SG.hu·
A lengyel elnök megvétózta a DSA átültetését a lengyel jogba
Karol Nawrocki elnök megtagadta egy digitális jogszabály aláírását, ami újraéleszti Brüsszellel a jogállamisági vitát. Lengyelország több millió eurós uniós bírságokkal néz szembe.
A lengyel jobboldali elnök és az ország centrista kormánykoalíciója közötti összecsapás az Európai Unió közösségimédia-szabályozása miatt tovább növeli annak kockázatát, hogy Varsót több millió eurós bírságokkal sújtsa Brüsszel. Karol Nawrocki elnök visszatart egy olyan törvényt, amely az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát, a Digital Services Actet ültetné át a lengyel jogrendbe. Ez a technológiai törvény felhatalmazza a hatóságokat arra, hogy ellenőrizzék, miként moderálják a közösségi médiavállalatok a tartalmaikat. Nawrocki - aki Donald Trump amerikai elnök szövetségese - közleményében azt írta, hogy a jogszabály „az internetes tartalmak feletti ellenőrzést a kormánynak alárendelt tisztviselők kezébe adná, nem pedig független bíróságokéhoz”.
A Donald Tusk miniszterelnök vezette kormánykoalíció, amelynek Nawrocki politikai riválisa, arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés tovább növeli annak kockázatát, hogy Lengyelország akár 9,5 millió eurós uniós bírságokkal szembesüljön. Dariusz Standerski digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: „mivel az elnök úgy döntött, hogy megvétózza ezt a törvényt, feltételezem, hogy arra is hajlandó, hogy egy esetleges bírság költségei az Elnöki Hivatal költségvetését terheljék”.
Nawrocki döntése, hogy nem írja alá a törvényt, felidézi Varsó több éven át tartó, fájdalmas konfliktusát Brüsszellel a jogállamiság kérdésében. Ez az összecsapás akkor kezdődött, amikor Nawrocki Jog és Igazságosság pártja 2015-ben hatalomra került, és átfogó reformokba kezdett az igazságszolgáltatás és a szabályozó hatóságok terén. Az EU 2021 és 2023 között összesen 320 millió eurónyi büntetést szabott ki Lengyelországra. Varsó már 2024 óta vitában áll az Európai Bizottsággal a digitális szabálykönyv lassú bevezetése miatt. Az uniós végrehajtó szerv akkor figyelmeztette Lengyelországot, amiért késlekedett a jogszabály átültetésével, és nem jelölt ki illetékes hatóságot. Tavaly májusban Brüsszel bíróság elé is vitte az ügyet.
Ha az EU újabb bírságokat szab ki a digitális szabályok bevezetése miatt, az „újraélesztené azokat a vitákat, amelyek a jogállamisági mechanizmusra és a befagyasztott források körüli konfliktusokra emlékeztetnek” - mondta Jakub Szymik, a varsói székhelyű civil megfigyelőszervezet, a CEE Digital Democracy Watch alapítója. A technológiai törvény végrehajtásának elmulasztása hosszabb távon akár folyamatosan felhalmozódó bírságokhoz és szankciókhoz is vezethet, ahogyan az korábban is történt, amikor Varsó a jogállamisági válság idején megtagadta az igazságügyi reformokat.
Az Európai Bizottság közleményben jelezte, hogy „nem kommentálja a nemzeti jogalkotási eljárásokat”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Digital Services Act nemzeti jogba ültetése „elengedhetetlen ahhoz, hogy a lengyel felhasználók is ugyanazokat a DSA-jogokat élvezhessék”. „Ezért van folyamatban jogsértési eljárás Lengyelországgal szemben” - áll a közleményben, amely szerint az ország elmulasztotta „kijelölni és felhatalmazni” az illetékes hatóságot. A technológiai platformokra vonatkozó jogszabály alapján az uniós tagállamoknak 2024 februárjáig kellett volna kijelölniük egy nemzeti hatóságot a szabályok felügyeletére. Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, amely még formálisan sem jutott el odáig, hogy megállapodjon arról, melyik szabályozó szerv lássa el ezt a feladatot.
Az Európai Bizottság a fő felügyeleti hatóság a nagyon nagy online platformok egy csoportja felett, köztük Elon Musk X nevű szolgáltatása, a Meta tulajdonában lévő Facebook és Instagram, a Google YouTube-ja, a kínai tulajdonú TikTok és Shein, valamint más szolgáltatók esetében. A nemzeti kormányok ugyanakkor jogosultak arra, hogy a kisebb platformokon érvényt szerezzenek a törvénynek, és többek között tanúsítsák a vitás ügyek rendezésében közreműködő harmadik feleket. A nemzeti jogszabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jogaikkal élve fellebbezzenek az online platformok döntései ellen. Amikor Nawrocki múlt pénteken megakadályozta a törvény elfogadását, azt mondta, hogy két hónapon belül elkészülhet egy új változat. Ez azonban „nagyon valószínűtlen”, tekintve, hogy „a jelenlegi változaton közel két éve folyik a munka, és az elnök nem mutatott be semmilyen konkrét alternatívát” - mondta Szymik.
A Digital Services Act az utóbbi időben az online platformok szabályozásáról szóló politikai küzdelem egyik gócpontjává vált Brüsszel és Washington között. Az EU tavaly decemberben az X-re szabta ki a jogszabály alapján az első bírságot, amire válaszul az amerikai kormányzat szankciókat vezetett be Thierry Breton volt uniós biztos és további négy európai állampolgár ellen. Nawrocki a múlt héten a törvényt „George Orwell 1984 című regényében szereplő Igazság Minisztériuma felépítéséhez” hasonlította. Ez a kritika visszhangozta Donald Trump és legfontosabb MAGA-tisztviselőinek állításait, miszerint a jogszabály a konzervatívokat és a jobboldaliakat cenzúrázza.
A lengyel jobboldali elnök és az ország centrista kormánykoalíciója közötti összecsapás az Európai Unió közösségimédia-szabályozása miatt tovább növeli annak kockázatát, hogy Varsót több millió eurós bírságokkal sújtsa Brüsszel. Karol Nawrocki elnök visszatart egy olyan törvényt, amely az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát, a Digital Services Actet ültetné át a lengyel jogrendbe. Ez a technológiai törvény felhatalmazza a hatóságokat arra, hogy ellenőrizzék, miként moderálják a közösségi médiavállalatok a tartalmaikat. Nawrocki - aki Donald Trump amerikai elnök szövetségese - közleményében azt írta, hogy a jogszabály „az internetes tartalmak feletti ellenőrzést a kormánynak alárendelt tisztviselők kezébe adná, nem pedig független bíróságokéhoz”.
A Donald Tusk miniszterelnök vezette kormánykoalíció, amelynek Nawrocki politikai riválisa, arra figyelmeztetett, hogy ez a lépés tovább növeli annak kockázatát, hogy Lengyelország akár 9,5 millió eurós uniós bírságokkal szembesüljön. Dariusz Standerski digitális ügyekért felelős miniszterhelyettes egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: „mivel az elnök úgy döntött, hogy megvétózza ezt a törvényt, feltételezem, hogy arra is hajlandó, hogy egy esetleges bírság költségei az Elnöki Hivatal költségvetését terheljék”.
Nawrocki döntése, hogy nem írja alá a törvényt, felidézi Varsó több éven át tartó, fájdalmas konfliktusát Brüsszellel a jogállamiság kérdésében. Ez az összecsapás akkor kezdődött, amikor Nawrocki Jog és Igazságosság pártja 2015-ben hatalomra került, és átfogó reformokba kezdett az igazságszolgáltatás és a szabályozó hatóságok terén. Az EU 2021 és 2023 között összesen 320 millió eurónyi büntetést szabott ki Lengyelországra. Varsó már 2024 óta vitában áll az Európai Bizottsággal a digitális szabálykönyv lassú bevezetése miatt. Az uniós végrehajtó szerv akkor figyelmeztette Lengyelországot, amiért késlekedett a jogszabály átültetésével, és nem jelölt ki illetékes hatóságot. Tavaly májusban Brüsszel bíróság elé is vitte az ügyet.
Ha az EU újabb bírságokat szab ki a digitális szabályok bevezetése miatt, az „újraélesztené azokat a vitákat, amelyek a jogállamisági mechanizmusra és a befagyasztott források körüli konfliktusokra emlékeztetnek” - mondta Jakub Szymik, a varsói székhelyű civil megfigyelőszervezet, a CEE Digital Democracy Watch alapítója. A technológiai törvény végrehajtásának elmulasztása hosszabb távon akár folyamatosan felhalmozódó bírságokhoz és szankciókhoz is vezethet, ahogyan az korábban is történt, amikor Varsó a jogállamisági válság idején megtagadta az igazságügyi reformokat.
Az Európai Bizottság közleményben jelezte, hogy „nem kommentálja a nemzeti jogalkotási eljárásokat”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Digital Services Act nemzeti jogba ültetése „elengedhetetlen ahhoz, hogy a lengyel felhasználók is ugyanazokat a DSA-jogokat élvezhessék”. „Ezért van folyamatban jogsértési eljárás Lengyelországgal szemben” - áll a közleményben, amely szerint az ország elmulasztotta „kijelölni és felhatalmazni” az illetékes hatóságot. A technológiai platformokra vonatkozó jogszabály alapján az uniós tagállamoknak 2024 februárjáig kellett volna kijelölniük egy nemzeti hatóságot a szabályok felügyeletére. Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, amely még formálisan sem jutott el odáig, hogy megállapodjon arról, melyik szabályozó szerv lássa el ezt a feladatot.
Az Európai Bizottság a fő felügyeleti hatóság a nagyon nagy online platformok egy csoportja felett, köztük Elon Musk X nevű szolgáltatása, a Meta tulajdonában lévő Facebook és Instagram, a Google YouTube-ja, a kínai tulajdonú TikTok és Shein, valamint más szolgáltatók esetében. A nemzeti kormányok ugyanakkor jogosultak arra, hogy a kisebb platformokon érvényt szerezzenek a törvénynek, és többek között tanúsítsák a vitás ügyek rendezésében közreműködő harmadik feleket. A nemzeti jogszabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jogaikkal élve fellebbezzenek az online platformok döntései ellen. Amikor Nawrocki múlt pénteken megakadályozta a törvény elfogadását, azt mondta, hogy két hónapon belül elkészülhet egy új változat. Ez azonban „nagyon valószínűtlen”, tekintve, hogy „a jelenlegi változaton közel két éve folyik a munka, és az elnök nem mutatott be semmilyen konkrét alternatívát” - mondta Szymik.
A Digital Services Act az utóbbi időben az online platformok szabályozásáról szóló politikai küzdelem egyik gócpontjává vált Brüsszel és Washington között. Az EU tavaly decemberben az X-re szabta ki a jogszabály alapján az első bírságot, amire válaszul az amerikai kormányzat szankciókat vezetett be Thierry Breton volt uniós biztos és további négy európai állampolgár ellen. Nawrocki a múlt héten a törvényt „George Orwell 1984 című regényében szereplő Igazság Minisztériuma felépítéséhez” hasonlította. Ez a kritika visszhangozta Donald Trump és legfontosabb MAGA-tisztviselőinek állításait, miszerint a jogszabály a konzervatívokat és a jobboldaliakat cenzúrázza.