Mission: Impossible - Fantom protokoll

Budapesten is játszódik A sötét lovag óta az első film, amelynek egy jó részét IMAX-ben forgatták. Végre van értelme megnézni, mire képes a hatalmas vászon.

Hogy tetszett a Mission: Impossible - Fantom protokoll?

Tetszett, jó film

Közepes lett

Gyengén sikerült

Furcsa, hogy az IMAX-formátum még mindig nem terjedt el kellőképpen a mozifilmes rendezők körében. Persze nem csoda, hiszen egyáltalán nincs sok IMAX-mozi, azonban az elmúlt 2 évben egyre erősebbé vált az IMAX-lobbi, aminek köszönhetően egyre több filmet konvertáltak át és mutattak be a hatalmas vásznakon. Ezeken végre tehát nem csak 40-50 perces, 3D-s dokumentumfilmeket lehetett megnézni, hanem olyan filmeket is, mint a Star Trek, a Halálos iramban: Ötödik sebesség, mindenféle 3D-s alkotást, no meg persze jó pár animációs csemegét is.


Azonban az IMAX-kamerával való forgatás nyűgét nem sokan vállalták be, ezért is sajnálhattuk, hogy lemaradtunk 2008-ban A sötét lovag IMAX-verziójáról, amit a hazai forgalmazó vagy a mozi nem vállalt be, pedig Christopher Nolan elmondása szerint is megküzdött azokkal a jelenetekkel, amiket IMAX-re terveztek. Gond egy szál se, három és fél évvel később már nincs miért panaszkodnunk, hiszen még A sötét lovag: Felemelkedés előtt láthatjuk a legújabb Mission: Impossible-mozit, melynek 20-25 percét is IMAX-kamerákkal rögzítette a rendező, az eddig az animációs műfajban vitézkedő Brad Bird (L'ecsó, Szuper haver, A hihetetlen család). Azok a kiválasztottak, aki eljutnak a magyar IMAX-moziba, majd ne lepődjenek meg, hogy az IMAX és a normál jelenetek miatt film közben észrevétlenül és folyamatosan változik a képarány.

Valószínűleg az alapok ismertetésétől most el lehet tekinteni, mindenki tudja, hogy a Mission: Impossible alapja egy 1966-os, zseniális sorozat, mely hét teljes évadot ért meg a képernyőn. S valószínűleg az sem újdonság senkinek, hogy Brian De Palma, John Woo és J.J. Abrams rendezése révén már született három jobb-rosszabb M:I-mozifilm. Ezek előismerete 99%-ban szükségtelen a 4. rész élvezetéhez, mindössze egy fontosabb szereplő érkezik az előző epizódokból (Benji), bár azért akadnak meglepetés cameók, amik a fanatikusok szívének mindig kedvesek.


Brad Bird filmje a szó szoros és átvitt értelmében is egy világvége szcenáriót játszik meg. Egyrészt a tét ennél nagyobb nem is lehetne, ezúttal valóban a világ sorsa, illetve a jelenleg fennálló világrend létezése forog kockán. Másrészt pedig az IMF (nem a Valutaalap...) egy rosszul elsült akciót követően kénytelen aktiválni a Fantom protokollt, a szervezet kvázi megszűnik, az ügynököket magukra hagyják és terroristának bélyegzik meg, Ethan Huntnak pedig az a feladata, persze csak, ha vállalja, hogy megmentse a világot - mindezt azonban az épp vele lévő ügynökökkel kell megtennie, mindenféle háttértámogatás és telefonos segítség nélkül.

Mission: Impossible a sorozatra jellemző trükkök és kütyük nélkül? Egyszerre csalódást keltő és érdekes, majdhogynem ígéretes megközelítés, ugyanis a Fantom protokollban már közel sem a végletekig megtervezett akciókkal operáló szuperügynököket látjuk, hanem a folyton hibás alkatrészekbe és zsákutcákba ütköző, de improvizálásra remekül képes vérprofi szakembereket. Mondhatnánk azt is, hogy a minden forrásuktól megfosztott főhősökről felvázolt kép csak parasztvakítás, hiszen így is rengeteg jó cuccot használhatnak fel hőseink, de jól megalapozza a film hangulatát.

Azt a hangulatot, amely remek. Az M:I most lett azzá, aminek sokan megálmodták. A főhős Ethan Hunt egyre kiforrottabbá válik (ráadásul ezúttal 3 társa is felnő mellé, olyannyira, hogy elvárjuk, hogy visszatérjenek az 5. részre) a hangvétel kellőképpen humoros, de a sok röhögés ellenére nem válik bohózattá vagy paródiává, a csajokkal sincs gond (habár a James Bond-filmekben sokkal nagyobb hangsúlyt és ügynököt fektetnek rájuk), az akciók pedig... Hát, igen, valószínűleg nem csak IMAX-ben lélegzetelállítóak és helyenként igen ötletesek, ráadásul ugyanúgy megvan a negyedik részes jelenetekben is az a sok durva, ám a végletekig játékos, már-már védjeggyé vált túlzás, amiket már az első három részben is nagyon lehetett szeretni.


A Mission: Impossible - Fantom protokoll nagyon jó kis akciófilm lett, kvázi definiálja a jó popcornmozi fogalmát. Popcorn, tehát nem kell ultraerőszakosságot vagy magasröptöt keresni, a banális, ám mégis a világ sorsával játszadozó történetet pedig nem feltétlenül a csavarjai viszik el a hátukon, de a szkript a célnak megfelelt, hagyta kibontakozni a karaktereket, akiket a film megfelelő pontjain akció- és/vagy látványjelenetekbe helyezett a rendező. És ennyi éppen elég volt a jó végeredményhez. Olykor ugyanis a sok erőlködés és verejtékezés helyett megteszi a lazaság és pár jó ötlet is, s ha azokat jó szakember forrasztja össze, akkor a végeredmény is élvezetes lesz. A Mission: Impossible - Fantom protokoll pedig rettentő élvezetes lett.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Mission: Impossible - Fantom protokoll (Mission: Impossible - Ghost Protocol) színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 133 perc, 2011 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Brad Bird forgatókönyvíró: Josh Appelbaum, André Nemec zeneszerző: Michael Giacchino operatőr: Robert Elswit producer: J.J. Abrams, Bryan Burke, Tom Cruise szereplők: Tom Cruise (Ethan Hunt) Jeremy Renner (Brandt) Simon Pegg (Benji Dunn) Paula Patton (Jane Carter) Michael Nyqvist (Kurt Hendricks)