigálni >>> NINCS TILTVA.De egyik méregzöldet sem láttam ilyen qva nagy környezettudatos módba.Szóval nettó szánalmasak, én azt nem értem, h egyáltalán, h gyakorolhatnak ezek a primitív emberi lényeg bárkire is hatást a lázálmaikkal, idióta vízióikkal (levegõmunkacsoportotismeritek?) eszemfa*zomegáll.
Normális nyugati országnak ne az usát vedd... Igen lehet hogy máshol is van több autó csak hogy nem arra használják mint mi (munkába araszolás), hanem hobbinak, elmenni a nagyihoz 343 km-re hétvégén, kirándulni. De megértem hogy nem érted az összefüggéseket, hiszen a felfejlesztett tömegközlekedés és az dugóban pöfögõk száma között sem látod (pedig egyszerû, jobb tömegközlekedéssel kevesebb ember ül autóba, így kevesebb dugó van...). Lásd london, ahol szinte mindenki metrózik, mert rendes hálózat van.
"Vagy mondcsak hogy van az hogy normális nyugati országokban nincs ennyire szükség az autókra, sõt ott inkább tömegközlekedéssel mennek,"
A normális nyugati országokban több az egy fõre jutó gépjármû. Nálunk az egy családnak egy autó vagy nincs is a jellemzõ, míg ott a papának egy, a mamának egy. Bírom, amikor valaki a saját kitalált hülyeségeit tényként állítja be...
Sanyika! Autópályákat, elkerülõutat azért kell építeni, mert az embereknek autójuk van. Ha nem építenek autópályát, körgyûrût, akkor is lesz autójuk, csak araszolva fognak pöfögni a dugóban. Mit nem értesz ezen?
Mert Viasz kérdezte, hogy a többieknek mi a baja a zöldekkel. Hát elmondtam, hogy nekem mi, de csak azért, mert kérdezte. Elõtte nem beszéltem a témáról.
Szerinted miért írtam a #45-öt? :) Sajnos ez nem így mûködik, lásd Németországban máris "gyõztek". Ki tudja mi lesz a paksi bõvítéssel is emiatt? (bár a jelenlegi kormány szeret szembe menni az EU-val, remélem ebben a kérdésben is ez lesz :))
"Hogy miért mindig a mi egyszem atomerõmûvünk szúrja a szemüket, arról fogalmam sincs." Nekem van. Eddig valahányszor nagyon nekiestek a Paks témának, véletlenül pont akkor a franciák felajánlották, hogy vegyünk tõlük jutányos áron áramot. Persze az Õ reaktoraikból :D
Ja és a sötétzöldek meg ne tudják, hogy van reaktor Budapesten (kettõ is) meg Csillebércen ....
Azt a sok zöldet a hülye táblájával kellene fejbecsapni és agy írtam, az áramot lekapcsolni. Nem kell atom. Ok. A hálózat része. Ha nem kell ---> neked áram sem kell. Ne mással basszon ki a hülye idái miatt...
Mondom a vasúthálózat FEJLESZTÉSE. Nem most átterelni rá változtatás nélkül... Majd miután kivégezték a jelenlegi vezetõket (mert ezt érdemlik) és értelmes embereket a helyükre raktak. Vagy mondcsak hogy van az hogy normális nyugati országokban nincs ennyire szükség az autókra, sõt ott inkább tömegközlekedéssel mennek, sõt a vasút a repüléstõl szívja el az embereket? Hát igen mert ott nem cuci öröksége van minden állami cégen.
A hasadóanyagok eloszlása elég egyenletes a Földön a gázzal, olajjal és szénnel összevetve. A dúsító mûvek lényegében bárhol felépítehtõek, csak pénz és elhatározás kérdése. Az erõmûnek kell lehetõleg nagy vízhozamú folyó mellett lennie.
Még alá is írnám, ha nem mindenki autóval akarna flangálni. Az idõt viszont nem lehet visszapörgetni. Már nem a szocializmusban élünk, hogy megszabhasd azt, hogy ki vehessen autót. Ráadásul amilyen rugalmatlan a MÁV, nem csoda, hogy a legtöbben nem fuvaroztatnak velük. Ki a fene tudja hónapokra elõre a szállítandóit? A legtöbb cég azt sem tudja, él-e, hal-e ennyi idõ után.
"Megvétóznak minden autópályát, elkerülõutat, körgyûrû szakazt" jó is az, autóknak utat építeni nem bölcs dolog csak népszerû... inkább vasúthálózatot kéne fejleszteni, kiszen kisebb helyet foglal, csöndesebb, olcsóbb, jóval tisztább a szállított teherhez képest (igen még egy olajégetõ szovjet roncs mozdony is tisztább mint egy rakás kamion), csak hát az autópályában van a biznisz, azt lehet kmenként 5 milliárdért építtetni a havercéggel, hogy csurranjon cseppenjen...
Molnibalage: "Én megam szokatm idézni Aszódit, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára. ---> BTW akkor a fúziós miért is lenne áldás? Mert az bizony akkor erõsen monokultúra felé vinné el az energetikát, ha mindent azzal váltasz ki..."
Ha gondolkodunk egy kicsit, pont azért nem erõltetjük a monokultúrát mert az energiahordozók hozzáférhetõsége és ára hosszútávon baromi bizonytalan, nem lehet azzal tervezni hogy mindig lesz orosz földgáz vagy épp fûtõelem az atomerõmûbe, tehát sokféle forrásra építve lehet a leggazdaságosabban és a legjobb valószínûséggel biztosítani a folyamatos ellátást / plusz a helyi adottságok is nyilván nyomnak a latba. Kérlek javíts ki ha tévedek.
De önmagában az egy lábon állás nem feltétlen rossz dolog, ui. ha a fúzió mûködik, az a Földön mindenhol korlátlan mennyiségben hozzáférhetõ alapanyaggal dolgozik, tehát megtaláltad az _egyetlen_ rossz példát az érvelésedhez :)
--
Amíg biztosan nem létezik a fúziós erõmû, addig jó lett volna a rengeteg elméleti reaktortechnológiából néhány ígéretesebbet átültetni a gyakorlatba, a kiégett fûtõelemek újrahasznosításától a tóriumos megoldásokig rengeteg pozitív hozadéka lehetett volna, pl. megnövelt biztonság, többféle üzemanyag, hulladékprobléma megoldása, ha kicsit pesszimista vagyok akkor az energiaellátás biztosítása az összes létezõ FF elégetése után addig amíg találunk alternatívát. Mert ehhez idõ kell és abból nem sok maradt.
Fukushima után ilyen nem lesz egy darabig, az ún. zöldek a tábláikkal majd tesznek róla. Ami eddig épült azt szépen sorban lekapcsoljuk ahogy elöregszik, újat max. kína-india és hasonló bevállalós népek építenek majd. Lesz nekünk helyette mégtöbb hegybontás, lignit, szén és korom, energiaültetvény, környezetpusztítás minden lehetséges módon. De kellett ez most..
Informatika és tudomány
)
