Fénysebességû gravitáció
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
...Amikor a víz lassan visszahúzódik, hogy majd falként újra lecsapjon...
Aminél csak az szörnyûbb, ha visszahúzódik, és utána a nagy semmi!
(Ja... P=k*a*M mert a k szorzó lemaradt)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Vagy ugratsz engem, most is, ami fáj nekem, vagy nem is tudom...mit gondoljak rólad.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Te is egyetértesz ezzel a nézettel?
"Most írom le harmadszor, hogy a Hold a NAP MIATT távolodik. Ezen mit nem értesz?
A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer."
Akkor mivel magyarázható a Föld forgáslassulása? Hová tûnik a forgási impultusmomentuma (IM)? Én ezt méreteztem!
Természetesen a Nap is hat rá, külön is, meg a Föld-Holdrendszerre is.
De bármi furcsa, a Föld árapálya nagyobb a Napra, mint a Napé reá.
A Nap árapálya a Földre a Holdénál jóval kisebb. A Holdra pedig még kevesebb.
A Nap árapálya persze fékezi a Föld- Hold rendszer forgását is, és távolítja is.
A Föld távolodása a Naptól néhány M/év nagyságrendû, ami kezdetben több volt. Amikor még valahol a Vénusz mai pályához sokkal közelebb legelészett. (A Naprendszer kiszakadásos keletkezési elmélete)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Azért ezt is olvassátok el...
A fizika hatalmas paradigmaváltás elõtt áll, és a csillagászat is.
Amirõl én eddig írtam, talán csak eltûnik a változások miaatt.
De azért nem féltem magam.
Mert a fizika az egyik gödörbõl a másikba lép...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Egy képlet a lehetõ legjobban leegyszerûsítve, összevonásokkal- nagyon szép lehet.
Azonban megfelelõen szétbontva,- a lehetõ legszebb.
És mert egyszerûsíteni csak egyféleképpen, szétbontani viszont végtelenül sokféleképpen lehet, hogy ugyanannyi féleképpen értelmezhessük is:
- egy kibontott képl(eh)et...
- nemcsak szép lehet!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Így legalább valamit megtudhatnánk egy fekete lyukunk belsõ struktúrájáról!
Vahgy ti nem vagytok rá kíváncsiak?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Mert ugyanúgy belapul, de nem azért, mert két végén húzzák, hanem mert középen összenyomják.
És mert összenyomják, nehezebb forognia, kivéve ha, nagyon be van a találkozásuk olajozva (F=0), vagy ha a központi és a keringõ testek kötött forgásuak.
Hiszen akkor nincs surlódás se. (USP pálya)
Az "F" árapálycsatolási tényezõrõl annyit lehet tudni, hogy az egy, a szilárd testekben és a folyadékokban is fellépõ disszipációs tényezõ.
A folyadékokban, ha csak felszíniek, akkor a tengerjárással jellemezhetõk.
De ugyanúgy a Föld plasztikus rétegeiben is fellép. Sõt, a szilárd rétegeiben is, ha azok nem teljesen merevek, és rugalmasak.
A Föld F árapály csatolási tényezõje pontosan meghatározható a Hold távolodásából.
Ugyanígy a Napé is közelíthetõ, a bolygók távolodásából, amit viszont még nem mérnek! Nem lehetne kitenni a Marsra is egy lézertükröt? Számításaim szerint több méter ma is a távolodása a Naptól! (Nem, mert fogalmuk sincs minderrõl)
A programmal én csak behatárolni tudtam a Nap F értékét (adatok kellenének még), úgy egy 10-es nagyságrendben.
Ami nagyjából megegyezik egy gázgömb surlódási tényezõjébõl számíthatóval (azt is csak becsülni tudtam, a levezetése nem lehet könnyû).
Azonban az az érték az összes fõsorozatbeli csillagéval nagyjából azonos kell, hogy legyen!
A gázbolygóké pedig kevéssel nagyobb, a szilárdaké pedig lényegesen kisebb.
Ugyanígy az égitest rendszereknek (pld. Föld, Hold, Nap) is van jellemzõ F tényezõjük- az egész Univerzumnak is!
Vagy egy porkorongnak, amit nemcsak a napszél, ha nem az árapály is szertefúj, mielõtt még a bolygók "porbacsomósodhatnának"?
Hiszen a Cassini résen innen (USP) zuhanásuk, onnan távolodásuk figyelhetõ meg!
Már megengedtessék: hogy talán egy porszemnek, vagy akár egy részecskének is van F árapálycsatolási tényezõje, csak igen ici- pici?
Talán ez is közbejátszik a "felezési idejükben", ami több is lehet, mint univerzumunk életkora?
Ezekután lehet e azt állítanunk, hogy már mindent tudunk?
Jó, azt eddig se állítottuk.
De feladatomnak gondoltam, hogy rámutassak: EZT SE TUDJUK!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
AP= árapály-potenciál m^2/s^2
k: szorzótényezõ- állandó és függõ tagok, bonyolult, nem kell ide...)
G gravitációs állandó, 6,67 E-11
m: a keringõ test tömege kg
R m a központi test sugara
r m a távolságuk
a = G*m/r^2
a' = R/r*a m/s^2
P=a*M gravitációs húzó erõ a két középpont között
P'=a'*M gravitációs nyomó erõ (mert a szélrõl a központi középpontja felé mutat.
M a központi test tömege
Pny=P'*F A nyíró erõ
Maga az árapály csak nulla, vagy nagyon kicsi gyorsulást okoz.(egy év allatt a Hold 40 mm-t)
Mert az árapály nem elsõsorban erõ, hanem energia, és teljesítmény.
Legyen a modeled egy vasuti kocsi kereke, amelyhez két jópofa fékpofa szorul. Amelyekkel annyi teljesítményt tudsz átadni, amilyen olajat, vagy homokot szorsz a kerék, és a fékpofa közé.Ez az árapály-csatolási tényezõ: F=0<1
Vagyis a dinamikus árappálymodell egész más, mint a statikus, pedig ugyanaz. Csak a statikusnál a központi gömböt a húzóerõk "huzzák szét", a dinamikusnál pedig a nyomóerõk nyomják ugynúgy össze, plusz okozva egy nyiró erõt is, a forgása ellen.
Ezzel a központi égitest forgáslassulása könnyebben magyarázható, és szemléltethetõ, mint a "bugrokkal", amelyekhez a csillagászat kénytelen fordulni, hogy ugyanazt megmagyarázza.
Kétféle szemlélet ez, de az utóbbi általánosíthatóbb!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
AP=k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2
(k: szorzó)
Kicsit átirva:
AP=a* R/r*R m^2/s^2
Itt a= G*m/r+2 = m/s^2 gyorsulás.
R/r ~ cos(alfa) a keringõ testtõl számított gravitációs befogási szög a központi tömegen
Ebbõl a'=a*R/r *a m/s^2: a gravitációr gyorsulásrta merõleges, a középpont felé mutató gyorsulási összetevõ! Amely egy olyan P erõt képezm, amellyel a központi test elfordulást gátló "nyíró" erõk (Pny)arányosak! (Pny=P*F)
Az R*PNy pedig egy olyan fékezõ forgató nyomaték, amelyet az árapály okoz, amely fékezi a központi test forgását, és amelynek mértéke az F árapálycsatolási tényezõvel arányos.
Ami más folyadékokra, és szilárd testekre.
Ez az a dinamikus árapály modell, ami eltér a kötött forgású statikus modelltõl.
Ez meg fokozható, amikor a teljesítményt számítjuk a forgásszámból.
Minden számításom ezekre épült.
És nem az erõre, amit semmit nem okoz. Esetleg valamit.
Mert a Phobos'Deimos: megolvadt!
Arra csak a munka volt képes! Nem az erõ!
Az erõjükkel dicsekedjenek a Jedi lovagok!
Én a munka híve vagyok, nyugdíjasan is!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
a=G*m1*<1/(r+x)^2-1/r^2>1/(r+x)^2-1/r^2>
a: a létrehozott gyorsulás
m1: központi tömeg
r: m1 és m2 közti távolság
G: gravitációs állandó
x: a vizsgált pont távolsága a keringési sugár irányában m2 tömegközéppontjától
Ezt az a-t kell integrálni a azon az objektumon amin számolni akarjuk az árapály erõt.
Ez a rész kicsit bonyolultabb.
Majd ha legközelebb lesz mathcad-em leírom hogy kell csinálni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Vannak tippjeim, de akkor nem lehet jó az egész...
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Számtalanszor leirtam már jobban.
Csak az elõbb átnéztem még rajtad.
Többé nem teszem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
ÁP=G*m/*D^2/r^3 m2/s2
Vagyis ez egy olyan potenciál, amit ha szorzok a másik tömeggel (M) akkor nem erõt, hanem energiát, vagy munkát kapok, ami ugyebár nem is vektor, csak skalár...
És ez egy alapvetõ különbség!
Mert az árapály csak akkor erõ, ha nem történik forgás.
(Ennek van oka)
De ha van forgás- az árapály munkává is alakul!
És akkor kezdõdnek az érdekes dolgok, amirõl uwu majd beszámol nekünk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Örülök, hogy vissza tudod mondani. Érted is?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
A Holdra a Nap sokkal nagyobb hatással van, mint a Föld, tekintve hogy a Nap körül kering az egész Föld-Hold rendszer.
A Holdnak van földközeli és távoli pont a pályáján, a Föld-Hold rendszernek is van a Nap körüli pályáján napközel és távol. Amikor ezek hatása egymásra halmozódik, akkor változhat a Hold pályája.
Ezt érted?
Másik fele, hogy te tömegpontokkal számolva akarsz valami csodaárapályt kihozni. Csak szólok, hogy tömegpontokkal modellezett rendszerben NINCS árapály, annak feltétele, hogy a mozgó tömegnek legyen kiterjedése.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Ez egy szokásos magyarázat, de én ismerek még néhány másikat is, ha bárkit érdekel.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Akkor biztos dicsérni még inkább!
Tehát ez az ábra tökéletesen jól ábrázol egy jelenségcsoportot az árapályéból, amely bármely helyzetben, kötött forgásnál is, meg keringésnél is érvényes- az erõk hatását.
A kérdésem, milyen jelenségek kapcsolódnak még az árapályhoz, amitõl a földünk de reng, és a triton meg vulkánokat hány, a Hold meg távolodik?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hiszen olyan fogyatékos vagyok.
Figyelem tehát.
De ha jelentkezem, akkpor hozzászólhatok majd, és hogyan jelentkezzek? Kérdezhetek is?
Esetleg netán ellentmondhatok? (juj, az ciki)
Kiegészíthetek is?
Én tudok jó is lenni...
De most nagyon szeretnék feltenni egy kapcsolódó videót, de nem merem, mert pont az lenne, hogy elkerülõ hadmüvelet (you toub).
Majd szóljatok, ha szabad!
Most meg figyelek...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Ha az ábra magyarázatra szorul lehet kérdezni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Az árapályerõk azért keletkeznek, mert az égitest közös tömegközépponttól távolabbi részére kisebb gravitáció hat mint a közelebbire, ezért a távolabbi részek nagyobb körpályán szeretnének keringeni, mint a közelebbiek. Gyakorlatilag az egész égitest minden egyes pontja más keringési pályán szeretne mozogni.
De a saját gravitációja meg összetartja, így nem reped darabokra, csak "megnyúlik".
Amelyik égitestnek nincs elég saját gravitációja, vagy túl közel kerül a keringési középponthoz, az darabokra szakad. (Lásd kisbolygóövezet, Phobos-Deimos, Hold-katasztrófa szcenárió)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
ez jó, ezt alkalmazni fogom <#vigyor3>#vigyor3><#vigyor3>#vigyor3><#vigyor3>#vigyor3><#vigyor3>#vigyor3><#vigyor3>#vigyor3>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Ha ez történelmi topik lenne, akkor a fizikából hoznék példát.
Ami persze szokatlan.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De szeretnék hallani valamit olvasni másoktól, tõletek is, ami érdekelne.
Megigérted, hogy írsz valamit az árapályról. Nem irtál sem errõl, sem másról.
Hogy kellene ez itt menjen, hogy végre pörögjön? Mert velem pörgött...
De ha azt nem, akkor hogy legalább mûködjön?
Megyek is a dolgomra.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem, mondtam már, ilyet nem játszunk. Ha elkezdenék neked elmagyarázni valamit, azonnal váltanál egy másik témára, beírnál valami halandzsát, úgy beállítva, mintha az cáfolná azt, amit leírtam, holott semmi köze nincs hozzá, vagy egyáltalán, értelme sincs.
Ismerem a fajtádat, túlságosan is jól.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Mint mondtam, a fizika értelmes embereknek való, akik tudják, mit akarnak kiszámolni, nem pedig betanított majmoknak, akik számolnak ugyan, de fogalmuk sincs, hogy mit. A helyes modell felvétele a legfontosabb. Úgy szokták nevezni, hogy mérnöki szemlélet.
Az is egy vicc, hogy a saját slamposságod ki akarod vetíteni a fizikára, mint tudományágra. Segítségképp szólok, hogy azért tûnik neked slamposnak, mert hézagos a tudásod. Illetve inkább tudásos a hézagod...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Az ember meg csak úgy alkotgat, ahogyan én is.
Csodálom a tudati életerõd, hiszen más már többször kilehelte volna az ifjan elvénhedt, és pettyhüdtté vált tudatát...
Igazából ezt becsülöm benned.
Mert eddig mást- nem mutattál.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Jobb ha tõlem tudod, hogy a rudat meg egy felület vektorral számítod, ami a keresztmetszete.
A fizika slampossága végigkiséri az összes tudományt. Azonban már a matematikánál kezdõdik, sajnos...
Persze, megengedhetõk az egyszerûsítések. De csak akkor, ha tudjuk, hogy mit miért egyszerûsíthetünk.
Na: Ti egyszerûsítetek, de anélkül, hogy tudnátok, hogy mit?
Nagy szerencsém, hogy nem vehettem részt olyan képzésen, s így megmaradhatott az egészséges lelki tisztánlátásom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Mert igazán- ilyen komoly dolgot, ilyen hülyén még senki nem ismertetett, talán csak a Hofi...
De ez stilusom ennek a kornak a tükörképe!
Mert másképpen képtelenség lenne publikálnom.
És ez benne az igazán röhejes!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hogy õt a Föld megvonzotta!
Levél az ágon, gatya a lábon,
Gondolkozzunk a taszításon!"
(a dallamát is küldjem?)
Elegem van már nagyon Newton unalomig skandált, és rosszul alkalmazott fél elméletébõl!
Illetve nagyon köszönöm neki, de a másik felét (tömegtaszítás) legalább Te, Zéró, tedd hozzá!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Például az univerzumunk tágulásának gyorsulását, ha valóban létezik, az EXTERNIÁLIS sötét tömegek okozhatják. (LittleBang keletkezési elmélet). A mi univerzumunk ugyanis szülõ univerzumban keringve, rendes fekete lyukként sok tömeget szippanthat ott el!
A SCHWARZSCHILD képlet szerint ekkor viszont a sugara arányosan nõ.
És mennél nagyobb az univerzumunk hatásos keresztmetszete", és tömege, annál többet!
Ám hogy lehetne ezt megmagyarázni egy a BIG-BANG univerzumban? Csakis belsõ tömegtartalékkal, ami ugyebár a vákuumban van...
N5. Sötét tömeg de la INTERNIÁLIS.
Ami a mi hõsi fizikusaink vágyálma, hogy végre megtalálják. Majd egyszer amikor azt hiszik, hogy végre sikerült megragadniuk, csak lebömbõl egy externiális (a mi univerzumunkon kivüli) bika, hogy "ne rángassátok mán a farkamat, mert odarúgok!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Képletet vissza NEM ADUNK!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
A földön fekvõt pedig illik nem bántani tovább, nevetni se illik rajtuk.
Csak megkapta, amit érdemelt!
Egy kis ideig még elvergõdik, próbálja gyógyítani a lelki sebeit, hogy talán azután normálisan már, végre újra kezdhesse.
Akkor majd áldásom rája.
Hiszen mostantól mindenki tudhatja (rajtatok kivül), hogy mitõl távolodnak a csillagok!
Azonban azt már én állítom, hogy a sötét tömegnek (=energiának) többféle változata van:
N1. "Sötét tömeg, de la NATURÁLIS".
Ezek azok a hagyományos, ismert (ismerhetõ) tényezõk, amelyeket csak nem ismertek fel, vagy ugyan ismeritek, de egyszerûen ignoráljátok! Ilyen pld. a forgástörvények, az árapály is...
N2. "Sötét tömeg, de la EXTERNÁLIS".
Ezek az univerzumunkon kivüli ugyancsak hagyományos tömegek ráhatásai a mi univerzumukra: pld. a gravitációjuk, amelyek nagyságrendje a naprendszerünk külsõ határainál már érvényesülhet is, pld. eltérítve a Pionereket hõsi útvonaluktól.
N3. "Sötét tömeg, de la EXTREMIÁLIS". Ezek azok a dolgok, amelyek azért ismeretlenek még, mert töltésük (tervük) nem kompatibilis, vagy csak kevéssé a mi univerzumunk járatos GI/EM töltetével.
Ezek akár neutrinóknak is nevezhetõk, ha legalább valami kis közük van az univerzumunkhoz.
N4. Ha pedig semmi kompatibilitásuk nincsen velünk, akkor "Sötét tömeg de la FANTOMIÁLIS". Látszólag érdektelenek, de talán átalakulhatnak, és akkor megjelenhetnek, illetve nálunk is keletkezhetnek! Ezeket ugyn meg nem foghatjuk!
Magukkal a töltésekkel azonban a fizika szintén nem foglalkozik, csak a töltéshordozókkal (elektron, Higgs bozon- és bármi, ami van, vagy lesz.)
Lehet egyébként tudomásunk még sokféle sötét tömegrõl, az egyik ilyen, a másik olyan.
Mert a világ nem olyan egysíkú, mint azt a mai, immár halódó fizika képzeli.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Mindent a jelentésének megfelelõen kell érteni, az hogy te félreérted, nem a fizika hibája. Ez csak egy leegyszerûsített modell, használd úgy ahogy kell.
Egyébként meg igazából ilyen:

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Bee.. (mint Einstein, bár az övé biztos hosszabbbbbb volt...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Mert akkor nem írnátok föl olyan seggrepesztõ hülyeséget, hogy
F=G*m*M/r^2, vagyis hogy az "erõ", vektor, amelynek iránya is van. Hol van ebben a képletben az iránnyal is bíró, pöttyös pálcika- a vektormennyiség? Melyik az? Ráadásul a képlet szingularitáshoz is vezet.
Nem- a vektorral történõ osztásnak vannak szabályai, amelyeket sohasem tartottatok be, helyette a vektorrá való kinevezés módszerét alkalmaztátok.
(Ebben a hozzászólásban a megszólítás nem konkrét: "bejelentés" ez a Sötét Tömegek felé, ismeretlen tettes ellen, aki a "tudományt" írja!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
1. Mert azt bármelyik tánctanár tudja, hogy ha a balerina kitárja a száját, a két karját meg kitátja, a forgása lelassul, és megfordítva is így van.
Az árapály pedig szintén lassítja az égitestek forgását- amit senki nem tagad! (Csak én, hiszen a honlapomon levezettem...de pszt errõl, ez TITOK még!)
2. Bármelyik libapásztor ha meglendíti az ostorát, annak csak a vége csattan, mert az éri el a hangsebességet, a nyele meg nem.
3. Bármelyik kisiskolás hallott már az impulzus megmaradás elvérõl.
Láthatólag csak az analfabéták, a csillagászok, és a fizikusok nem.
Meg te, s így méltán vagy közéjük sorolható!
De hogyan fognak ezután rólad vélekedni azok, akik mindezt kapásból értik, és akik a többségben vannak? A bizonyos "sötét tömegek", akiket úgy kerestek, és akiknek meg ti olyan "drágák" vagytok?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Ezek után úgyse írom le a Hubble törvény levezetését a forgástörvényekbõl, végsõsoron az árapályból.
Amit a geofizika elsõsorban deformációként vizsgál, a csillagászattal együtt meg csak kapisgálja az energetikaikai hátterét.
Tudod, túl nagy munka azt leírni is, semhogy arra pazaroljam az energiám, hogy még egyet hányhassál itt nyilvánosan.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Úgy tudom, hogy mormota (a moderátor álnéven) kizárta, minden jogos alap nélkül. Egyszerûen azért, mert a vitájukban kiderült mormotáról, hogy alapvetõ ismerethiánnyal küszködi. Amikor rájött, hogy ez nyilvánvaló, kitiltotta a Gézoo-t és a beszélgetéseket kitörölte.
Jellemzõ módon a "megkérdeztük" topic-okból is kitiltotta, nehogy reklamálhasson.
Ezzel csak jó tett Gézoo-nak, mert azóta több idõt szentel más fórumoknak, ahol értelmes lényekkel beszélget.
Menj csak elõadni, csak nehogy otthon felejtsd a csörgõssipkádat!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Egy tudóst (aki a mágnesvonatot is kifejlesztette) az angol tudományból kigolyóztak, mert hasonló kísérletet mutatott be.
Nem vagyok összeesküvõ elméletû, de az mégis csak fura, ahogyan a bolygók árapálytávolodását titkolják, és helyette egy bugyuta porbacsomósodási elméletet nyomnak, ami elméletileg égimechanikai paradoxon, gyakorlatilag meg lásd a gázbolygók virulens porgyûrüit.
Csak nem a csufok ufolodnak velünk?
De megyek, a tükör elé, gyakorolni az elõadómûvészetet, ti meg termeljetek, senki nem zavar titeket. (egy ideig).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!