SG.hu·
Az EU próbálná erősíteni a technológiai szuverenitást, de a politikai akarat egyelőre hiányos

Európa digitális függetlenségről álmodik, de minden ország amerikai technológiára épít. A balti országok az orosz fenyegetés miatt továbbra is létfontosságúnak tartják az Egyesült Államok technológiai és kiberbiztonsági támogatását.
A tagállamok józanító üzenetet küldenek Brüsszelnek: Európa amerikai technológián működik, és ez még évekig nem fog megváltozni. Miután januárban uniós tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az amerikai vállalatokra való évtizedes ráutaltságot a Fehér Ház kényszerítő eszközként használhatja, kiderült, hogy a 27 uniós kormány eltérően kezeli az amerikai technológiával való kapcsolatukat és közös bennük az a nézet, hogy nincs gyors megoldás a helyzetre. Ugyan Brüsszel tisztában van a kontinens digitális függőségével, de a kormányok eltérő álláspontja kijózanító képet fest arról, milyen gyorsan tudja Európa kezelni stratégiai sebezhetőségét és visszaszerezni alkupozícióját Washingtonnal szemben.
Az amerikai technológiai óriások uralják Európa digitális infrastruktúráját: az Amazon, a Microsoft és a Google a felhőpiac több mint kétharmadát ellenőrzi - amely az internet gerincét adja -, miközben a legtöbb vállalkozás és kormányzat amerikai szoftvereket használ. A magánszféra védelmére összpontosító Proton technológiai vállalat az e-mail domainnevek alapján végzett elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a tőzsdén jegyzett európai vállalatok 74 százaléka amerikai technológiai szolgáltatásokra támaszkodik. Az uniós országok közül Írország, Finnország és Svédország a leginkább függők listájának élén áll. "Az elmúlt év során mindenki valóban ráébredt arra, mennyire fontos, hogy bizonyos rendkívül kritikus technológiák esetében ne legyünk egyetlen országtól vagy egyetlen vállalattól függők" - mondta az EU technológiai vezetője, Henna Virkkunen. "Ezekben az időkben a függőségek fegyverként fordíthatók ellenünk."
Európa egyes országai és régiói elszántak az amerikai szolgáltatásoktól való eltávolodásban. Míg Finnország már egy amerikai technológiai "vészleállító kapcsoló" forgatókönyvet elemez, hogy felkészüljön az esetleges következményekre, addig mások szerint óriási feladat lenne egy nem amerikai digitális ökoszisztéma kiépítése, amely képes támogatni a kormányzatokat és az alapvető szolgáltatásokat, Lettország és Litvánia pedig az orosz fenyegetésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól való függés bizonyos értelemben elengedhetetlen. "A teljes technológiai elszakadás az Egyesült Államoktól sem nem reális cél, sem nem szolgálná Európa tágabb stratégiai érdekeit" - mondta Litvánia gazdasági minisztere, Edvinas Griksas. A meglévő integráció mélysége, valamint a közös biztonsági prioritások olyan mértékűek, hogy egy ilyen forgatókönyv a belátható jövőben nem kivitelezhető - tette hozzá.
Bár léteznek európai versenytársak, az amerikai szereplők élvezik a méretgazdaságosság, az integráció és a piaci bezártsági hatások előnyeit, ami megnehezíti a riválisok dolgát, így a Szilícium-völgyből érkező megoldások gyakran alapértelmezett választássá váltak. "Rövid és középtávon a külföldi digitális szolgáltatások teljes kiváltása sem nem reális, sem nem szükséges" - mondta a német digitális miniszter szóvivője, miközben elismerte, hogy "világos kép áll rendelkezésre a kritikus függőségekről". Ezzel szemben Franciaország megtiltotta a tisztviselőknek az amerikai videós eszközök, például a Microsoft Teams és a Zoom használatát, és a tevékenységeket a francia Visio platformra terelte át. Amszterdam városa a múlt héten 2035-ös határidőt tűzött ki, míg a német Schleswig-Holstein tartomány azt állította, hogy tavaly befejezte az átállást.
Jarkko Levasma, a finn pénzügyminisztérium kormányzati informatikai vezetője szerint "a legtöbb rendelkezésre álló lehetőség reálisan közép- és hosszú távon valósítható meg". Helsinki "nemrég értékelte" egy amerikai technológiai leállás lehetőségét, hogy biztosítsa felkészültségét - tette hozzá Levasma. Bár az ilyen helyzet "rendkívül kivételes" lenne, arra a következtetésre jutottak, hogy a hatás "széles körű" lenne, beleértve "magát az amerikai gazdaságot is". A balti országokban az amerikai támogatást különösen létfontosságúnak tekintik. "Az amerikai digitális technológiák és kiberbiztonsági képességek fontos szerepet játszanak a nemzeti ellenálló képesség megerősítésében" az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szemben - mondta Griksas litván miniszter.
Lettország - az EU egyik Oroszországgal határos frontállama - arra figyelmeztetett, hogy az amerikai technológia háttérbe szorítása önszabotázs lenne. "Az Európai Unióban csak néhány vállalat van az amerikai cégek szintjén" - mondta Viktors Valainis gazdasági miniszter. Az orosz hibrid hadviselés elhárításához elengedhetetlen az amerikai segítség - hangsúlyozta, és tévesnek nevezte azt a megközelítést, ahogyan "Európa egyes országai és valamiképpen a Bizottság is versenyezni próbál az Egyesült Államokkal". "A fenyegetéseink oroszok és belaruszok - a fenyegetések ezekből az országokból érkeznek" - mondta. "Az Egyesült Államok ma, holnap és holnapután is az első és egyetlen partnerünk lesz biztonságunk terén, és ez nemcsak Lettországra, hanem Európára is igaz."
Észtországban az Oroszországból érkező kibertámadások özöne segített felkészülni "szó szerint bármilyen helyzetre" - mondta Liisa-Ly Pakosta digitális miniszter. Észtország olyan szintű digitális ellenálló képességet alakított ki, amelyet széles körben elismernek. Ami a jövőt illeti, "nem amerikai vállalatoktól való függőségeket keresünk, hanem bármilyen kritikus függőséget" - mondta, hozzátéve, hogy Észtország sokkal valóságosabb fenyegetésnek tartja a tenger alatti internetkábelek elvágását, mint egy amerikai technológiai leállást.
Amikor az amerikai technológiai óriások alternatíváiról van szó, Európában egyre nagyobb teret nyernek a nyílt forráskódú eszközök, ami azt jelenti, hogy bárki megtekintheti, használhatja és módosíthatja a szoftvert, ellentétben a zárt, bizalmas kódú megoldásokkal. "Franciaországhoz hasonlóan a holland kormány is autonóm kommunikációs eszközöket kutat csevegésre és videókonferenciára" - mondta a leköszönő államtitkár, Eddie van Marum. Van Marum hivatkozott a francia fejlesztésű Visio platform és a Nextcloud német alternatívájának tesztelésére, amelyek mindkettő nyílt forráskódú megoldás. A német kormány az openDesk platformot próbálja ki, amelyhez a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság is fordult, miután a Microsofttól való elszakadás mellett döntött, attól tartva, hogy az amerikai szankciók megbéníthatják működését.
"A forráskódhoz való hozzáférés csökkenti a harmadik országbeli szolgáltatóktól való függést, mérsékli a beszállítói bezártságot, és Európán belül tartja az értéket és a beruházásokat" - mondta Aura Salla finn jobbközép európai parlamenti képviselő. "A lehető leghamarabb csökkentenünk kell a felhőcégektől való függőségünket." Az uniós végrehajtó testület tavasszal egy olyan jogszabálycsomagot mutat be, amely a technológiai szuverenitás kérdését hivatott kezelni, beleértve egy külön nyílt forráskódú stratégiát is, ami az első valódi jelzés lesz arra, miként kívánja a kontinens kezelni az amerikai technológiai szorítást.
Jelenleg Brüsszelben "hiányzik a politikai akarat és a napirendi figyelem" ahhoz, hogy előrelépés történjen az ügyben - mondta az olasz szociáldemokrata Brando Benifei, az Európai Parlament amerikai uniós küldöttségének elnöke. "Sok a fecsegés erről" - mondta.
A tagállamok józanító üzenetet küldenek Brüsszelnek: Európa amerikai technológián működik, és ez még évekig nem fog megváltozni. Miután januárban uniós tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az amerikai vállalatokra való évtizedes ráutaltságot a Fehér Ház kényszerítő eszközként használhatja, kiderült, hogy a 27 uniós kormány eltérően kezeli az amerikai technológiával való kapcsolatukat és közös bennük az a nézet, hogy nincs gyors megoldás a helyzetre. Ugyan Brüsszel tisztában van a kontinens digitális függőségével, de a kormányok eltérő álláspontja kijózanító képet fest arról, milyen gyorsan tudja Európa kezelni stratégiai sebezhetőségét és visszaszerezni alkupozícióját Washingtonnal szemben.
Az amerikai technológiai óriások uralják Európa digitális infrastruktúráját: az Amazon, a Microsoft és a Google a felhőpiac több mint kétharmadát ellenőrzi - amely az internet gerincét adja -, miközben a legtöbb vállalkozás és kormányzat amerikai szoftvereket használ. A magánszféra védelmére összpontosító Proton technológiai vállalat az e-mail domainnevek alapján végzett elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a tőzsdén jegyzett európai vállalatok 74 százaléka amerikai technológiai szolgáltatásokra támaszkodik. Az uniós országok közül Írország, Finnország és Svédország a leginkább függők listájának élén áll. "Az elmúlt év során mindenki valóban ráébredt arra, mennyire fontos, hogy bizonyos rendkívül kritikus technológiák esetében ne legyünk egyetlen országtól vagy egyetlen vállalattól függők" - mondta az EU technológiai vezetője, Henna Virkkunen. "Ezekben az időkben a függőségek fegyverként fordíthatók ellenünk."
Európa egyes országai és régiói elszántak az amerikai szolgáltatásoktól való eltávolodásban. Míg Finnország már egy amerikai technológiai "vészleállító kapcsoló" forgatókönyvet elemez, hogy felkészüljön az esetleges következményekre, addig mások szerint óriási feladat lenne egy nem amerikai digitális ökoszisztéma kiépítése, amely képes támogatni a kormányzatokat és az alapvető szolgáltatásokat, Lettország és Litvánia pedig az orosz fenyegetésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól való függés bizonyos értelemben elengedhetetlen. "A teljes technológiai elszakadás az Egyesült Államoktól sem nem reális cél, sem nem szolgálná Európa tágabb stratégiai érdekeit" - mondta Litvánia gazdasági minisztere, Edvinas Griksas. A meglévő integráció mélysége, valamint a közös biztonsági prioritások olyan mértékűek, hogy egy ilyen forgatókönyv a belátható jövőben nem kivitelezhető - tette hozzá.
Bár léteznek európai versenytársak, az amerikai szereplők élvezik a méretgazdaságosság, az integráció és a piaci bezártsági hatások előnyeit, ami megnehezíti a riválisok dolgát, így a Szilícium-völgyből érkező megoldások gyakran alapértelmezett választássá váltak. "Rövid és középtávon a külföldi digitális szolgáltatások teljes kiváltása sem nem reális, sem nem szükséges" - mondta a német digitális miniszter szóvivője, miközben elismerte, hogy "világos kép áll rendelkezésre a kritikus függőségekről". Ezzel szemben Franciaország megtiltotta a tisztviselőknek az amerikai videós eszközök, például a Microsoft Teams és a Zoom használatát, és a tevékenységeket a francia Visio platformra terelte át. Amszterdam városa a múlt héten 2035-ös határidőt tűzött ki, míg a német Schleswig-Holstein tartomány azt állította, hogy tavaly befejezte az átállást.
Jarkko Levasma, a finn pénzügyminisztérium kormányzati informatikai vezetője szerint "a legtöbb rendelkezésre álló lehetőség reálisan közép- és hosszú távon valósítható meg". Helsinki "nemrég értékelte" egy amerikai technológiai leállás lehetőségét, hogy biztosítsa felkészültségét - tette hozzá Levasma. Bár az ilyen helyzet "rendkívül kivételes" lenne, arra a következtetésre jutottak, hogy a hatás "széles körű" lenne, beleértve "magát az amerikai gazdaságot is". A balti országokban az amerikai támogatást különösen létfontosságúnak tekintik. "Az amerikai digitális technológiák és kiberbiztonsági képességek fontos szerepet játszanak a nemzeti ellenálló képesség megerősítésében" az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szemben - mondta Griksas litván miniszter.
Lettország - az EU egyik Oroszországgal határos frontállama - arra figyelmeztetett, hogy az amerikai technológia háttérbe szorítása önszabotázs lenne. "Az Európai Unióban csak néhány vállalat van az amerikai cégek szintjén" - mondta Viktors Valainis gazdasági miniszter. Az orosz hibrid hadviselés elhárításához elengedhetetlen az amerikai segítség - hangsúlyozta, és tévesnek nevezte azt a megközelítést, ahogyan "Európa egyes országai és valamiképpen a Bizottság is versenyezni próbál az Egyesült Államokkal". "A fenyegetéseink oroszok és belaruszok - a fenyegetések ezekből az országokból érkeznek" - mondta. "Az Egyesült Államok ma, holnap és holnapután is az első és egyetlen partnerünk lesz biztonságunk terén, és ez nemcsak Lettországra, hanem Európára is igaz."
Észtországban az Oroszországból érkező kibertámadások özöne segített felkészülni "szó szerint bármilyen helyzetre" - mondta Liisa-Ly Pakosta digitális miniszter. Észtország olyan szintű digitális ellenálló képességet alakított ki, amelyet széles körben elismernek. Ami a jövőt illeti, "nem amerikai vállalatoktól való függőségeket keresünk, hanem bármilyen kritikus függőséget" - mondta, hozzátéve, hogy Észtország sokkal valóságosabb fenyegetésnek tartja a tenger alatti internetkábelek elvágását, mint egy amerikai technológiai leállást.
Amikor az amerikai technológiai óriások alternatíváiról van szó, Európában egyre nagyobb teret nyernek a nyílt forráskódú eszközök, ami azt jelenti, hogy bárki megtekintheti, használhatja és módosíthatja a szoftvert, ellentétben a zárt, bizalmas kódú megoldásokkal. "Franciaországhoz hasonlóan a holland kormány is autonóm kommunikációs eszközöket kutat csevegésre és videókonferenciára" - mondta a leköszönő államtitkár, Eddie van Marum. Van Marum hivatkozott a francia fejlesztésű Visio platform és a Nextcloud német alternatívájának tesztelésére, amelyek mindkettő nyílt forráskódú megoldás. A német kormány az openDesk platformot próbálja ki, amelyhez a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság is fordult, miután a Microsofttól való elszakadás mellett döntött, attól tartva, hogy az amerikai szankciók megbéníthatják működését.
"A forráskódhoz való hozzáférés csökkenti a harmadik országbeli szolgáltatóktól való függést, mérsékli a beszállítói bezártságot, és Európán belül tartja az értéket és a beruházásokat" - mondta Aura Salla finn jobbközép európai parlamenti képviselő. "A lehető leghamarabb csökkentenünk kell a felhőcégektől való függőségünket." Az uniós végrehajtó testület tavasszal egy olyan jogszabálycsomagot mutat be, amely a technológiai szuverenitás kérdését hivatott kezelni, beleértve egy külön nyílt forráskódú stratégiát is, ami az első valódi jelzés lesz arra, miként kívánja a kontinens kezelni az amerikai technológiai szorítást.
Jelenleg Brüsszelben "hiányzik a politikai akarat és a napirendi figyelem" ahhoz, hogy előrelépés történjen az ügyben - mondta az olasz szociáldemokrata Brando Benifei, az Európai Parlament amerikai uniós küldöttségének elnöke. "Sok a fecsegés erről" - mondta.