Belekóstolt a talajba a marsi minilabor

Első alkalommal használták a NASA Curiosity marsjárójának legnagyobb teljesítményű műszerét szilárd minta elemzésére, minilabor jelenleg a talajban kutat az élet fenntartására alkalmas vegyületek után.

A Curiosity robotkarja még múlt hét péntekén öntött egy maréknyi finom szemcséjű homokot a Marsi Minta Elemzőbe (SAM), ami kemencéi és színképelemzői segítségével két napon át elemezte a minta kémiai összetételét, számoltak be az amerikai űrügynökség Sugárhajtómű Laboratóriumának tudósai kedden.

A SAM a marsjáró legnagyobb tudományos rakománya, ami a kutatók várakozása szerint minden eddiginél átfogóbb képet ad majd a marsi talajról. A mintavételezés egy homokos területen, a "Rocknest" folton történt, a finom szemcsék a SAM és a vele szomszédos CheMin műszerekbe kerültek, utóbbi röntgensugár diffrakcióval azonosítja a talaj ásványait.

A CheMin már korábban is vizsgálta a Rocknest talaját, azonban a mostani elemzés volt az első, amikor a tudósok a SAM műszert is bevetették. A minták két spektrométeren és egy gáz kromatográfon haladnak át, melyek a mikrohullámú sütő méretű SAM belsejében helyezkednek el. "Jó adatokat kaptunk az első szilárd mintából" - nyilatkozott Paul Mahaffy, a SAM főfelügyelője. "Nagy mennyiségű adatot kell kielemeznünk, emellett pedig további Rocknest minták vizsgálatát is tervezzük, megerősítendő az eddig szerzett ismereteinket"

A SAM belsejében elhelyezkedő szenzorok a talajmintákból kinyert gázokat és oldható anyagokat vizsgálják. A műszer képes a szerves anyagok egészen kis mennyiségeinek észlelésére és bármely más korábban alkalmazott műszernél szélesebb körű azonosítására. A SAM tömegspektrométere molekuláris súlyuk és elektromos töltéseik alapján azonosítja a gázokat, az élet számára fontos elemek, köztük a nitrogén, foszfor, kén, oxigén, hidrogén és szén után kutatva. A műszer lézeres színképelemzője alkalmas a metán, széndioxid és vízpára mérésére, emellett pedig rendelkezésre áll a fentebb említett gáz kromatográf, ami a különböző gázok elkülönítésével szerves összetevők után kutat. A SAM korábban már próbálkozott a Mars levegőjében metán észlelésével, a négy légköri mintaelemzés azonban nem adott egyértelmű észlelést az esetlegesen az életre utaló gázra.


A SAM két mintabeöntő nyílása a Curiosity "árbóckamerájának" képén
Amennyiben a Curiosity-nek sikerülne szerves anyagokat találnia, az a 35 évvel ezelőtti Viking szondák három életészlelési kísérletének újravizsgálását eredményezhetné.