2012. január 18. 21:55, Szerda
Aki sok filmet látott 2011-ben, az pontosan tudja, hogy melyek voltak a legjobbak, sokan sajnos viszont csak az általuk látott 10-20 alkotásból tudnak No.1-t választani.
Azt pár napja már átrágtuk, hogy 2011-ben
a nézők szerint mely filmek voltak a legjobbak, s az is kiderült, hogy ezek zömét egyelőre még viszonylag kevesen látták. A közönség ízlésének vizsgálata után mindig érdekes megnézni, hogy az újságírók, az éves szinten 200-250 filmet látó, egyesek szerint a munkájukba folyton belefásuló kritikusok mely alkotásokat találják a legjobbnak, hiszen ők mégiscsak jóval több jelöltből dönthetik el, hogy mi kerül fel az éves toplistákra. Hasonló a helyzet a filmes szakmával, hiszen a színészek, az írók, a rendezők és a producerek is megnevezik minden évben az általuk legjobbnak tartott filmeket. Ezekkel már csak azért is érdemes tisztában lenni, mert ötleteket adhatnak arra, hogy mit érdemes még megtekinteni a tavalyi termésből.
Ha a 2011-ben megjelent filmekről szóló kritikákat vesszük figyelembe, akkor az év legjobb filmje meglepetésre az IMDb-szavazók által is legjobbnak tartott Nader és Simin - Egy elválás története (Jodaeiye Nader az Simin / The Separation) lett: a RottenTomatoes kritikaösszesítő oldalon például
69 recenzensből 69 vélekedett pozitívan a nálunk is bemutatott iráni filmről, ami 100%-os értéket eredményezett, s ezt egy másik, nagyobb nyilvánosságot kapó filmnek sem sikerült elérnie. Természetesen mindezt a helyén kell kezelni, hiszen a RottenTomatoes csak bináris skálával dolgozik, azaz egy filmre vonatkozó értékelés vagy "pozitív" vagy "negatív" plecsnit kap. Tehát egy olyan alkotás, mely csupa 7-es, vagyis pozitívnak értékelendő osztályzatot kap jobb eredményt ér el, mint egy 10-esekkel kibélelt film, ami megosztja a közönséget, vagy akár csak 2-3 embernek nem tetszik.
A fentiekből tehát nem az következik, hogy a Nader és Simin - Egy elválás történetétől mindenki el fog ájulni, egyszerűen egy nagyon sok nézőnek tetsző filmről van szó. Hasonló a helyzet a kritikusok véleménye alapján alkotott lista
további helyezettjeivel is, amelyek szerint olyan filmekkel nehéz mellélőni, mint a Kikötői történet (98%), The Artist - A némafilmes (97%), Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész, The Muppets (96%), Pénzcsináló, A guardista (95%), Drive - Gázt!, Mission: Impossible: Fantom protokoll, Fifti-fifti (93%), Karácsony Artúr, Éjfélkor Párizsban (92%). Az már csak hab a tortán, hogy itthon mindegyiket láthattuk moziban.
Máris más az élboly összetétele, ha azt vesszük figyelembe, hogy a sok jónak tartott film közül melyeket gondolták a kritikusok legjobbnak. A mindenfele megjelentett kritikusi toplistákat
a MetaCritic összesítette, és ezen adatok szerint a filmértők szerint Az élet fája lett a legjobb 15 első és 8 második helyezéssel. Terrence Malick filmje egyáltalán nem szól mindenkinek és nem is tipikus hamburgermozi, csak olyannak érdemes megpróbálkoznia vele, aki tudja, mire számíthat, máskülönben elkerülhetetlen a csalódás és a végeredményt az "életem legpocsékabb filmje" szótrióval jellemző megállapítások.
E kritikusi lista a tavalyi év a független és nem amerikai produkcióké volt, hiszen a második helyezett 13 első és 7 második hellyel a The Artist - A némafilmes lett (francia rendező), a harmadik a Melankólia (dán rendező), a negyedik pedig a Drive - Gázt! (dán rendező). A legjobb tízben még két iráni rendező filmje, a fent már említett Nader és Simin, valamint Abbas Kiarostami legújabb filmje, a Hiteles másolat található, melyet itthon tévében is meg lehet nézni a hónap végén, a Cinemaxon. Malick filmje mellett a legjobb tízbe került filmek közül csak 4-et rendezett amerikai: Alexander Payne az Utódokat, Martin Scorsese A leleményes Hugót, Jeff Nichols a Take Sheltert és Bennett Miller a Pénzcsinálót.
Aki nem hisz a kritikusoknak, az esetleg a szakmának, a színészeknek vagy a rendezőknek hihet. Például utóbbiak szervezete a tagok szavazatai szerint a következő öt film rendezését tartotta a legjobbnak 2011-ben: Éjfélkor Párizsban (Woody Allen), A tetovált lány (David Fincher), The Artist - A némafilmes (Michel Hazanavicius), Utódok (Alexander Payne) és A leleményes Hugó (Martin Scorsese). Cseppet sem meglepő módon a producerek is jelölték saját díjukra ezen öt filmet, azonban mivel tízes listát adtak ki az esélyesekről, ezért azon még szerepel a Koszorúslányok, A segítség, A hatalom árnyékában, a Pénzcsináló és a Hadak útján.