Trump grönlandi fenyegetései felgyorsítják az EU digitális szuverenitási törekvéseit

Trump grönlandi fenyegetései sürgetővé tették kontinensünk erőfeszítéseit az amerikai technológiától való függőség csökkentésére.

Európában egyre komolyabban készülnek egy olyan forgatókönyvre, amelyet néhány éve még inkább elméleti fenyegetésnek tekintettek volna. Az Egyesült Államokkal kiéleződő politikai és stratégiai feszültségek hatására új lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek az amerikai technológiáktól való függés csökkentését, sőt egyes területeken annak kiváltását célozzák európai megoldásokkal. A viták középpontjába már nem csupán az adatvédelem vagy a piaci verseny kérdései kerültek, hanem az a félelem is, hogy egy Fehér Házbeli rendelet akár egyik napról a másikra megbéníthatja az európai gazdaság és közigazgatás kulcsfontosságú digitális rendszereit.

A fordulópontot Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos nyilatkozatai adták, amikor ismét felvetette, hogy szükség esetén akár erővel is átvenné az ellenőrzést a sziget felett. Bár a kijelentések egy része később visszavonásra vagy tompításra került, az európai döntéshozók számára már maga a lehetőség is sokkoló volt. Az, hogy egy szövetséges országokkal szembeni fegyveres konfliktus eshetősége felmerülhet, radikálisan átrendezte a gondolkodást arról, mennyire biztonságos az a helyzet, amelyben Európa digitális infrastruktúrájának jelentős része amerikai kézben van.

Az európai tisztviselők által felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint egy amerikai elnöki rendelet akár el is vághatná a kontinens hozzáférését létfontosságú szolgáltatásokhoz, például adatközpontokhoz vagy az üzleti és kormányzati működéshez elengedhetetlen levelezőrendszerekhez. Ez nemcsak a vállalatokat érintené, hanem az állami intézmények mindennapi működését is. „Amikor elkezdesz ilyen gondolatokat megfogalmazni, még ha csak gondolatok is, el kell kezdened azon gondolkodni, hogyan működne mindez. El tudod képzelni Európát amerikai technológia nélkül működni? Nagyon nehéz ügy.” - mondta Bernard Liautaud, a Balderton Capital európai kockázati tőkealap partnere.

A Grönland körüli vita hatására az európai politikusok és diplomaták egyre határozottabban beszélnek arról, hogy az Egyesült Államoktól való függést nemcsak a technológia területén, hanem a védelemben és a kereskedelemben is csökkenteni kell. Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy az Európai Parlament elfogadott egy technológiai szuverenitásról szóló határozatot, amely a közbeszerzésekben az európai termékek előnyben részesítését szorgalmazza, és új jogszabályok kidolgozását javasolja az európai felhőszolgáltatók megerősítésére.

Az Európai Unió végrehajtó szerve közben már konkrét törvényalkotási munkán dolgozik a technológiai szuverenitás előmozdítása érdekében. A folyamatban nyíltan szó esik az amerikai technológia által jelentett biztonsági kockázatokról is. Egy, az ügyet közelről ismerő tisztviselő szerint ilyen jellegű megbeszélések fél évvel korábban még elképzelhetetlenek lettek volna. Ugyanakkor európai vezetők hangsúlyozzák, hogy nem az amerikai technológia teljes elutasításáról van szó, hanem a túlzott függőség csökkentéséről és az európai vállalatok megerősítéséről.

A kérdés a davosi Világgazdasági Fórumon is központi téma volt, ahol üzleti vezetők és politikai döntéshozók élénk vitákat folytattak az Európa és az Egyesült Államok közötti technológiai leválás lehetőségéről. Sokan rámutattak, hogy ez rendkívül összetett feladat lenne, hiszen az amerikai technológia szinte minden szinten jelen van, a chipektől és a felhőszolgáltatásoktól kezdve az MI-modelleken át számos szoftverig. Európa amerikai technológiától való függése különösen a felhőszolgáltatások területén szembetűnő. Az IDC adatai szerint 2024-ben az európaiak közel 25 milliárd dollárt költöttek az öt legnagyobb amerikai felhőszolgáltató infrastruktúraszolgáltatásaira, ami a teljes európai piac 83 százalékát jelentette. Az Amazon, a Google és a Microsoft dominanciája olyan mértékű, hogy rövid távon nehezen képzelhető el valódi alternatíva.

Ennek ellenére egyre több európai vezető szólal fel az amerikai technológia automatikus választása ellen. Nicolas Dufourcq, a francia állami tulajdonú Bpifrance befektetési bank vezetője egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: „A nagy európai vállalatoknak európai szoftvert kellene használniuk. Az amerikai digitális technológia alapértelmezett választása túl könnyű, és ennek véget kell vetni.” A helyzet annál is fájóbb Európa számára, mert a kontinens korábban vezető szerepet játszott a mobiltelefon-forradalomban olyan cégekkel, mint a Nokia vagy az Ericsson. Az internet korszakában azonban lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött, és nem tudott hasonló méretű technológiai óriásokat kinevelni.

Az elmúlt évtizedekben több európai kormány is próbálkozott hazai keresőmotorok finanszírozásával vagy támogatásával, ám ezek nem tudtak valódi versenytársaivá válni a Google-nek. Sok európai vállalkozó a kudarcok okát a kockázatkerülő üzleti kultúrában, a széttagolt belső piacon és a túlzottan bonyolult szabályozásban látja. Részben ezért próbál az EU most enyhíteni egyes digitális szabályokon, bár az előrelépés eddig lassú és nehézkes.


Az amerikai technológiai dominanciától való elszakadás gondolata nem új keletű Európában. Már évtizedek óta visszatérő téma, hol adatvédelmi, hol kereskedelmi megfontolásokból. A vita különösen 2013-ban éleződött ki, amikor Edward Snowden nyilvánosságra hozta az amerikai megfigyelési gyakorlatok részleteit, amelyek amerikai technológiai óriásoknál tárolt adatokat is érintettek. Erre hivatkozva az EU legfelsőbb bírósága később megsemmisített egy transzatlanti adatmegosztási megállapodást.

2018-ban, az első Trump-kormányzat idején ismét felerősödtek az aggodalmak, miután az Egyesült Államok olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazta a hatóságokat arra, hogy külföldön tárolt adatokat is bekérjenek az amerikai felhőszolgáltatóktól. Mindkét esetben az amerikai cégek úgy reagáltak, hogy új adatközpontokat építettek Európában, és ígéretet tettek arra, hogy az adatokat nem viszik ki a kontinensről. Az utóbbi években továbbmentek, és olyan megoldásokat kínáltak, amelyeknél az adatok európai ellenőrzés alatt álló leányvállalatoknál vagy partnereknél maradnak.

Trump újraválasztása után európai tisztviselők már konkrét kérésekkel fordultak egyes amerikai felhőszolgáltatókhoz. Azt szeretnék elérni, hogy kulcsfontosságú ágazatok, például az energiaipar szereplői szükség esetén gyorsan át tudják helyezni adatközponti infrastruktúrájukat helyi szolgáltatókhoz, ha egy amerikai döntés megszakítaná a szolgáltatást. Németországban a Microsoft kibővítette együttműködését a SAP leányvállalataként működő Delos Clouddal, hogy szolgáltatásait német tulajdonban és ellenőrzés alatt nyújtsa. A vállalat az elmúlt évben átszervezte európai leánycégeit, kizárólag európai tagokból álló igazgatótanácsokat hozott létre, és olyan regionális struktúrákat épített ki, amelyek képesek megfelelni a lokalizált felhő- és MI-szolgáltatások iránti igényeknek.

Az Amazon szintén lépett, amikor elindította európai szuverén felhőszolgáltatását, amelyet EU-állampolgárok üzemeltetnek, és Németországban működik. A Google több országban kötött partnerséget helyi vállalatokkal hasonló célból, köztük Franciaországban, ahol egy teljes egészében helyi irányítású vegyesvállalat működteti a szolgáltatást, így védve az ügyfeleket az esetleges amerikai beavatkozásoktól. Matt Brittin - aki a Google európai, közel-keleti és afrikai tevékenységét vezette - szerint a kormányok egyelőre nem követelnek teljesen hazai megoldásokat, mert továbbra is szeretnék élvezni a globális technológiai együttműködések előnyeit. „Valójában egy bizonyos fokú kontrollt, biztonságot és védelmet keresnek” - mondta.

Az amerikai technológiai cégek számára óriási a tét. Az amerikai kormány adatai szerint 2024-ben több mint 360 milliárd dollár értékben exportáltak Európába digitálisan nyújtható szolgáltatásokat, köztük reklám- és MI-eszközöket. Az Alphabet például harmadik negyedéves bevételének 29 százalékát Európából, a Közel-Keletről és Afrikából szerezte. Eközben az amerikai technológiai óriások jelentős beruházásokat hajtottak végre a kontinensen, irodákat nyitottak, infrastruktúrát építettek, cégeket vásároltak fel és kutatólaborokat működtetnek.

Franciaország és Németország különösen hangosan szorgalmazza a technológiai függetlenség erősítését. Németország digitális minisztériuma például egy openDesk nevű, nyílt forráskódú megoldást tesztel, amely a Microsoft munkahelyi és együttműködési eszközeinek alternatívája lehet az államigazgatásban. Novemberben Friedrich Merz német kancellár Franciaországgal közösen digitális szuverenitási csúcstalálkozót rendezett, amelyen az EU-s szabályok lazítását, az európai technológia előnyben részesítését és új adatközponti beruházásokat sürgettek.

Emmanuel Macron francia elnök második ciklusának egyik központi elemévé tette a hazai technológiai vállalatok támogatását és az uniós szabályozás enyhítését. Aktívan segíti a Mistral MI-t, amely Európa egyik vezető mesterséges intelligencia fejlesztője, hogy nagyvállalati ügyfeleket szerezzen, és igyekszik Franciaországba csábítani több tízmilliárd dollár értékű MI-adatközponti beruházást az olcsó nukleáris energia ígéretével. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy európai bajnokokat építsünk. Ez egyszerűen a vazallus szerep elutasítása.” - mondta a német digitális szuverenitási csúcson Macron.